Kistérség_Dénes-Koltai

-2-

TARTALOMJEGYZÉK

1. A térség leírása a vidékfejlesztés szempontjából ................................................................. 4

1.1. A térség általános jellemzése ............................................................................................... 4

1.1.1. A térség területe, népessége, népsőrősége ............................................................... 4

1.1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás ................................ 6

1.1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer ............................................................. 10

1.1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok ......................................................................... 16

1.1.5. Agrárstuktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet ........................... 19

1.1.6. Mezıgazdasági termelés és értékesítés .................................................................... 23

1.1.7. Erdısültség és jellemzıinek területi elhelyezkedése. Erdıgazdálkodás ................. 28

1.1.8. Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszer, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése ......................................................................... 30

1.1.9. A térség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai ......................................... 32

1.1.10. Hiányok és többletek a térség gazdaságában ........................................................... 35

1.1.11. Jóléti, jövedelmi viszonyok ..................................................................................... 45

1.1.12. Idegenforgalom, turizmus ........................................................................................ 47

1.1.13. Kulturális örökség, civil társadalom ........................................................................ 52

1.2. A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a

legjelentısebb környezeti problémák áttekintése ......................................................... 54

1.3. Összehasonlítás és viszonyítás ............................................................................................. 57

1.3.1. Eltérések ......................................................................................................................... 57

1.3..1.1. Infrastruktúra összehasonlítása ............................................................................ 57

1.3..1.2. Emberi erıforrás összehasonlítása ....................................................................... 62

1.3..1.3. Termelı szektor összehasonlítása ........................................................................ 63

1.4. A térség erıssége és gyengesége (SWOT analízis) ............................................................. 64

1.5. A korábbi intézkedésék, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén ............ 74

1.5.1. Az EU segítségével megvalósított vidékfejlesztési intézkedések

1995 január 1-tıl ....................................................................................................... 74

1.5.2. EU támogatás nélkül megvalósult vidékfejlesztési intézkedések .............................. 75

1.5.3. A fenti intézkedések fıbb eredményei és rövid értékelés .......................................... 79

Mellékletek ................................................................................................................................... 80

1. melléklet ............... A kistérség területe

2. melléklet ............... A kistérség lakónépessége

3. melléklet ................ A kistérség talaja (fizikai féleség)

4. melléklet ................ A kistérség talaja (genetikai talajtípus)

5. melléklet ................ Korstruktúra alakulása a kistérségben

6. melléklet ................ Mőködı vállalkozások megoszlása

7. melléklet ................ Mővelési ág megoszlása

8. melléklet ................ Erdıterület aránya

9.melléklet ................... Munkanélküliségi mutatók alakulása

10. melléklet ................ Szigetközi tájvédelmi körzet

11. melléklet ................ Szigetközi és Mosni-sík mőemlékei

12. melléklet ................ Kistérség infrastrukturális ellátottsága

13. melléklet ................ Kérdıív

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-3-

14. melléklet ................ Kötelezı és ajánlott mutatók

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-4-

1.A kistérség leírása a vidékfejlesztés szempontjából - helyzetfeltárás

1.1. A kistérség általános jellemzése

1.1.1. A térség területe, népessége, népsőrősége

Területe:

A kistérség Gyır-Moson-Sopron megyében a Szigetköz és a Mosoni-sík területén fekvı 31 települést foglalja magába. A települések földrajzilag összefüggı területet alkotnának, de Ásványráró nem csatlakozott a kistérségi programhoz. A kistérség települései a Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társuláshoz, a Szigetközi Önkormányzatok Szövetséghez, az Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásához, a Felsı-Mosoni Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési Tájrehabilitációs Társuláshoz, és a Felsı Duna menti Önkormányzatok Térségfejlesztési és Tájrehabilitációs Társuláshoz tartóznak. A 31 település közül többen nem csak egy Térségfejlesztési Társuláshoz tartóznak.

A 31 település a következı:


Bezenye	Halászi	Mosonmagyaróvár
Darnózseli	Hegyeshalom	Mosonszolnok
Dunakiliti	Hédervár	Nagybajcs
Dunaremete	Jánossomorja	Püski
Dunaszeg	Kimle	Rajka
Dunaszentpál	Kisbajcs	Újrónafı
Dunasziget	Kisbodak	Vámossszabadi
Feketeerdı	Levél	Várbalog
Gyırladamér	Lipót	Vének
Gyırújfalu	Máriakálnok
Gyırzámoly	Mecsér

A kistérség területe: 894,38 km², Gyır-Moson-Sopron megye területének 22%-a. A legnagyobb kiterjedéső Mosonmagyaróvár és Jánossomorja, a legkisebb Feketeerdı és Dunaremete.(1. melléklet)

Népessége:

A kistérség területén 74.253 fı él. Gyır-Moson-Sopron megye hat városának egyike -Mosonmagyaróvár ebben a kistérségben található, a kistérség lakosságának közel fele itt él. A kistérség településeinek 38,71 %-án 1500 fınél magasabb a lakónépesség, 500 fı alatti települések aránya 12,90 %. A lakónépesség 50,10%-a férfi, 49,90%-a nı.(2. melléklet).

Népsőrőség:

A kistérség népsőrősége 73,30 fı/km² . Gyır-Moson-Sopron megye népsőrőségénél (105fı/km²) alacsonyabb. Tét és Csorna környéki kistérségekben azonban lényegesen alacsonyabb a népsőrőség (55-60fı/km²). Mosonmagyaróvár népsőrősége jelentısen magasabb a térség átlagánál, de a kistérség településeinek 58,06%-án 60 fı/km² a népsőrőség. A kistérségen belül legalacsonyabb a népsőrőség Újrónafın, Véneken, Várbalogon és Mecséren. A nemenkénti megoszlás kistérségi átlaga a következıképpen alakul: az állandó lakósságból a férfiak aránya 50,10%, a nıké 49,90%. (A 31 településre vonatkozó kiértékelt adatokat a következı táblázat tartalmazza.)

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-5-

A kistérség területe, népessége, népsőrősége, 1999. január 01.


TELEPÜLÉS	TERÜLET 2 KM	LAKÓNÉPESSÉG Fİ	NÉP-SŐRŐSÉG 2 Fİ/KM	LAKÓ -NÉP. -BİL FÉRFI Fİ	LAKÓ - NÉP.-BİL Nİ Fİ	LAKÓ - NÉP. -BİL FÉRFI %	LAKÓ - NÉP.-BİL Nİ %
Bezenye	30,04	1641	54,63	806	835	49,10	50,90
Darnózseli	19,61	1612	82,20	791	821	49,10	50,90
Dunakiliti	33,66	1759	52,26	883	876	50,20	49,80
Dunaremete	4,36	237	54,36	124	113	52,30	47,70
Dunaszeg	17,26	1636	94,79	807	829	49,30	50,70
Dunaszentpál	9,81	586	59,73	295	291	50,30	49,70
Dunasziget	35,89	1464	40,79	724	740	49,50	50,50
Feketeerdı	6,74	379	56,23	195	184	51,50	48,50
Gyırladamér	8,60	1178	136,98	561	617	47,60	52,40
Gyırújfalu	7,20	1054	146,39	513	541	48,70	51,30
Gyırzámoly	26,38	1495	56,67	758	737	50,70	49,30
Halászi	36,45	2946	80,82	1465	1481	49,70	50,30
Hegyeshalom	52,66	3695	70,25	1840	1855	49,80	50,20
Hédervár	14,31	1114	77,85	565	549	50,70	49,30
Jánossomorja	148,98	6118	41,07	3046	3072	49,80	50,20
Kimle	48,52	2836	58,45	1442	1394	50,80	49,20
Kisbajcs	8,74	730	83,52	364	366	49,90	50,10
Kisbodak	9,04	370	40,93	191	179	51,60	48,40
Levél	24,91	1711	68,69	836	875	48,90	51,10
Lipót	16,09	701	43,57	369	332	52,60	47,40
Máriakálnok	15,48	1464	94,57	725	739	49,50	50,50
Mecsér	21,11	660	31,26	335	325	50,80	49,20
M.magyaróvár	85,35	30497	357,32	14953	15544	49,00	51,00
Mosonszolnok	43,93	1635	37,22	813	822	49,70	50,30
Nagybajcs	7,65	872	113,99	419	453	48,10	51,90
Püski	8,39	674	80,33	356	318	52,80	47,20
Rajka	52,63	2721	51,70	1369	1352	50,30	49,70
Újrónafı	48,63	834	17,15	422	412	50,60	49,40
Vámosszabadi	22,37	961	42,96	467	494	48,60	51,40
Várbalog	22,70	516	22,73	265	251	51,40	48,60
Vének	6,89	157	22,79	80	77	51,00	49,00
Összesen	894,38	74253	73,30	36779	37474	50,10	49,90

KSH adat 1999. Év

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-6-

1.1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás

A Szigetköz és a Mosoni-sík területén fekvő 31 település északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával határos, délen a Csorna környéki települések (Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Fejlesztési Társulása), keleten pedig Győr és környéke határolja.

A kistérség területét a földtörténeti harmadkor végén a Pannon-beltenger borította. A korszak végére azonban a tenger medencéje a széleken kavics, a belső részeken agyag, márga és finom homok rétegekkel feltöltődött, el sekélyesedett, és helyén egy kiédesülő viző tórendszer maradt vissza. Ekkor léptek a medencébe az Alpok és Kárpátok irányából érkező folyók, a Duna, a Morva, a Rába, a Vág és a Nyitra elődei, melyek esésüket elvesztve, lerakódó kavicsos-homokos hordalékukkal tovább töltötték a levantei korszakban viszonylag gyorsan süllyedő medencét. Folyásirányuk a maitól még eltért.

2-2,5 millió évvel ezelőtt az Ős-Duna az Alpok és a Kárpátok vonulatát még Bruck környékén törte át, és dél felé folytatta útját.

Később, a medence fokozatos feltöltődése miatt a folyók iránya megváltozott, a negyedkor kezdetén - kb. 1 millió évvel ezelőtt - a Duna már a Hainburgi-hegy és a Kis-Kárpátok között tört be a medencébe, kelet felé építve ki új medrét. Ezzel a térség mai vízrendszere kezdett kialakulni.

A kistérség az erdőssztyepp zónába tartozik. Flórája az Alföldéhez hasonlít, az eltéréseket elsősorban sajátos vízrajzi helyzete okozza.

A kistérség szinte teljesen magában foglalja a Szigetközt, és a Mosoni-síkot és a Hanság északi (keleti) területeit. (3. melléklet)

A Kisalföldnek a Duna és a Mosoni-Duna-ág által közrezárt területe a Szigetköz. A Szigetköz hazánk legnagyobb szigete 375 km². Az 52 km hosszú, 8-10 km széles hatalmas szigetet egykor a Nagy-Duna élő és holtágai, kisebb-nagyobb vízfolyások szelték keresztül-kasul, a Felső- és Alsó Szigetközre osztható. A Felső-Szigetköz tengerszint feletti magassága 125-115 m, az alsó részé 115-110 m, a két rész határvonala Ásványrárónál van. A Szigetköz tökéletes síkság, pár tíz centiméteres felszíni különbség alakult csak ki. A Duna közelében mellékágak, szigetek, zátonyok, teszik változatossá a tájat. Az így kialakult és máig megmaradt hajdani vízi világ maradványa, sajátos és rendkívül gazdag növény- és állattársulások élettere. A Szigetközben három jól elkülöníthető szintet, az alacsonyárteret, magasárteret, és a futóhomokfelszínt lehet megkülönböztetni.

Szigetköz talajainak nagyobb része az öntés, a réti és a csernozjom talajok közé tartozik. A fedőréteg vastagsága 20 cm és 8 m között változik, kelet felé vastagodva. (4. melléklet)

A Szigetköz természetes állapotát a századfordulón megépült egységes árvízvédelmi töltés szüntette meg, hullámtérre és mentett oldalra osztva azt. A mentett oldal megmenekült a rendszeres árvizektől, így a települések és a mezőgazdaság is addig nem látott fejlődésnek indultak.

A Mosoni-sík a szigetköz és a Fertő-Hanság vidék között terül el. Szintén a Duna hordalékkúpján alakult ki. Egy-két méterrel magasabban fekszik, mint a Szigetköz, nyugati területén folyik a Lajta. Alapvető talaja a mészlepedékes csernozjom, melyet gorondok tagolnak. Az erózió miatt a kavicsos váztalajok egyre nagyobb arányban fordulnak elő.

A Hanság rossz lefolyású síkság. Esőzésekkor, hóolvadáskor vagy a folyók magas vízállásakor a talajvízszint gyorsan emelkedik és csak lassan húzódik vissza. A Hanságot a negyedkorban ide érkező folyók, valamint a Duna felszíni- és talajvizeket visszaduzzasztó hatása alakította ki. Az

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-7-

elhalt növényi maradványokból megindult a tızegképzıdés. Ma a láptalajok és a réti talajok széles választéka figyelhetı meg.

A kistérség vízbıségét a Duna és mellékfolyói biztosítják.

1977-ben kezdıdött meg a Bıs-Nagymaros Vízlépcsırendszer építése. Magyarország és az akkori Csehszlovákia kormánya a szerzıdésben aláírtaknak megfelelıen a dunakiliti duzzasztó, a bısi vízi erımő és a nagymarosi vízi erımő közös beruházásáról döntöttek. A környezetvédık tiltakozásai és ellenvéleményeik hatására 1980 ıszén leállítottak a munkálatokat és 1985-ben indították újra. Az egyre erısödı tiltakozások miatt aztán 1992-ben Magyarország egyoldalúan felmondta a szerzıdést, Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és Dunacsúnynál megépítették a duzzasztómővet. A régi Duna mederbe rendkívül kevés víz jutott, ami a Szigetközben nagy károkat okozott. A Duna elterelése miatt a legfıbb ökológiai tényezı, a víz viszonyai változtak meg.

Azóta a Duna fıágába az eredeti vízhozam 10-20%-a érkezik. Az elterelés nemcsak a fıágat és annak közvetlen parti sávját, hanem - a vízhiány - az ártér mellékágrendszereit, teljes területét és a gátakon kívüli mentett oldalt is jelentıs mértékben károsította. A közép és Felsı Szigetközben csökkent a talajvíz mélysége, a többletvíz-hatás kisebb területen érvényesül. A vízpótló rendszerek segítségével a mentett oldali egykori Duna-ágak, késıbb belvízlevezetı csatornák ma újra vizet szállítanak, nagyban javítva az öntözés lehetıséget is.

A Duna déli fattyúága a Mosoni-Duna, amely a Szigezközt határolja, medrét a mainál jóval nagyobb víztömeg alakította ki. Dunacsúnynál ágazik ki a Dunából és 125 km-es futás után Véneknél ömlik a Dunába. Középszakasz jellegő, hatalmas medrekben kanyarog Gyırig. A Mosoni-Duna kis mellékfolyója a Lajta, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába.

Az ártéren nagy kiterjedéső mellékág rendszerek vannak – cikola szigeti 29,3 km, bodaki 20,3 km, ásványrárói 35,2 km.

A morotvatavak közül legjellegzetesebb a dunaszegi Holt-Duna (25,6 ha), a mesterséges tavak közül a legnagyobb a hegyeshalmi kavicsbánya.

A kistérség termálvizekben is gazdag, mélyfúrással több helyen: Mosonmagyaróvár, Lipót, melegvizet hoztak felszínre. Lipóton két termálkút is található, az egyik vize ásványvíz minısítéső.

Élıvilág:

A Duna és a Mosoni-Duna mentén ártéri növénytársulások: magas sásrétek, mocsárrétek, bokorfüzesek, főz-nyár ligetek találhatók. A magasabb térszinteken - a medrektıl távolabb - az egykori erdıtársulások maradványai, a tölgy-szil ligeterdık teszik változatossá a növényzetet. Az eredeti állatvilág tekintélyes része kipusztult. A szabályozása elıtt a szigetközi Duna sok-sok vízfolyása valóságos paradicsom volt a halak számára, ez a halbıség megszőnt, de még ma is 65 halfaj (magyarországi fajok 80%-a ) fordul elı. Jelentıs a Szigetköz madárvilága is, az itt élı madárfajok száma több százra tehetı. Az erdı, a nádas, a vízfolyás a fészkelı és táplálkozó helye sok madárnak (pl. szürkegém, réti héja, rétisas, kanalasgém, hegyi réce, fekete réce, gyöngybagoly).

A Lajta-Hanság Rt. területein 1995. óta Phare támogatás segítségével folynak a “Túzok állomány életterének fenntartását” segítı programok (Mosonszolnok, Hegyeshalom és Ausztria területén)

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-8-

Éghajlat:

A kistérség éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhımérséklet 9-11 C^O, a januári -1 C^O és -2 C^O között változik. A hımérséklet ingadozása 20-22 C^O. A csapadék éves átlaga 540 mm körül van. A területre az északnyugati szélirány jellemzı. A szélcsendes napok száma 20 körül van.

Természeti kincsek:

A térség egyre jobban felértékelıdı természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található nagy mennyiségő, ma még tiszta és megújuló ivóvíz.A Szigetköz sajátos vízvagyona kiemelkedıen fontos természeti erıforrás, az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa. A talajvíz szintje a Szigetköz nagy részén néhány nap késéssel a Duna fımedrének vízállását követi, mely a másik két területre is kihat. A talajvíz mélysége a terület nagy részén 2-5 m mélység között van, közvetlen dunai táplálású parti szőréső típus. Folyamatosan kitermelhetı mennyisége korlátlan vízbázist jelent, ennek megırzése fontos feladat.

Természeti értékek:

1987-ben a alakult meg a Szigetközi Tájvédelmi Körzet 9157 ha-on, a kistérség összterületének 10,24%-a (10. melléklet). A tájvédelmi körzet a Duna-menti élıvilág területén alakult meg, feladata az ıstáj maradványának megırzése. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedı egységbıl áll. A hullámtér jelenleg Dunaszigettıl a medvei közúti hídig áll védelem alatt, míg a Mosoni-Duna és a folyót kísérı erdık Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók Dunakiliti, Feketeerdı, Halászi, Dunasziget, Arak, Lipót, Dunaszeg községek területén. Jellemzı a főz bokorliget, a főz-nyár ligeterdık, éger – és főzláp, láp- és mocsárrétek. A Szigetközi Tájvédelmi Körzetre vonatkozó adatokat a következı táblázat foglalja össze.

Ezenkívül meg kell említeni a helyi jelentıségő védett értékeket is:

- Ásványráró (Dunaszeg) Rárói feketenyárfa

- Darnószeli Zseli erdı

- Hédervár Árpád tölgyfa, Hédervári kastély parkja

- Mosonmagyaróvár Óvári Háromtölgy, Wittman Antal liget

- Vének Aranykert (12 kocsányos tölgy)

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-9-

SZIGETKÖZI TÁJVÉDELMI KÖRZET

Alapítva:

1987

Terület: Éghajlat: Talaj:

9157 ha (1325 ha fokozottan védett) 375 km² a Szigetköz területe

szárazföldi (kontinentális), óceáni hatással

réti öntéstalaj, néhol 410 m vastag kavics hordalékkúp,

Gyertyános-kocsányos tölgy erdı (Querco Főz- és égerláp (Dryopteridi-Alnetum) Mocsárrét (Alopecuterum pratense) védet

- Kosborok

- Kornis tárn

- Szibériai nı

- Keskenylev

Folyója a Duna Veszélyek: folyó-szabályozás, töltésrendszer, vízerımővek,

Kavicskotrás, medererózió, eutrofizáció Növényföldrajzilag a magyar flóratartomány (Pannonicum) alföld flóravidékének (Eupannonicum) kisalföldiflórajárásához (Arrabonicum) tartozik


	Növényvilág	Á
	Hínártársulások (Lemnetalia, Hydrocharietalia, Potamogetonetalia)	Szürke gém (Ardena cinerea)
	Nád- és magassás társulások	Bakcsó (Nycticorax nycticorax)
	Törpekáka iszaptársulás	Barna kánya (Milvus migrans)
	Ártéri gyomtársulások (Nanocyperion, Polygogn-Chenopodion)	Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
	Bokorfüzesek - csogolyalevelő főz (Salix purpurea)	Fekete gólya (Ciconia nigra)
	- mandulalevelő főz (Salix trindra)	Kanalasgém (Platalea leucorodia)
	- nyári tızike (Leucojum aestivum) [Védett]	Halászsas (Pandion haliaetus)
	Főz-nyár ligeterdık - Fehér főz (Salix alba)	Rétisas (Haliaeetus albicilla)
	- Törékeny főz (Salix fragilis)	Hegyi réce (Aythya marila)
	- Fehér nyár (Populus alba)	Jeges réce (Clangula hyemallis)
	- Fekete nyár (Pinus nigra)	Füstös réce (Melanitta fusca)
	- Mézgás éger (Alnus glutinosa)	Fekete réce (Melanitta nigra)
	- Vénic szil (Ulmus laevis)	Sebes pisztráng (Salmo trutta fario)
	- Zenice v. májusfa (Prunus padus)	Réti csík (Misgurnus fossilis) [Védett]
	- Ligeti szılı (Vitis vinefera)	Lápi póc (Umbra kameri) [Védett]
	- Tavaszi csillagvirág (Scilla vindobonensis)	Márna (Barbus barbus)
	Telepítet füzes, nemes nyáras, akác, fekete- és erdeifenyı	Harcsa (Silurus glanis)
	Tölgy-kıris-szil ligeterdı - Kocsányos tölgy (Quercus robur)	Kecsege (Acipenser ruthenus)
	- Mogyoró (Corylus avellana)	Compó (Tinca tinca)
	- Gyöngyvirág (Convallaria majalis)	Kecskebéka (Rana arvalis)
	- Erdei ibolya (Viola sylvestris)	Vöröshasú unka (Bombina bombina)
	- Fehér sás (Carex alba)	Leveli béka (Hyla arborea)
	- Bogláros szellırózsa (Anemone ranunculoides)	Vízisikló
	- Tőzliliom (Lilium bulbiferum)	Hermelin (Mustella erminea) [Védett]
	- Légybangó (Ophrys insectifera)	Nyuszt (Martes martes) [Védett]
	- Méhbangó (Ophyrs apifera) [Fokozottan védett]	Denevérek [Védettek]
		Hód (Castor fiber) [Védett]

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-10-

1.1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer

A helyi önkormányzat a közfeladatok decentralizált módon történı ellátásának alapvetı formája. A helyi közügyek intézését és a helyi közhatalom gyakorlását végzik a lakosság érdekében. A település lakossága a helyi önkormányzáshoz való jogát a választott képviselıtestületen, illetve népszavazáson keresztül gyakorolja.

A helyi önkormányzatok alapvetı jogai közé tartozik az önkormányzati ügyek önálló szabályzásának joga, a bevételhez és állami támogatáshoz való jog, az ezekkel való önálló gazdálkodás joga, a saját szervezet kialakításának és mőködtetésének joga, más helyi önkormányzatokkal való társulás joga, szövetségek létrehozásának joga. Ezek a jogaik alkotmányos védelemben részesülnek.

Az Alkotmány garantálja az önkormányzatok autonómiáját, a jogok s a kötelezettségek meghatározása kizárólagos törvényhozási tárgy, alapjogokat viszont törvénnyel sem lehet elvonni, vagy korlátozni.

Az önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok típusát szabályozza részletesen, vagyis ez a helyi önkormányzatok alaptípusa. Ezzel az a cél, hogy a lakosságot érintı kérdéseket ezek a települési önkormányzatok kezeljék, oldják meg (a szubszidiaritás egyfajta megjelenési formája), csak olyan feladatok kerüljenek magasabb szintre (a megyei önkormányzatokhoz), amelyek több település lakosságát, vagy a megye lakosságának egészét érintik. A települési önkormányzatok között – attól függıen, hogy azok községek, vagy nagyközségi vagy városi címet viselnek – jogállásbeli különbség nincs. Feladatbeli különbség lehet, hisz egy város nagyobb lakossággal rendelkezik, és vonzáskörzetére is hatást gyakorol, ezért bıvebb feladat- és hatásköre lehet.

A feladat- és hatáskörök kiterjednek a helyi közügyek intézésére (a közszolgáltatásokkal való ellátás), valamint a közhatalom helyi gyakorlására (jogalkotási hatáskör), valamint az ezekhez kapcsolódó szervezeti, személyi, anyagi feltételek megteremtésére.

Helyi közügynek törvény nyilváníthat valamely ügyet, vagy azt az önkormányzat szabadon vállalhatja (ha nincs tiltva, vagy más szerv feladat- és határkörébe utalva).

Önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartoznak az állampolgárok alapvetı alkotmányos jogainak érvényesülésének biztosítása (egészségügyi ellátás, közoktatás, szociális ellátás, kisebbségi jogok biztosítása, stb.), valamint az emberi együttélés során nélkülözhetetlen alapvetı lakossági szolgáltatások biztosítása (közvilágítás, közutak, köztemetık, stb. fenntartása). Az önkormányzat ezeket a feladatait köteles ellátni, de a megvalósítás módját szabadon döntheti el. Mivel ezek törvényben szabályozott feladatok, az Országgyőlés köteles a megfelelı anyagi forrásokat is biztosítani ezek ellátásához.

A helyi közhatalmat a képviselı-testület jogalkotási hatásköre jeleníti meg. Az önkormányzat rendeletet hozhat. Ezt teheti törvényi felhatalmazásra, vagy elsıdlegesen (vagyis olyan viszonyokat szabályozva, amire nincs törvény, vagy egyéb jogszabály). A rendelet-alkotási hatáskör korlátja, hogy csak a települési önkormányzat területén kötelezı (illetékesség), valamint a jogforrási hierarchiába illeszkednie kell.

Helyi közhatalmat a hatósági ügyek intézésén keresztül is gyakorol a képviselı-testület. Törvény vagy önkormányzati rendelet nyilváníthat valamely ügyet hatósági üggyé (közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, lakásfenntartási támogatás megállapítása, stb.).

Államigazgatási feladatokat is ellát a települési önkormányzat, melyet nem a képviselı-testület gyakorol, hanem a jegyzı, a polgármester, vagy a képviselı-testület hivatalának ügyintézıje. Ilyen ügyek az építési engedélyek kiadása, a nem állami oktatási intézmények létesítésének engedélyezése, törvényes mőködésének felügyelete, stb.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-11-

A helyi önkormányzatok választópolgárok által választott szerve a képviselı-testület, amit közvetlenül, négy évre választanak. Ennek elnöke a polgármester. A képviselı-testület ülései fı szabály szerint nyilvánosak. Évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartania. Egyes önkormányzati feladat ellátásra bizottságot hozhat létre.

A képviselı-testület elnöke a polgármester, akit szintén közvetlenül választanak. Tagja a képviselı-

testületnek, és alapvetı feladatai a képviselı-testület irányítására terjednek ki.

Tisztségét elláthatja fıállásban, valamint a 3000 lakos alatti településeken társadalmi megbízatásban

is van erre lehetısége.

A jegyzı az önkormányzat szakmai vezetıje, kinevezés útján nyeri el tisztségét.

A települések azon részei, melyek sajátos arculattal rendelkeznek (pl. Moson), alakíthatnak

települési részönkormányzatot, melynek feladat- és hatáskörét a képviselı-testület határozza meg,

valamint hivatali kirendeltséget is létrehozhat.

A helyi önkormányzatoknak különféle lehetıségeik vannak a társulásra, azt szabadon megtehetik, de a társulások nem sérthetik a résztvevı önkormányzatok jogait. Ezek a társulások lehetnek:

- hatósági igazgatási társulás

- intézményirányító társulás

- közös képviselı-testület

- körjegyzıség.

A kistérség települései kihasználják az önkormányzati törvény által biztosított lehetıséget. A következı táblázat foglalja össze a kistérség teleüléseinek társulásait.

Hatósági igazgatási társulások:

- építésügyi társulás:

- Kimle (székhely), Darnózseli, Hédervár, Lipót, Püski, Kisbodak, Dunaremete;

(kistérségi programban nem szereplı tag: Ásványráró)

- Gyırzámoly (székhely), Dunaszeg, Gyırladamér, Dunaszentpál

- Halászi (székhely), Máriakálnok, Dunasziget, Újrónafı

- Jánossomorja (székhely), Levél, Újrónafı, Várbalog

- Kisbajcs (székhely), Nagybajcs, Vének, (kistérségen kívüli tag: Tényı, Felpéc,

Gönyő)

- Mosnmagyaróvár (székhely) Mecsér, Mosonszolnok, Dunakiliti, Feketeerdı

- útfelügyeleti társulás:

- 32 település, melybıl 26 a kistérség tagja

Intézményirányító társulások:

- oktatási társulás:

- Hédervár, Lipót

- Jánossomorja, Rajka

- Kisbajcs, Nagybajcs, Vének, Vámosszabadi

- Püski, Kisbodak, Dunaremete

- Dunaszeg, Dunaszentpál

- Mosonmagyaróvár, (Éltes M. általános iskola)

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-12-

- orvosi ellátási társulás (háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védını):

- Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyırladamér

- Dunaszeg, Gyırújfalu, Gyırzámoly

- Halászi, Kisbodak, Püski

- Jánossomorja, (kistérségen kívüli tag: Hanságliget)

- Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének

- Hegyeshalom, Levél

- Püski, Kisbodak, Dunaremete, Lipót

- Mosonszolnok, Újrónafı

- Dunakiliti, Feketeerdı

- szociális ellátási társulás (családvédelem, gyermekvédelem, gyermekjólét):

- Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyırladamér

- Kisbajcs, Nagybajcs, Vámosszabadi, Vének

Ezeken kívül a kistérségben körjegyzıségek is találhatóak: - Dunaszeg, Dunaszentpál

- Hédervár, Lipót

- Kisbajcs, Nagybajcs, Vének

- Dunakiliti, Feketeerdı

- Dunaremete, Kisbodak, Püski

- Újrónafı, Várbalog

- Gyırzámoly, Gyırújfalu

Az önkormányzati mőködés anyagi alapjait a saját bevételek, valamint az állami költségvetésbıl származó bevételek jelentik. Az önkormányzatok rendelkeznek vagyonnal is, mely egy része törzsvagyon (a közfeladatok ellátását szolgálja), másik része vállalkozói vagyon (ezzel szabadon gazdálkodhat). A települési önkormányzatok gazdálkodása felett az Állami Számvevıszék gyakorol felügyeletet, míg a törvényességi felügyeletet a megyei közigazgatási hivatal látja el, mint a Kormány területi államigazgatási szerve.

A kistérség 31 település összefogásával jött létre, összes területe 849,38 km², a lakosok száma 74253. A települések száma a megyeinek 17,9%-a, a terület 22,0%-a, a lakosoké pedig 17,47%-a.

A településhálózat általános mutatói a következıek:

- a települések száma 31, ebbıl 1 városi jogállású (Mosonmagyaróvár), 2 nagyközség (Jánossomorja, Hegyeshalom)

- a kistérség átlagos településnagysága 2395,3 fı/település

- a várost nem tekintve az átlagos településnagyság 1411,5fı/település

- Mosonmagyaróvár lakosainak száma 30497 fı, ez a kistérség lakosainak 41,07%-a.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-13-

A kistérség lakónépessége, területe, népsőrősége


	TELEPÜLÉS		LAKOS		LAKOS/TELEPÜLÉS	TERÜLET		Fİ/KM²
	Db	%	db	% 1,54 19,26 24,90 4,98 8,24 -41,07		km²	%
500	4	12,90	1143		285,8	27,03	3,02	42,29
501-1500	15	48,39	14303		953,5	273,40	30,57	52,30
1501-3000	9	29,30	18497		2055,2	307,01	34,33	60,25
3001-5000	1	3,23	3695		3695,0	52,66	6,20	70,17
5001-10000	1	3,23	6118		6118,0	148,98	17,54	41,07
10001-30000	-	-	-		-	-	-	-
30001<	1	3,23	30497		30497,0	85,35	10,05	357,32

KSH. adat 1999. év

A kistérségi települések lélekszámai alapján kategorizálva a következıek figyelhetık meg:

- az 500 lakos alatti települések száma 4 db (12,9%), az ezekben élık száma 1143 fı (1,54 %) az átlagos népességük 285,4 fı/település, a kistérség területének 3,02%-a tartozik ezekhez az önkormányzatokhoz, átlagos népsőrőségük pedig 42,29 fı/km². Közeliek részben Mosonmagyaróvárhoz, részben Gyırhöz (ami nem része a kistérségi társulásnak). Tehát az aprófalvak közel helyezkednek el a nagyobb központokhoz.

- az 501-1500 lakosságú települések száma 15 db, az a települések 48,4%-a, 953,5 fı átlagos településmérettel. Ezek átlagos népsőrősége 52,3 fı/km².

- a következı mesterséges kategória az 1501-3000 fı. Ez a települések 29,3%-át foglalja magába (9 db), 18497 lakossal (24,9 %), átlagosan 2055,2 lakossal településenként. A kistérség területének 30,57 %-át fedik le az ebbe a csoportba tartozó települések.

- A következı kategóriákba 1-1 település tartozik:

- Hegyeshalom 3695 lakossal, 70,25 fı/km² népsőrőséggel

- Jánossomorja 6118 lakossal, 41,07 fı/km² népsőrőséggel

- Mosonmagyaróvár 30497 lakossal, 357,32 fı/km² népsőrőséggel

Településszerkezeti következtetésekhez célszerő a térképen elhelyezni a településeket, és ezt a “gondolati térképet” a következı táblázat számadataival kiegészíteni.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-14-

A kistérség népessége, területe, népsőrősége 1999.


TELEPÜLÉS	LAKOS	TERÜLET	Fİ/KM²	VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET
Bezenye	1641	30,04	54,63	-15
Darnózseli	1612	19,61	82,20	-42
Dunakiliti	1759	33,66	52,26	3
Dunaremete	237	4,36	54,36	-3
Dunaszeg	1636	17,26	94,79	95
Dunaszentpál	586	9,81	59,73	35
Dunasziget	1464	35,89	40,79	-75
Feketeerdı	379	6,74	56,23	9
Gyırladamér	1178	8,60	136,98	173
Gyırújfalu	1054	7,20	146,39	67
Gyırzámoly	1495	26,38	56,67	67
Halászi	2946	36,45	80,82	94
Hegyeshalom	3695	52,66	70,17	-166
Hédervár	1114	14,31	77,85	10
Jánossomorja	6118	148,98	41,07	-53
Kimle	2836	48,52	58,45	-46
Kisbajcs	730	8,74	83,52	34
Bodak	370	9,04	40,93	29
Levél	1711	24,91	68,69	48
Lipót	701	16,09	43,57	-16
Máriakálnok	1464	15,48	94,57	189
Mecsér	660	21,11	31,26	-30
Mosonmagyaróvár	30497	85,35	357,32	-667
Mosonszolnok	1635	43,93	37,22	21
Nagybajcs	872	7,65	113,99	25
Püski	674	8,39	80,33	-42
Rajka	2721	52,63	51,70	23
Újrónafı	834	48,63	17,15	34
Vámosszabadi	961	22,37	42,96	59
Várbalog	516	22,7	22,73	-21
Vének	157	6,89	22,79	11

KSH. adat 1999. év

A magasabb lakosságú települések Mosonmagyaróvár vonzáskörzetében helyezkednek el, itt változatosabbak a településméretek (hivatkozva az elızı kategorizálásra). A nem Mosonmagyaróvár környékén csoportosuló települések pedig a Mosonmagyaróvárt Gyırrel összekötı ún. “szigetközi” út mentén helyezkednek el, valamint Gyırtıl északra, északkeletre a magyar-szlovák határ irányában.

Mosonmagyaróvárról a határátkelık irányában lévı települések nagyobb lélekszámúak (a 3. kategóriába tartoznak, vagy annál is magasabb a lakosok száma).

Mosonmagyaróvár és Gyır között a települések a 2. kategóriába tartoznak, Halászi, Kimle, Darnózseli és Dunaszeg kivételével. Darnózseli és Dunaszeg alig haladja meg a 3. kategória alsó határát.

A népsőrőséget tekintve nem ez a viszony. A kiugróan magas népsőrőségő települések Gyır vonzáskörzetében helyezkednek el (Gyırladamér, Gyırzámoly, Nagybajcs, Kisbajcs). Az alacsony népsőrőségőek pedig a kistérség fıbb közlekedési útjaitól távolabb. Érdekes Dunaszentpál és

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-15-

Dunaszeg viszonya. A két település között 2 km van, Dunaszeg lakossága 2,8-szorosa, népsőrősége pedig 1,6-szorosa Dunaszentpálénak.

A vándorlási különbözetet tekintve szintén a Gyır környéki falvaké a magasabb érték (Gyırladamér 173), míg a Mosonmagyaróvár környéki viszonylag nagy települések alacsonyabb vándorlási különbözetet tudnak felmutatni, sıt, ez mínuszba is fordul. Ezalól Halászi és Máriakálnok kivétel. Máriakálnoké a legmagasabb érték (189).

Tehát a Gyır környéki települések preferáltabbak, és gyorsabban nınek, mint a Mosonmagyaróvár vonzáskörzetébe tartozóak.

A kistérséget határoló határszakaszon Ausztria felé egy állandó (Hegyeshalom), és két ideiglenes (Jánossomorja, Albertkázmérpuszta), Szlovákia felé két állandó (Rajka, Vámosszabadi) határátkelı van.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-16-

1.1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok

A Szigetköz és Mosoni-Duna mentén található 31 település népessége 74.253 fı, ez Gyır-Moson-Sopron megye összlakosságának 17,5 %-a, Mosonmagyaróváron él a kistérség lakosságának 41,07 %-a.

1990-97. között a 31 település közül 29 település népessége nıtt, 2 településé csökkent (Dunaremete, Kisbodak). A változás mértéke az 1990-es évet 100%-nak véve 7,63%-os. 10%-ot meghaladó népesség növekedés a kistérség településeinek 22,58%-án figyelhetı meg (ez hét település). Jellemzı, hogy a megye két városához (Gyır és Mosonmagyaróvár) közel a legnagyobb arányú a népesség növekedés.

Lakónépesség alakulása 1990 és 1997 között


TELEPÜLÉS	LAKÓNÉPESSÉG 1990	LAKÓNÉPESSÉG 1997.	VÁLTOZÁS MÉRTÉKE
Bezenye	1564	1663	6,33
Darnózseli	1579	1606	1,71
Dunakiliti	1643	1754	6,76
Dunaremete	248	240	-3,23
Dunaszeg	1495	1675	12,00
Dunaszentpál	545	569	4,40
Dunasziget	1479	1510	2,10
Feketeerdı	336	364	8,30
Gyırladamér	989	1138	15,10
Gyırújfalu	923	1047	13,40
Gyırzámoly	1389	1483	6,80
Halászi	2760	2944	6,70
Hegyeshalom	3601	3695	2,60
Hédervár	1077	1124	4,40
Jánossomorja	5834	6151	5,40
Kimle	2744	2862	4,30
Kisbajcs	679	733	7,95
Kisbodak	388	376	-3,10
Levél	1512	1682	11,20
Lipót	662	705	6,50
Máriakálnok	1177	1397	18,70
Mecsér	677	678	0,10
M.magyaróvár	30130	30737	2,00
Mosonszolnok	1584	1659	4,70
Nagybajcs	847	873	3,10
Püski	660	703	6,50
Rajka	2541	2734	7,60
Újrónafı	721	806	11,80
Vámosszabadi	866	902	4,20
Várbalog	514	539	4,90
Vének	140	155	10,70
Összesen	73404	79004	7,63

KSH. adat 1990-1997.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-17-

Ha az 1994. évi és az 1997. évi népességszám változás összetevıt vizsgáljuk, akkor megfigyelhetı, hogy a 31 település közül a természetes szaporulat 1997-ben 17 településen (54,84%) negatívvá vált, ami az élve születések csökkenésébıl adódik, 1994-ben még csak 11 településen (35,45%) figyelhetı meg a negatív természetes szaporulat. 1994-ben 900 csecsemı született, ezzel szemben 1997-ben 760 a születések száma, 1994-et 100%-nak véve 1997-ben 84,4%-os volt az élve születések aránya. A természetes fogyás évrıl évre nagyobb, mivel a születések száma egyre kevesebb. Ez a több éve tartó folyamat azonban országos jelenség. A vándorlási különbözetet vizsgálva tovább erısíthetı az a folyamat, hogy elsısorban a városok környékén nı a lakosság szám.

A kistérség népességszám-változás összetevıi 1994 és 1997 között


TELEPÜLÉS	ÉLVESZÜLETÉS 1994.	ÉLVESZÜLETÉS 1997.	HALÁLOZÁS 1994.	HALÁLOZÁS 1997.	TERMÉSZETES SZAP 1994.	TERMÉSZETES SZAP. 1997.	VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET 1990-1997 1000FİRE
Bezenye	16	16	14	17	2	-1	-9,46
Darnózseli	18	13	13	16	5	-3	-26,53
Dunakiliti	24	21	17	17	7	4	1,71
Dunaremete	4	3	2	6	2	-3	-12,66
Dunaszeg	24	14	13	17	11	-3	57,82
Dunaszentpál	10	8	6	6	4	2	60,34
Dunasziget	18	10	21	23	-3	-13	-50,64
Feketeerdı	5	5	4	4	1	1	26,01
Gyırladamér	10	15	11	17	-1	-2	150,70
Gyırújfalu	16	5	12	15	4	-10	66,40
Gyırzámoly	19	16	15	21	4	-5	45,58
Halászi	35	31	35	24	0	7	31,76
Hegyeshalom	41	43	50	35	-9	8	-46,68
Hédervár	18	8	18	15	0	-7	9,17
Jánossomorja	83	56	52	55	31	1	-8,81
Kimle	38	33	33	34	5	-1	-16,32
Kisbajcs	9	7	5	6	4	1	47,49
Kisbodak	3	3	6	3	-3	0	73,98
Levél	21	23	16	17	5	6	29,16
Lipót	6	8	6	6	0	2	-22,99
Máriakálnok	11	15	34	20	-23	-5	137,55
Mecsér	6	5	12	18	-6	-13	-47,54
M.magyaróvár	318	322	351	311	-33	11	-22,32
Mosonszolnok	24	17	23	20	1	-3	-12,80
Nagybajcs	10	4	19	12	-9	-8	29,27
Püski	8	5	6	13	1	-8	-65,02
Rajka	41	25	32	23	9	2	8,53
Újrónafı	9	9	13	8	-4	1	41,82
Vámosszabadi	4	13	14	11	-10	2	66,22
Várbalog	5	6	6	8	-1	-2	-40,31
Vének	0	1	3	2	-3	-1	79,14
Összesen	900	760	888	800

KSH. adat 1994-1997.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-18-

A népesség kormegoszlását a következı táblázat mutatja be. Az öregségi index fejezi ki az elöregedést, ami a száz 60 év felettire jutó 15 éven aluliak arányát fejezi ki. 1,0 feletti öregségi index esetén nevezhetı egy populáció öregnek, Gyır-Moson-Sopron megyében ez az index 1994-ben 0,85, azaz még kedvezı. A kistérségen belül jellemzı, hogy az alacsonyabb lakosságszámú településeken magasabb az öregségi index (Mecsér, Várbalog, Vének), a kistérség átlaga 0,84. 1997-ben a kistérség öregségi indexe 0,90. 1994-hez viszonyítva megállapítható, hogy a 15 év alattiak aránya 1997-ben folyamatosan csökken, ami az születések számának csökkenésébıl adódik elsısorban. A 60 év felettiek aránya 8 településen (25,81%) haladja meg a 20%-ot.

A korstruktúra alakulása a kistérségben 1994-1997. évben


TELEPÜLÉS	15 ÉV ALATT Fİ 1994.	60 ÉV FELETT Fİ 1994.	ÖREGSÉGI INDEX 1994.	15 ÉV ALATT % 1994.	60 ÉV FELETT % 1994.	15 ÉV ALATT Fİ 1997.	60 ÉV FELETT Fİ 1997.	ÖREGSÉGI INDEX 1997.	15 ÉV ALATT % 1997.	60 ÉV FELETT % 1997.
Bezenye	348	291	0,84	21,10	17,70	316	282	0,89	19,00	17,00
Darnózseli	306	295	0,96	18,80	18,20	302	277	0,92	18,80	17,20
Dunakiliti	372	293	0,79	21,90	17,20	372	299	0,80	21,20	17,00
Dunaremete	40	64	1,60	17,10	27,40	43	62	1,44	17,90	25,80
Dunaszeg	329	278	0,84	20,50	17,30	338	276	0,82	20,20	16,50
Dunaszentpál	98	121	1,23	17,60	21,70	102	122	1,2	17,90	21,40
Dunasziget	330	314	0,95	20,90	19,90	284	298	1,05	18,80	19,70
Feketeerdı	98	51	0,52	27,90	14,50	90	51	0,57	24,80	14,00
Gyırladamér	201	165	0,82	19,20	15,80	209	174	0,83	18,40	15,30
Gyırújfalu	188	202	1,07	18,50	19,90	180	217	1,21	17,20	20,70
Gyırzámoly	191	279	1,46	20,20	19,40	298	268	0,90	20,10	18,10
Halászi	619	486	0,79	21,40	16,80	607	476	0,78	20,10	16,20
Hegyeshalom	754	594	0,79	19,90	15,70	686	571	0,83	18,60	15,50
Hédervár	197	227	1,15	10,78	20,50	209	214	1,02	18,60	19,00
Jánossomorja	1323	951	0,72	21,50	15,40	1221	989	0,81	19,60	16,10
Kimle	587	392	0,67	20,80	13,90	577	391	0,68	20,00	13,70
Kisbajcs	177	73	0,41	25,40	10,50	175	83	0,47	23,90	11,30
Kisbodak	60	93	1,55	16,60	25,80	64	92	1,44	17,00	24,50
Levél	333	237	0,71	20,50	14,60	351	238	0,68	20,90	14,10
Lipót	126	133	1,06	18,00	19,00	116	134	1,16	16,45	19,00
Máriakálnok	246	205	0,83	18,20	15,20	257	227	0,88	18,40	16,30
Mecsér	101	189	1,87	14,80	27,70	94	189	2,01	13,90	27,90
M.magyaróvár	5754	4848	0,84	18,50	15,60	5152	4973	0,97	16,80	16,20
Mosonszolnok	384	248	0,65	23,20	15,00	378	248	0,66	22,80	14,90
Nagybajcs	154	211	1,37	17,40	23,80	154	208	1,35	17,60	23,80
Püski	150	142	0,95	21,20	20,10	146	146	1,00	20,80	20,80
Rajka	575	318	0,55	21,20	11,70	557	403	0,72	20,40	14,70
Újrónafı	171	115	0,67	22,30	15,00	168	128	0,76	20,80	15,90
Vámosszabadi	161	187	1,16	18,44	21,40	157	177	1,13	17,40	19,60
Várbalog	81	145	1,79	15,60	27,90	93	140	1,51	17,30	25,90
Vének	22	38	1,73	13,90	24,10	21	28	1,33	13,50	18,10
Összesen	14476	12185	0,84	19,20	16,10	13717	12381	0,90	17,40	15,70

KSH. adat 1994-1997.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-19-

A kistérségen belül 1994-ben 19,20% volt a 15 év alattiak aránya, 1997-ben pedig 17,40%. A 60 év felettiek aránya 1994-ben 16,10%, 1997-ben 15,70% volt (5. melléklet). A megye átlagához viszonyítva a 15 év alattiak aránya megegyezik a kistérség átlagával, a 60 év felettiek esetében a megyei átlaghoz viszonyítva (18% körül) kedvezıbb a kistérség átlaga. 1994-tıl 1997-ig a fiatal korosztály száma és aránya számottevıen csökkent, ezzel együtt növekedett az idısebb generációk száma és hányada, de lassúbb ütemben, mint ahogy a fiatalok aránya mérséklıdött.

1.1.5. Agrárstruktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet

A rendszerváltást követıen az átalakulási törvény alapján új gazdálkodási formák jöttek létre (új típusú szövetkezetek, részvénytársaságok, korlátolt felelısségő társaságok, betéti társaságok, egyéni vállalkozók). A kínálat tovább színesedett azzal, hogy 1997-ben megjelent az ıstermelı, mint kategória. A mőködı vállalkozási formákról, a falunkénti létszám megoszlásról ad tájékoztatást a következı táblázat.

A kistérség összesen sorából jól látható, hogy a betéti társaságok kivételével a különbözı gazdálkodási formák száma a vizsgált két év összehasonlításában jelentısen csökkent. Tehát a rendszerváltás utáni nagy cégalapítási kedv kezd alább hagyni. Valamint ha nem is jellemzıen, de néhány társaság összeolvadt másokkal, vagy átalakult és megszőnt. (6. melléklet) A mőködı vállalkozások számát tekintve 1994. évet 100%-nak véve 80,62%-ra csökkent a vállalkozások száma.

1994. és 1997. között jelentısen csökkent a szövetkezetek száma, a kistérségen belül több szövetkezet is felszámolásra került (pl. Gyırzámolyon, Dunaszigeten), illetve a jelenleg is mőködı szövetkezetek közül néhány nehéz körülmények között gazdálkodik Az ıstermelık nagy száma azt jelzi, hogy sokan kiegészítı jövedelemszerzés miatt és az adókedvezményt kihasználva választották tevékenységüknek ezt a formát.

Térségünkben az 1000 lakosra számított mutatók azt jelzik, hogy 1994-tıl 1997-ig mind a mőködı vállalkozások száma mind a mezıgazdasági egyéni vállalkozók száma csökkent.

Az 1000 lakosra számított kistérségi adatok táblázata bemutatja, hogy a kistérségben a különbözı vállalkozási formák hogyan alakultak 1000 lakosra számított adatok alapján. Szembetőnı az eltérés a mezıgazdasági vállalkozások, ıstermelık és a regisztrált gazdaságok számát illetıen. Az, hogy a fenti csoportokból 1000 lakosra csupán 17 regisztrált gazdaságot találunk mindenképpen jelzés értékő a kistérség számára. Megfigyelhetı, hogy 1994-hez viszonyítva csökkent, mint mőködı vállalkozások, mint az egyéni vállalkozók száma. Figyelemre méltó az ıstermelık magas száma, akik elsısorban a kedvezı adózási módok miatt választják ilyen magas arányban ezt a gazdálkodási formát.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-20-

Mőködı vállalkozások száma 1994, 1997


TELEPÜLÉS	MŐKÖDİ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA		İSTERME-LİK SZÁMA	KORLÁTOLT TÁRSASÁG FELELİSSÉGŐ		SZÖVETKEZET		BETÉTI TÁRSASÁG		EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
Vizsgált évek	1994 63 84 130 40 102 19 5 20 65 110 102 154 68 216 387 98 60 30 103 49 80 45 3574 83 60 8 161 26 72 18 15 6047	1997	1997	1994 9 9 25 2 12 1 2 4 5 13 11 16 6 57 65 18 7 4 10 7 5 4 690 3 0 3 31 0 9 3 1 1032	1997	1994 1 3 1 0 2 1 2 0 1 0 1 4 2 1 5 2 1 0 2 1 1 2 35 1 0 1 3 0 1 1 1 76	1997 1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 2 1 0 4 1 1 0 2 1 0 2 16 1 0 1 2 1 0 0 0 43	1994 4 5 8 2 11 1 8 1 3 17 12 8 3 15 27 2 4 0 8 0 0 6 335 1 3 1 14 1 2 0 0 502	1997 5 8 8 1 13 1 8 3 5 15 9 13 3 13 24 5 8 0 9 2 8 5 317 6 2 3 16 2 3 1 0 516	1994 49 67 96 36 77 16 79 15 56 80 78 126 57 143 290 75 48 26 83 41 74 33 2514 78 57 3 113 25 60 14 13 4522	1997 43 65 70 14 58 12 66 13 54 54 78 121 34 110 224 121 40 20 63 37 56 19 1849 57 48 24 98 16 39 12 4 3519
Bezenye		53	321		4
Darnózseli		83	581		9
Dunakiliti		94	443		12
Dunaremete		18	58		2
Dunaszeg		79	260		6
Dunaszentpál		15	130		0
Dunasziget		82	297		4
Feketeerdı		17	47		1
Gyırladamér		64	93		3
Gyırújfalu		83	230		12
Gyırzámoly		98	232		9
Halászi		151	537		12
Hédervár		44	204		5
Hegyeshalom		160	391		33
Jánossomorja		294	822		34
Kimle		136	451		9
Kisbajcs		51	167		2
Kisbodak		24	64		4
Levél		87	153		12
Lipót		43	190		3
Máriakálnok		68	198		4
Mecsér		27	85		1
M.magyaróvár		2738	1048		488
Mosonszolnok		67	542		3
Nagybajcs		53	231		1
Püski		30	141		2
Rajka		126	291		9
Újrónafı		21	220		2
Vámosszabadi		51	249		9
Várbalog		14	130		1
Vének		4	14		0
Összesen:		4875	8820		696

KSH évkönyvek alapján

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-21-

Kistérségi adatok 1000 lakosra számolva


TELEPÜLÉS NEVE	LAKÓNÉPESSÉG		MŐKÖDİ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 1000 LAKOSRA		MG.-I EGYÉNI VÁLLALKOZÓK SZÁMA 1000 LAKOSRA		REGISZTRÁLT GAZDASÁGOK SZÁMA 1000 LAKOSRA	İSTERMELİK SZÁMA 1000 LAKOSRA
Vizsgált évek	1994.	1997.	1994.	1997.	1994. 2 2 10 30 2 2 5 5 2 2 3 1 2 4 3 2 0,01 0,05 10 1 1 8 1 7 6 3 3 1 2 2 0 2	1997.	1999.	1997.
Bezenye	1611	1663	39	32		5	20	196
Darnózseli	1606	1606	52	52		2	109	360
Dunakiliti	1715	1754	76	54		6	59	252
Dunaremete	244	240	164	75		25	38	245
Dunaszeg	1638	1675	62	47		2	6	159
Dunaszentpál	548	569	35	26		2	19	222
Dunasziget	1567	1510	59	54		12	30	203
Feketeerdı	344	364	52	47		5	37	124
Gyırladamér	1046	1138	59	56		5	10	79
Gyırújfalu	1000	1047	104	79		2	11	218
Gyırzámoly	1437	1483	67	66		6	20	155
Halászi	2876	2944	50	51		1	12	182
Hegyeshalom	3606	3695	52	43		2	6	106
Hédervár	1087	1124	59	39		4	20	183
Jánossomorja	6053	6151	58	48		7	31	134
Kimle	2777	2862	31	47		14	7	159
Kisbajcs	700	733	80	70		0,01	14	229
Kisbodak	372	376	75	64		0,05	8	173
Levél	1587	1682	61	52		1	8	89
Lipót	694	705	65	61		1	30	271
Máriakálnok	1317	1397	58	49		1	44	135
Mecsér	636	678	66	40		8	35	129
M.magyaróvár	30188	30737	106	89		2	8	34
Mosonszolnok	1658	1659	51	40		6	22	331
Nagybajcs	873	873	69	61		5	11	265
Püski	688	703	9	43		3	10	209
Rajka	2687	2734	54	46		3	16	107
Újrónafı	767	806	34	26		5	14	264
Vámosszabadi	838	902	80	56		2	30	259
Várbalog	526	539	30	26		2	72	252
Vének	139	155	101	26		0	19	89
Összesen:	74819	79004	75	62		4	17	119

A táblázat adatai saját adatgyőjtés és számítások alapján

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-22-

1999-ben regisztráltak gazdaságok gazdasági forma szerint


TELEPÜLÉS NEVE	GAZDASÁGI TÁRSASÁG	EGYÉNI VÁLLALKOZÓ	İSTERMELİ	SZÖVETKEZET	EGYÉB	ÖSSZESEN
Bezernye	1	7	24	1	0	33
Darnózseli	2	3	170	1	0	176
Dunakiliti	1	3	98	1	0	103
Dunaremete	0	2	7	0	0	9
Dunaszeg	2	1	7	0	0	10
Dunaszentpál	0	0	10	1	0	11
Dunasziget	1	9	34	0	0	44
Feketeerdı	1	2	11	0	0	14
Gyırladamér	0	4	7	1	0	12
Gyırújfalu	0	0	12	0	0	12
Gyırzámoly	0	5	25	0	0	30
Halászi	0	1	34	1	0	36
Hegyeshalom	0	1	23	0	0	24
Hédervár	0	2	19	1	0	22
Jánossomorja	7	15	162	0	6	190
Kimle	0	5	15	1	0	21
Kisbajcs	0	1	9	0	0	10
Kisbodak	0	0	3	0	0	3
Levél	1	6	6	1	0	13
Lipót	0	0	20	1	0	21
Mecsér	0	2	20	1	0	23
Máriakálnok	1	1	61	0	2	65
Mosonmagyaróvár	17	22	201	1	2	243
Mosonszolnok	2	6	27	1	0	36
Nagybajcs	0	1	9	0	0	10
Püski	0	0	6	1	0	7
Rajka	5	4	34	1	0	44
Újrónafı	0	1	11	0	0	12
Vének	0	0	3	0	0	3
Vámosszabadi	1	0	28	0	0	29
Várbalog	0	1	34	0	2	37
Összesen:	42	105	1130	15	12	1303

Gyır-Moson-Sopron megyei FVM Hivatal adatai alapján

Az 1999. évben regisztrált gazdaságok 86,66%-a ıstermelı, 8, 05%-a egyéni vállalkozó, 3,22%-a gazdasági társaság, és csupán 1,15%-a szövetkezet. A legnagyobb számban Jánossomorján és Mosonmagyaróváron regisztráltatták magukat a termelık.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-23-

1.1.6. Mezıgazdasági termelés és értékesítés

A kistérségen belül mővelési áganként mutatjuk be a terület megoszlását (következı táblázat).

Összegezve a következık állapíthatók meg: a kistérségre jellemzıen magas a használt mezıgazdasági terület aránya az összes területbıl, ami az agrár szereplık dominanciájára mutat. Dunakiliti, Vének, Dunasziget, Mosonmagyaróvár kivételével ez az arány megközelíti, illetve meghaladja a 80%-ot. Dunakilitinél ezt az arányt nagyban befolyásolja, hogy a vízlépcsı építésével a mővelés alól kivett terület megközelíti az 1200 ha-t.

A szántóterület átlagos arany koronaértékét tekintve a legjobb minıségő földek Jánossomorja, Újrónafı, Kimle, Mosonmagyaróvár környékén találhatók. A kistérség átlagos aranykorona értéke 20,29 AK.

Legalacsonyabb az arany korona értéke Dunakilitin, Dunaszigeten, Halásziba, Feketeerdın. Ezeken a területeken 14-16 AK közötti értlkek figyelhetık meg.

A megye szántó területének mintegy 24 %-a a kistérségben található, ez az adat is alátámasztja a mezıgazdálkodás fontosságát.

A termıterület legnagyobb része szántó, és erdı. (7. melléklet). A szántó terület aránya 72,46%, 21,89% erdı. A kistérség szántó területének legmagasabb aránya Jánossomorján található. Legkisebb a szántó terület nagysága Dunaremete és Vének településeken. A mővelési ágak közül a kistérségben a szılı, gyümölcsös területe a legkisebb a használt mezıgazdasági terület 0,18%-a.

Néhány figyelemreméltó adat található az átlagos parcella méretre vonatkozóan. Három településen meghaladja a 4 hektárt, viszont egy hektár alatti település nem található a kistérségben.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-24-

Településenkénti termıterület adatok


HASZNÁLT MG-I TERÜLET ARÁNYA AZ ÖSSZES TERÜLETBİL (%)	ERDİTERÜLET ARÁNYA AZ ÖSSZES TERÜLETBİL (%)	SZÁNTÓTERÜLET ÁTLAGOS AK ÉRTÉKE	SZÁNTÓ HA	KERT HA	GYÜMÖLCSÖS HA	SZİLİ HA	RÉT HA 12 29 19 53 174 11 77 0 76 7 79 6 11 33 58 47 47 81 9 83 0 0 31 0 58 6 4 0 55 0 84 1150	LEGELİ HA	ERDİ HA
89,98	11,48	20,47	2197	0	53	19		46	345
88,83	6,58	20,89	1492	0	0	0		73	129
63,27	16,39	14,11	1488	0	8	0		61	552
79,12	13,53	19,82	152	0	0	0		66	59
83,08	6,43	23,64	993	0	0	0		107	111
84,51	9,38	22,07	641	0	0	0		85	92
74,03	37,86	15,99	1099	0	2	0		105	1359
87,83	26,26	16,81	393	0	0	0		15	177
82,91	5,23	22,52	491	0	0	0		51	45
79,44	3,61	20,38	501	0	0	0		15	26
79,76	23,81	22,08	1272	0	0	0		20	628
89,25	11,22	16,06	2718	0	0	0		98	409
83,29	13,56	17,68	930	0	0	0		46	194
80,27	16,73	16,56	3166	0	0	0		147	881
92,00	28,27	27,15	9054	3	1	2		377	4212
87,20	15,19	25,15	3365	1	1	0		72	737
79,75	16,36	21,28	403	0	0	0		97	143
78,98	46,68	17,34	201	0	1	0		0	422
88,19	5,38	23,70	2050	2	0	0		2	134
78,49	25,54	17,63	613	0	0	0		82	411
85,53	12,92	21,39	1094	5	10	0		15	200
87,73	5,59	19,26	1508	0	4	0		222	118
74,47	18,65	28,57	4597	10	4	1		119	1592
93,03	3,39	24,88	3879	8	0	0		51	149
71,76	14,77	23,63	267	0	0	0		111	113
85,22	2,03	19,48	672	0	0	0		8	17
76,32	10,39	19,87	3407	6	22	0		32	547
93,46	48,98	27,24	2058	0	0	0		105	2332
87,39	4,74	19,58	1668	8	10	0		84	106
90,31	4,80	24,01	1875	0	0	0		66	109
57,76	12,77	19,93	150	6	0	0		70	88
-	-	-	54394	49	116	22		2448	16437

Gyır-Moson-Sopron Megyei Földhivatal adatai alapján 1999.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-25-

Vetésszerkezet alakulása 1998.


TELEPÜLÉS	BÚZA HA	ÁRPA HA	NAPRAFORGÓ HA	BURGONYA HA	REPCE HA	KUKORICA HA
Bezenye	511	240			75	310
Darnózseli	40	232		140		150
Dunakiliti	320	180				280
Dunaremete	38	29		9		27
Dunaszeg	290	175	58		100	290
Dunaszentpál	161	37			61	100
Dunasziget	270	155	50			210
Feketeerdı	80	60				50
Gyırladamér	190	60	36			150
Gyırújfalu	223	39	156	20		45
Gyırzámoly	500	360	25			70
Halászi	600	295	240		140	465
Hegyeshalom	1250	370	70	20	110	900
Hédervár	347	119	87	98	104	93
Jánossomorja	3180	2550	705		370	980
Kimle	439	243	153			185
Kisbajcs	47	30			35	128
Kisbodak	65	75		24		43
Levél	650	315	65	15	135	310
Lipót	285	100		13		21
Máriakálnok	319	140			40	270
Mecsér	363	206	70	74	80	374
Mosonmagyaróvár	1650	1120	380		255	425
Mosonszolnok	1700	250	170	45	120	610
Nagybajcs	43					30
Püski	234	51	74	2	87	117
Rajka	590	242	48	20	50	700
Újrónafı	770	170	50	25	40	420
Vámosszabadi	502	333	20		70	614
Várbalog	709	640	92		15	33
Vének	71				40	6
Összesen:	16437	8816	2549	505	1927	8306

Forrás: Megyei Agrárkoncepció, Gazdajegyzık adatai alapján

A vetésszerkezetrıl elmondható, hogy a fı növények aránya a szántóterületen belül meghaladja az 55 %-ot. Az egyéb növények aránya nagyon változatosan alakul, ilyenek pl.: borsó, silókukorica, lucerna vagy a zöldségfélék. Ezekrıl elmondható, hogy szerepük a piac ingadozásaival változik, a takarmányfélék az állatlétszám csökkenésével visszaszorulnak a kistérségen belül.

A kistérségben a búza vetésterületének aránya a legmagasabb 30,2%, a megyei átlaghoz (27,2%) viszonyítva lényegesen magasabb. A kukorica vetésterülete 15,30%, az árpáé pedig 16,20% az összes szántóterületbıl. A napraforgó vetésterülete 4,69%, a repce vetésterülete 3,54%. A legjelentısebb búza termesztı települések Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok. Árpa vetés területe legmagasabb szintén Jánossomorján és Mosonmagyaróváron. A kukorica vetésterülete a legnagyobb Jánossomorja, Hegyeshalom, Rajka, Mosonszolnok településeken.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-26-

Állatállomány alakulása 1998. évben


TELEPÜLÉS	SZARVASMARHA	TEHÉN	HÍZÓMARHA	SERTÉS	BAROMFI (LIBA, PULYKA)	JUH
Bezenye	516	248	213	2 700
Darnózseli	803	389	190	300
Dunakiliti	180	591	120	5 800
Dunaremete	18	5	13	300	600
Dunaszeg	152	15	39	1 482
Dunaszentpál	385	169	10
Dunasziget	110	45	20	2 000
Feketeerdı	45	20	15	300
Gyırújfalu	18	5	10	350	140	10
Gyırzámoly				565
Halászi	810	363		3 100
Hegyeshalom	30	11	8	2 588
Jánossomorja	57	32	25	1 850	25 000	85
Kimle	610	260	38	530	30 000
Kisbajcs	992	645	69	106	240	41
Kisbodak	10	5	5	200
Levél	485	270	10	382
Lipót			220	20
Máriakálnok	70	41	14	650
Mecsér	293	53
Mosonmagyaróvár	4 260	3 060	1 200	18 750	240	300
Mosonszolnok	427	211	8	637		133
Nagybajcs	589	79	253	153	51	24
Püski	422	201	9	220	50	19
Rajka	75	10	40	1 550
Újrónafı	28	3	12	195	1 000	180
Vámosszabadi	110	32	28	74	50	24
Várbalog	78	48	30	290	110	24
Vének	3	1	2	38	105	4
Összesen	12 576	6 812	2 601	45 130	57 586	844

Forrás: Megyei Agrárkoncepció, Gazdajegyzık adatgyőjtése

A megyei állatlétszámok csökkenı tendenciája figyelhetı meg a kistérségiben is. A megyei tehén létszám 23 % - a, a sertéseknek 16 % - a található a kistérségben. A szarvasmarha állomány jelentıs része közel (5000 db) a Lajta-Hanság RT-ben és a Dunamenti Szövetkezetnél található Mosonmagyaróváron, illetve a Dunakiliti. a Kisbajcsi és Darnózseli szövetkezetnél. A sertés létszámot illetıen Dunakiliti, Jánossomorja, Mosonmagyaróvár(Lajta-Hanság RT.) településeken a legmagasabb a sertés létszám.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-27-

Állati termékek elıállítása:

Az állatlétszám magas arányából következik, hogy a kistérség nagy szerepet játszik a megye állati

termékeinek elıállításában.

A kistérség állítja elı a megye tejtermelésének 14 % - át, a sertéshús termelés 23 % - át, a tojás

termelés 18 % - át, a csirkehús termelés 17 % - át.

Legmagasabb a tejtermelés aránya Dunakilitin, Halásziban, Kisbajcson, ezeken a településeken

elsısorban a mőködı szövetkezetek miatt ilyen jelentıs e tejtermelés.

A sertéshús termelés szempontjából kiemelkedı a 31 település közül Hegyeshalom, Dunakiliti,

Mosonszolnok.

A tojás és csirkehús elıállítása Jánossomorja és Dunasziget településeken a legjelentısebb.

Állati termékek elıállítása 1998. éveben


Település	Tehéntej (ezer liter)	Sertéshús (tonna)	Tojás (db)	Csirkehús (kg)
Bezenye	1140	220
Darnózseli	1844	19,5	88604	45000
Dunakiliti	3200	820
Dunaremete	12	4,5	12000	1830
Dunaszeg		100
Dunaszentpál	884
Dunasziget	198	290	1430000	415000
Feketeerdı	86	40		13000
Gyırújfalu	8	86,3	23500	980
Gyırzámoly		36
Halászi	2050	490	450000	36000
Hegyeshalom	31	3100		5850
Jánossomorja	126	250	25000000	11000
Kimle	1973	66	5500	2825000
Kisbajcs	3683	41,4	15000	600
Kisbodak		26	1000	10000
Levél	1202	458
Lipót		10	10000	7500
Máriakálnok	176	55	153000
Mecsér	347
Mosonmagyaróvár	1200	625	600000	28000
Mosonszolnok	774	764,4
Nagybajcs	188	44	29530	1320
Püski	1014	26	1500	6000
Rajka	42	22,6		140000
Újrónafı		234		18000
Vámosszabadi	86	7,3	10000	490
Várbalog	158	31	75000	4500
Vének	3	4,6	4500	150
Összesen	20425	7871,6	27909134	3570220

Forrás: Megyei Agrárkoncepció, Gazdajegyzık adatgyőjtése

1.1.7. Erdısültség és jellemzıinek területi elhelyezkedése

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-28-

A lehatárolt kistérség erdıterülete 16437 ha, ami az 89438 ha összes területhez viszonyítva 15,41%-os erdısültséget jelent (megyei 17,3%) A legerdısültebb települések: Kisbodak 46,68%, Újrónafı 48, 98% . (8. melléklet)

Erdıterület aránya az összterületbıl


	Település	Erdıterület aránya %
	Bezenye	11,48
	Darnózseli	5,58
	Dunakiliti	16,39
	Dunaremete	13,63
	Dunaszeg	6,43
	Dunaszentpál	9,38
	Dunasziget	37,86
	Feketeerdı	26,26
	Gyırladamér	5,23
	Gyırújfalu	3,61
	Gyırzámoly	23,81
	Halászi	11,22
	Hegyeshalom	16,73
	Hédervár	13,56
	Jánossomorja	28,27
	Kimle	15,19
	Kisbajcs	16,36
	Kisbodak	46,68
	Levél	5,38
	Lipót	25,54
	Máriakálnok	12,92
	Mecsér	5,59
	M.magyaróvár	18,65
	Mosonszolnok	3,39
	Nagybajcs	14,77
	Püski	2,03
	Rajka	10,39
	Újrónafı	48,98
	Vámosszabadi	4,74
	Várbalog	4,80
	Vének	12,77
	Összesen	15,41

Legjelentısebb erdıterületek:

A Duna hullámtere, a Mosoni-Duna menti erdık és a Hanság erdıterületei.

A területen található erdık a Kisalföld erdıgazdasági tájcsoportban a Kisalföld és a Hanság tájba tartoznak.

Az erdıterületek fele a Fertı-Hanság Nemzeti Park és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentıségő védett természeti terület. Az 1996. évi LIII. törvény alapján ezen erdık elsıdlegesen védelmi rendeltetésőek.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-29-

Ma az erdık több mint 2/3-a honosított, nemesített fafajokból áll (akác, fenyık, nemesnyárak). Az erdıállomány átlagos kora ennek megfelelıen alacsony. Az ıshonos erdıtársulások közül meghatározóak a láperdık, a keményfa ligetek és a puhafa ligetek.

Az erdıállomány mintegy 75 %-a állami tulajdonban van. A kistérségben találhatók az ország legjobb növedékét adó erdıállományok. Ez, miként a mezıgazdaságban is, a talajvíz által biztosított többletvíz-hatásból származik.

Az erdısávok fıként talajvédelmi célúak, nagy részük elöregedett.

Erdık esetében tulajdonformától függetlenül kötelezı elıírásokat tartalmaz az Állami Erdészeti Szolgálat által 10 évre készített erdıterv, melyek betartását hatóságként az Erdıfelügyelıség ellenırzi. A terveket a piaci és politikai igények befolyásolják, de az erdık állapotának megırzésére bizonyos garanciát jelenthetnek.

A mezıgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken van mód erdıtelepítésre, melyre pályázati formában támogatás igényelhetı. A kistérségben az eddig meglévı erdıállományokhoz hasonlóak telepítése jöhet szóba. Így a dunai öntés és hansági réti - és láptalajokon nyár és egyéb lágy lombos állományok, a szárazabb termıhelyeken pedig az akác, fenyı és egyéb kemény lombos fafajok telepítése javasolható.

Az erdıállományok esetében a sokéves ciklus miatt, elıre nem jelezhetı események, (pl. növényegészségügyi problémák) kivételével, 30-50 éven belül jelentıs változások nem várhatók.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-30-

1.1.8. Mezı-és erdıgazdasági termékek feldolgozása, Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése

A kistérségben, a helyben megtermelt mezıgazdasági termékek feldolgozás meghatározó, bár a térségen kívül történik a mezıgazdasági termékek feldolgozásának jelentısebb része. A mezıgazdasági termékek feldolgozása és az élelmiszeripari vállalkozások központja Mosonmagyaróvár és Jánossomorja, Dunakiliti.

Az egyes mezıgazdasági és élelmiszeripari ágazatok jellemzıi:

Húsipar:

Kaiser Food KFT. Mosonmagyaróvár – a megye második legnagyobb húsipari vállalkozása, alaptevékenysége a hústermékek gyártása. A cég alapanyag ellátása fıleg importból történik.

A kistérségben több jelentıs húsipari vállalkozás mőködik így például Mosonmagyaróváron a Lukullusz Húsfeldolgozó KFT., Darnózselin a Darnóhús, Jánossomorján az Északi-Hanság Húsfeldolgozó KFT. és Héderváron a Landhof KFT.

Tejipar:

Óvártej RT. Mosonmagyaróvár - tej elıállításával és sajtgyártással foglalkozik, évente 35 millió liter tej feldolgozását végzi. Fı terméke a trapista sajt, eidámi sajt, natúr óvári sajt, illetve a természetes füstölt trapista. Fı tulajdonosok a tejtermelık, akik a felvásárláson túl egy kezdetleges integrációt is kialakítottak. A felvásárolt tej jelentıs része a kistérségbıl származik.

Gomba:

Sampinyon KFT. Máriakálnok, komposztkészítéssel, gombatermesztéssel, konzerválással foglalkozó vállalkozás. Magyarországon, sıt Európában is egyedülálló a komposztüzeme. Gyır-Moson-Sopron megyében megtermelt gomba jelentıs része itt kerül feldolgozásra.

Gabona és malomipar:

A Pannongabona Rt. Mosonmagyaróvári telephelye képviseli az ágazatot, beszerzéseinek 80%-a származik agrártermelésbıl. A malomipari tevékenységek körében különféle búza, rozs ırleményeket, a takarmánygyártás során tápokat, premixeket állít elı.

Édesipar: Jánossomorja üzemei a legjelentısebbek, elsısorban külföldi érdekeltségő, illetve tulajdonú cégek sorolhatók ide. (Hungarocandy Édesipari KFT., Dr Oetker Magyarország KFT., Multi-Cikória KFT.) A hazai kisvállalkozások száma is meghatározó, pl. Darnózseli Anikó cukrászüzem.

Konzeripar:

A kistérségben a Trösch Prima KFT., és a Dunakiliti Konzervüzem a meghatározó ebben az ágazatban. A Trösch Prima KFT. jelenleg komoly nehézségekkel küszködik.

A Dunakiliti Konzervüzem 1991-ben alapított, 100%-os külföldi tulajdonban lévı vállalkozás. Fı tevékenysége a gyümölcs-zöldség feldolgozás, a meggy, uborka és pritaminpaprika konzervek elıállítása. Az értékesítés nettó árbevétele 1998-ban megközelítette az 1,5 milliárd forintot. Az árbevétel 95%-a származott exportból 1998-ban. 1998-ban auditáltatták az üzemükben már meglévı HACCP rendszert. A Kisalföldön közel 8000 kistermelıvel állnak szerzıdéses kapcsolatban.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-31-

Kistérség jelentısebb mezıgazdasági termék feldolgozása


TELEPÜLÉS	FELDOLGOZÓ ÜZEM MEGNEVEZÉSE	MG-I TERMÉK MEGNEVEZÉSE
Dunakiliti	Tartósítóipari KFT.	Uborka, paprika, meggy
Dunaremete	Táp keverı	Marha, sertés táp
Kimle	Tápkeverı	Marha, sertés táp
Kisbajcs	Savanyító üzem	Káposzta
Kisbajcs	Halászati Szövetkezet	Halfeldolgozás
Máriakálnok	Sampinyon KFT.	Gomba konzerv
Püski	Tápkeverı	Marha, sertés táp
Jánossomorja	Szemes Mővek KFT.	Gabonafelvásárlás
Jánossomorja	Multi-Cikória KFT.	Édesipari termék, kávé
Jánossomorja	Hungarocandy Édesipari KFT.	Édesipari termék
Jánossomorja	Dr Oetker Magyarország KFT.	Édesipari termék
Jánossomorja	Észak-Hansági Húsfeldolgozó KFT.	Húsfeldolgozás
Jánossomorja	Hipp KFT. Bébiételgyártó
Mosonmagyaróvár	Óvártej	Tejfeldolgozás
Mosonmagyaróvár	Pannongabona RT.
Mosonmagyaróvár	Trösch KFT.	Zöldség, gyümölcs
Mosonmagyaróvár	Lajtamag KFT.	Vetımag termeltetés
Mosonmagyaróvcár	Kaiser Food KFT.	Húsfeldolgozás
Mosonmagyaróvár	Lukullusz Húsfeldolgozó	Húsfeldolgozás
Rajka	K-Mach élelmiszeripari KFT.

Forrás: Megyei Agrárkoncepció, Gazdajegyzık adatai alapján

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-32-

1.1.8. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai

Foglalkoztatottsági viszonyok:

Az 1989-es évtıl a foglalkoztatási viszonyokban jelentıs változás következett be, a munkahelyek tömeges megszőnésével a foglalkoztatottak száma 1989 és 1994 között több, mint 25%-kal csökkent. A munkahelyek megszőnése 1980 és 1990 között volt a legintenzívebb, ez a folyamat 1994-tıl lelassult. Összességében elmondható, hogy a kistérség helyzete lényegesen kedvezıbb az országos és megyei átlagnál.

Az egyes gazdasági egységek teljes megszőnésével az 1990-es évek elején a foglalkoztatási viszonyok jelentısen megváltoztak. A mezıgazdaságban, és iparban nagyarányú volt a létszámvesztés. A legnagyobb veszteséget a mezıgazdaság viselte, ahol 1996-ra a foglalkoztatottak aránya sok esetben akár 60%-kal is csökkent. Nıtt az önálló foglalkozásúak aránya és csökkent a szövetkezeti tagság aránya. 1996 óta a foglalkoztatottak száma emelkedik, és 1997-re már stabilabb helyzet alakult ki. A megyében és a kistérségben is meghatározóan olyan gazdasági ágazatok, tevékenységek felé strukturálódott a munkaerıpiac, amely a képzett munkaerı alkalmazását feltételezi, így a munkanélkülivé válás inkább a fizikai foglalkozásúaknál magasabb. A kistérség településein élı aktív keresık jelentıs része Mosonmagyaróváron és Gyırben dolgozik, amely az utóbbi évek során egyre csökken a kisebb településeken létrejött vállalkozások miatt (pl. Jánossomorja, Dunakiliti). A foglalkoztatottak nagyobb része az iparban, kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozik, az egyéni vállalkozók között is kisebb a mezıgazdasági vállalkozók aránya.

Munkanélküliségi viszonyok:

1994. és 1998. év között fokozatos csökkenés figyelhetı meg a munkanélküliek számában. Az 1994. évihez képest a munkanélküliség 59,56%-ra csökkent 1998. évre. Gyır-Moson-Sopron megyében 1994. évben összesen 14.235 fı volt a munkanélküliek száma, ennek 18,5%-a a kistérségben élt, ez a szám 1998-ban 18,3%. Jelentıs eltérés figyelhetı meg a megye kistérségei között a munkanélküliséget tekintve, hiszen a megye déli területein a legmagasabb a munkanélküliségi mutató.


TELEPÜLÉS	REG. MUNKA-NÉLK. 1994.	TART. MUNKA-NÉLK. 1994.	REG. MUNKA -NÉLK. 1995.	TART. MUNKA -NÉLK. 1995.	REG. MUNKA -NÉLK. 1996.	TART. MUNKA -NÉLK. 1996.	REG. MUNKA -NÉLK. 1997.	TART. MUNKA -NÉLK. 1997.	REG. MUNKA -NÉLK. 1998.	TART. MUNKA NÉLK. 1998.
Bezenye	61	35	39	30	43	24	39	20	50	22
Darnózseli	60	19	34	12	78	15	34	19	19	7
Dunakiliti	57	33	41	18	39	20	33	14	27	7
Dunaremete	6	3	8	4	3	2	6	4	4	2
Dunaszeg	56	28	46	16	57	21	43	18	26	9
Dunaszentpál	16	14	15	8	23	11	19	11	9	4
Dunasziget	66	42	45	30	37	16	38	13	38	27
Feketeerdı	14	7	9	6	19	8	8	5	3	2
Gyırladamér	55	26	28	12	51	21	45	24	32	9
Gyırújfalu	38	17	21	11	26	14	21	8	14	7
Gyırzámoly	60	24	80	33	60	35	47	21	28	11
Halászi	79	43	57	28	49	20	54	23	42	16
TELEPÜLÉS	REG. MUNKA-	TART. MUNKA-	REG. MUNKA	TART. MUNKA	REG. MUNKA	TART. MUNKA	REG. MUNKA	TART. MUNKA	REG. MUNKA	TART. MUNKA

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-33-


	NÉLK. 1994.	NÉLK. 1994.	-NÉLK. 1995.	-NÉLK. 1995.	-NÉLK. 1996.	-NÉLK. 1996.	-NÉLK. 1997.	-NÉLK. 1997.	-NÉLK. 1998.	NÉLK. 1998.
Hegyeshalom	98	56	75	38	79	31	82	42	71	36
Hédervár	29	16	39	17	47	12	31	15	22	8
Jánossomorja	322	166	214	134	245	142	217	115	160	78
Kimle	116	67	108	72	92	21	81	40	65	35
Kisbajcs	35	18	25	13	42	23	22	14	17	10
Kisbodak	13	9	14	4	8	5	8	4	5	2
Levél	51	27	36	22	46	29	51	32	52	29
Lipót	28	15	13	5	20	10	13	4	7	4
Máriakálnok	47	32	43	19	50	27	46	27	34	14
Mecsér	23	8	16	6	21	10	11	9	22	14
M.magyaróvár	1068	678	817	466	765	400	748	417	652	344
Mosonszolnok	33	14	26	9	34	10	37	18	31	6
Nagybajcs	44	24	27	17	29	13	19	8	13	5
Püski	12	10	16	7	8	0	10	4	7	2
Rajka	74	33	48	22	55	16	32	14	59	18
Újrónafı	28	18	25	14	22	10	22	13	17	11
Vámosszabadi	22	7	21	3	22	8	12	6	17	4
Várbalog	26	18	24	19	23	10	28	13	27	18
Vének	7	6	6	2	5	3	7	3	5	2
Összesen	2644	1513	2016	1097	2098	987	1864	978	1575	763

Munkaügyi Központ adatbázisa 1994-1998.

A regisztrált és tartós munkanélküliek aránya is fokozatosan csökkent a kistérségben 1994. és 1998. között (9. melléklet). 1994-ben a tartós munkanélküliek aránya 57,22 %-os volt 1998-ban ez az arány már csak 48,44%-os volt. A 31 települést vizsgálva is jelentıs eltérések figyelhetık meg a munkanélküliség tekintetében. 1994-ben 2644 volt a regisztrált munkanélküliek száma 1998-ban már csak 1575. Ezen belül jelentısen csökkent a tartós munkanélküliek száma, hiszen 1994-ben még 1513 volt a számuk 1998-ban pedig már csak 763.

1994. és 1998 között a következıképpen alakult a munkanélküliségi mutató a munkaképes korú lakosságra vetítve településenként:


TELEPÜLÉS	MUNKA NÉLK. MUTATÓ 1994.	MUNKA NÉLK. MUTATÓ 1995.	MUNKA NÉLK. MUTATÓ 1996.	MUNKA NÉLK. MUTATÓ 1997.	MUNKA NÉLK. MUTATÓ 1998.	JÖV. PÓTLÓ TÁM.BAN RÉSZ. SZÁMA 1997.
Bezenye	6,59	4,12	2,97	3,99	4,90	20
Darnózseli	6,27	3,55	8,03	3,53	1,94	3
Dunakiliti	5,93	4,15	3,93	3,29	2,59	3
Dunaremete	4,96	6,35	2,29	4,65	3,13	0
Dunaszeg	6,22	4,89	6,00	4,41	2,55	2
Dunaszentpál	5,32	4,90	7,35	5,90	2,69	6
Dunasziget	7,56	5,21	4,36	4,51	4,26	13
TELEPÜLÉS	MUNKA NÉLK. MUTATÓ	MUNKA NÉLK. MUTATÓ	MUNKA NÉLK. MUTATÓ	MUNKA NÉLK. MUTATÓ	MUNKA NÉLK. MUTATÓ	JÖV. PÓTLÓ TÁM.BAN RÉSZ.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-34-


	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	SZÁMA 1998.
Feketeerdı	7,37	4,62	9,60	4,00	1,38	2
Gyırladamér	8,93	4,32	7,59	4,26	4,45	10
Gyırújfalu	6,67	4,28	4,42	3,51	2,26	3
Gyırzámoly	7,65	9,79	7,16	5,52	3,20	9
Halászi	4,89	3,46	2,94	3,15	2,32	12
Hegyeshalom	4,46	3,35	3,51	3,62	3,02	19
Hédervár	4,67	6,11	7,31	4,73	3,27	5
Jánossomorja	8,99	5,92	6,76	5,97	4,23	77
Kimle	7,04	6,36	5,31	4,62	3,57	34
Kisbajcs	8,53	5,83	9,63	5,0	3,77	10
Kisbodak	5,68	6,97	3,90	3,88	2,34	2
Levél	6,81	3,68	4,62	4,97	4,93	31
Lipót	5,30	3,14	4,77	3,09	1,63	2
Máriakálnok	6,87	5,12	5,76	5,29	3,90	17
Mecsér	6,30	4,48	5,81	3,01	5,90	4
M.magyaróvár	5,68	2,89	4,01	3,89	3,31	292
Mosonszolnok	3,52	2,75	3,58	3,86	3,11	2
Nagybajcs	9,09	5,62	5,95	3,96	2,66	6
Püski	3,16	4,20	2,11	2,63	1,77	0
Rajka	4,72	3,03	3,41	1,96	3,44	4
Újrónafı	6,29	5,57	4,79	4,73	3,55	10
Vámosszabadi	4,69	4,30	4,33	2,27	3,11	0
Várbalog	9,42	8,45	7,96	9,66	9,51	7
Vének	7,95	6,45	5,38	7,07	4,85	1
Összesen	6,37	4,96	7,70	4,33	3,47	606

Munkaügyi Központ adatbázisa 1994-1997.

A kistérségben a munkanélküliek aránya fokozatosan csökkent 1994. és 1997. között. A munkanélküliség aránya 1994-ben 6,37% volt, ez az arány 1998-ra 3,47 %-ra csökkent. 1997. évben a kistérség lakosságának összesen 0,76 %-a részesült jövedelempótló támogatásban. A jövedelem pótló támogatásban részesülık aránya 1000 lakosra vetítve a kistérségben 6,66 %-os átlagosan. (14. melléklet). Jövedelempótló támogatásban részesülök aránya a legmagasabb Bezenye, Levél, Jánossomorja, Levél, Kisbajcs településeken.

A férfi és a nıi munkanélküliség aránya 1994. és 1998. év között közel hasonlóan alakul a férfi munkanélküliek száma minden évben magasabb volt. 1994-ben a munkanélküliek 43,50 %-a nı, 1995-ben 41,5%-a, 1996-ban 39,99%-a, 1997-ben 44,02%-a, 1998-ban 44,05%- a volt nı. A nıi munkanélküliek aránya 18-59 éves nık arányában a kistérségben átlagosan 3,37, míg a férfiak esetében 3,72. (településenként a 14. mellékletben).

Életkor szerint 1994-ben a 36-45 éves kor között figyelhetı meg a legmagasabb munkanélküliség (27,55%). 1995-ben és 1996-ban szintén ebben az életkor csoportban a legmagasabb - 26,38 %, illetve 27,96% - a munkanélküliség, 1997-ban és 1998-ban a 26-35 éves kor között a legmagasabb 29,62% illetve 30,72% a munkanélküliek száma.

A kistérségen belül meg kell említeni, hogy néhány településen az átlagnál magasabbak a munkanélküliségi mutatatók A legmagasabb. Várbalogon, ahol 9,51 a munkanélküliségi mutató. Legalacsonyabb 1998-ban a munkanélküliségi mutató Darnózseli, Feketeerdı, Lipót, Püski.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-35-

1.1.9. Hiányok és többletek a térség gazdaságában

Mosonmagyaróvár ipari teljesítménye 1992-93-tól indult növekedésnek, amelyben a fı szerepet a korábbi iparok (timföldgyártás, fémszerelvények gyártása, kötöttárugyártás, élelmiszer-feldolgozás, mezıgépgyártás) átalakulásával, technológiai megújulásával és szervezeti racionalizálással a nyugati exportra való tevékenységük és piacaik megtartása játszott, így a keleti piacok elvesztése átmeneti nehézségeket jelentett számukra, amelyet egyrészt új és esetenként távolabbi piacok bevonásával és a belföldi piac részarányának növelésével próbáltak áthidalni. Ezek az iparágak a városban és környékén, mint foglalkoztatók patinás vállalatoknak tekinthetık, hiszen a legtöbbjük jogelıdjét a XX. század elején alapították.

Az átalakítások, átalakulások a vállalatokban már a nyolcvanas évek közepén elindultak, a megye városaiban elsıként, ezért tudtak viszonylag elsıként "magukra találni" az egész országot átfogó változások közepette.

A viszonylag elsı átalakulások egyre több vállalkozást hívtak létre a városban és környékén egyaránt, például a kötöttárugyár több településre tette át egységeit, mint önálló vállalkozásokat, mert az utaztatási költségek lefaragásával és a bérköltségek viszonylag alacsonyabb szintjével képessé vált költségcsökkentéssel piacon maradni az olcsóbb keleti-ázsiai tömegtermékek mellett.

Hasonló megfontolásokból alakultak olyan "beszállító" kisvállalkozások a város környéki településeken, amelyek a többi városi vállalat kiszolgálásából rövid idı alatt virágzásnak indultak.

Ezeknek a folyamatoknak az összegzıdéseként a munkanélküliségi ráta nem ért el akkora színvonalat tartósan, mint a megye többi városában, jelenleg mintegy 3-5% között ingadozik. Ez a létszám jelenleg nem jelent akkora húzóerıt, hogy jelen pillanatban további beruházók letelepedését vonzza. Azonban rétegeiket tekintve (széles a viszonylag képzetlen, középkorosztályos nıi munkaerı és a korábbi képzési rendszerben magasan kvalifikáltak rétege), átgondolt átképzésekkel és vállalkozóvá válásuk segítésével (pl. logisztikusok, falusi turizmus) a munkanélküliek száma tovább csökkenthetı.

A kistérség gazdaságának másik fontos jellemzıje az, hogy az ipari szektoron kívül nagy és közel azonos súlyú szerepe van a mezı és erdıgazdálkodásnak illetve a feldolgozó élelmiszeriparnak, valamint a szolgáltatói szektornak a megtermelt értékben.

Mindezeken túl azonban az egész térséget szemügyre véve, észlelhetık a települések között nagymértékő különbségek, fıként a kistelepüléseket illetıen.

Mosonmagyaróvár és környéke

Jelentıs a térségbıl a napi ingázók száma, de a községi vállalkozások (Mosonszolnok, Rajka, Halászi, Dunakiliti, Jánossomorja, Hegyeshalom) bıvülésével párhuzamosan csökken a városbaingázók száma. A város környezete agglomerálódik, a kistelepüléseken kialakulóban a helyi ipar, egy részük a városból kitelepült üzemegységekbıl fejlıdött ki, amelyek részben önállóan a város iparától, tercier szektorától függetlenül mőködnek, fejlıdnek, részben a városi ipar beszállító kisvállalkozói. Foglalkoztatás szempontjából azonban Mosonmagyaróvár centrum szerepe változatlanul érvényesül és érvényesülni fog a jelenlegi tercier (fıként pénzügyi, logisztikai és idegenforgalmi szolgáltatási) szektor erısítésével, bıvítésével.

Mosonmagyaróváron már a nyolcvanas évek második felében aktívabb, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezı gazdasági egységek [MOKÖT, MOTIM, MOFÉM, Rába MMG] megkezdték a tulajdoni változtatások elıkészítését, részben a külföldi tıke bevonásával, részben pedig a korábbi nagyszervezetek racionalizálását, feldarabolását [pl.: MOKÖT, Rába MVG és vidéki szervezetegységeik között], azok privatizációjának elıkészítésével. A határok megnyitásával

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-36-

számos vállalkozás szervezıdött a kereskedelemben, az áruközvetítésben elsısorban osztrák és német vállalkozók megtelepedésével.

A város feldolgozóiparát az itt létesült és mőködı nagyvállalatok határozták meg, így a textil- és ruhaipar, gépgyártás, fémipar, mőanyagipar, timföldgyártás és élelmiszeripar, melyek átalakultak társas vállalkozásokká és számos magánvállalkozás is létrejött. Fıként ezek a viszonylag gyorsan átalakult és technológiájukban, termékeikben modernizálódott, megújult nagyvállalatok jelentik a város egyik gazdasági erıforrását.

A város korábbi nagyvállalatai az átalakulásokat követıen jóval kisebb méretőekké váltak a foglalkoztatottak számát tekintve, közülük teljesen átalakult a MOKÖT, melynek során a városkörnyéki településeken a meglévı üzemegységei önálló vállalatokká alakultak, az óvári telephelyén pedig más profilú ruhaipar telepedett le (ARLINGTON, zoknigyártás).

A kilencvenes évek második felére a város gazdasági élete megélénkült, ezt mutatja a különféle gazdasági szervezetek, a vállalkozások számának növekedése, melyek nagyrészt már a tercier szektorhoz kapcsolódnak. A korábbi évtizedekben a várost ipari túlsúlyú városként emlegették, napjainkban már nem jellemezhetı ezzel a szóval még akkor sem, ha a városi gazdaság termelési, értékesítési vagy foglalkoztatási szerkezetében még mindig nagy arányú az ipar (fıként a gépipar), de a korábbi tercier szektor fejletlensége mára mind az tevékenységi köröket, mind az üzletek számát, mind a kisvállalkozások számát tekintve rendkívül meg növekedett. Ennek a szektornak a termelési értéke fokozható olyan beruházásokkal, amelyet egyrészt elsısorban egy Bécset-Pozsonyt ellátó, kiszolgáló logisztikai tevékenységgel, másrészt a termálvíz kincsre épített jelenleg hiányzó komplex szolgáltatások kiépítésével érhetne el.

A nyolcvanas évek néhány nagy és közepes vállalatához képest szép számmal találhatók már a kisvállalkozások is. A tevékenységeik köre a közvetlen termelı szektorokon kívül a szolgáltatásokban rendkívül széles skálát fog át, pl. a fogászat, a szépségápolás, a mosás-vegytisztítás, temetkezés, köztisztaság, játéktermek stb.

A város foglalkoztatási centrum szerepének súlya csökkent annak arányában, amilyen mértékben iparosodtak vonzáskörzete települései. Ezért napjainkra a korábbi ipari foglalkoztatói centrum szerep helyét a fejlıdı terciális szektor vette át, amelyre a vonzáskörzet településeinek foglalkoztató vállalkozásai felfőzıdtek, így pl. az ipari szerviz jellegő, a vendéglátással összefüggı szolgáltatói és kereskedelmi szférában. Azonban a logisztikai beruházások realizálása ezt a felfőzıdési mértéket fokozhatná is és további vállalkozások beindítását indukálhatná a térségben, beleértve valamennyi ágazatot, így a mezı- és erdıgazdálkodást, élelmiszeripart stb.

Bezenye

A keresı lakosság egy része a mezıgazdaságban, a többi a helyi munkavállalási lehetıség korlátozottsága miatt túlnyomó részben Mosonmagyaróváron és Rajkán dolgozik, illetve néhányan a MÁV, a helyi intézmények alkalmazottai, vagy Ausztriába jár át munkavállalóként. Helyben munkát a termelıszövetkezet, a LAJTA HANSÁG RT részlege, a lakatosipari Feiler KFT, a faipari Éden KFT., valamint a kereskedelmi ÁFÉSZ, GAFI Ipari és Kereskedelmi BT, RE.GA.ZO. Kereskedelmi BT, TAM.BEZ. BT.- benzinkút ad.

A település közlekedése jó, autóbuszjárat és vasút köti össze Mosonmagyaróvárral. Minden fontos, a lakossági ellátást szolgáló intézmény megtalálható a faluban.

Darnózseli

A lakosság mintegy 50%-a aktív korú, nagyrészt a mezıgazdaság különféle formáiból ("BÉKE" Termelı, Kereskedı és Szolgáltató Szövetkezet, magángazdaságok) él, kis részük

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-37-

Mosonmagyaróváron vagy Gyırben dolgozik az iparban, valamint 35-50 egyéni vállalkozó, illetve kisvállalkozásban (pl. BASALTKER KFT, DARNÓHÚS, FUNKCIÓ Kereskedelmi és Szolgáltató BT.) keresik kenyerüket. A legközelebbi vasútállomás Kimlén, mintegy 10 km-re található a településtıl.

Dunakiliti

A Dunai Vízlépcsıépítés helyszíneként vált világhírővé napjainkra. Az építkezés és a szlovák határmentiség több vállalkozót is vonzott, ezért a korábban szinte csak mezıgazdaságból(Dunakiliti Szövetkezet, amely ma is jól mőködik) élı település gazdasága erıteljesen megpezsdült, napjainkra már számottevı iparral (pl. Dunakiliti Konzervüzem, Kilititex Könnyőipari KFT, Ladylon KFT, Németh és Oeller Építı- és Faipari KFT, Veritas Csatlakozástechnikai KFT) is rendelkezik, és fejlıdik a tercier szektora is (pl. Gémeskút Fogadó, Makay Kereskedelmi KFT, Pogány Kastélyszálló KFT, Dunajavító Szolgáltató és Kereskedelmi KFT, Dunaép KFT) is. Egyre jobban közvetlen térsége mikrocentrumává válik, amit segít az is, hogy a Nyugati Kapu “Térségfejlesztési Társulás” székhelyéül választotta.

A nem helyben dolgozó lakosok többsége Mosonmagyaróvár vállalataihoz, szolgáltatásaihoz ingázik.

A település és gazdaságának, turizmusának, idegenforgalmának további fejlıdését segítheti elsısorban az osztrák és szlovák, de a már jelenlévı belga és olasz, német tulajdonosok révén a gazdasági kapcsolatok erısítése.

Ugyanakkor nagy gondot jelent a víztározó és erımőépítés miatt okozott károk helyreállítása és a megépített létesítmények további sorsa, mivel ezek jelenleg hasznosítatlanok.

A települést prosperáló gazdasága erıteljesen orientálja a városiasodásra és a városi rang megszerzésére.

Dunaremete

A falu jellegzetes szigetközi kistelepülés, megélhetésüket mezıgazdasági magángazdálkodással, sokszor második mőszakban, illetve ingázással teremtik meg lakói.

A faluban egy ÁFÉSZ üzemeltetéső kisüzletet és egy vegyesboltboltot találhatunk a körjegyzıségen és az alapfokú intézményeken kívül. Idegenforgalmi szektora alapjaiban kialakult, amelyre építve a szektor tovább bıvíthetı.

Erısíteni kellene a helyi megélhetési módokat, alapvetıen kisvállalkozások indításával amennyiben a falu lakossága is törekszik ennek a célnak a megvalósítására.

Dunaszeg

A lakosság nagyrészt ingázik, Gyırben dolgozik, másrészt a helyi gazdaság foglalkoztatja ıket, a mezıgazdaság (Szigetközi Mezıgazdasági Szövetkezet, Kisalföld Erdıgazdaság RT.), prosperáló helyi ipar (Gyırladaméri Faipari KFT, Eurohús KFT, Kvalitás Fémcsiszoló KFT) és szolgáltatói szektor (ÁFÉSZ üzlet, Fenyıs mezıgazdasági és Kereskedelmi KFT, Medikum Gyógyszerkereskedelmi BT, Norma Kereskedelmi és Szolgáltató KFT.

Dunaszentpál

A falu lakossága alapvetıen mezıgazdaságból (Szövetkezet, magángazdálkodás) és a Gyır város iparába való ingázásból él. Az intézményeken, mint foglalkoztatókon felül egy-egy ÁFÉSZ üzlet és vegyesbolt található. A Mosoni-Duna partján mőködik a Camping és a Lovas Panzió.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-38-

Dunasziget

A település három, korábban önálló falu (Sérfenyı-, Cikola- és Doborgazsziget) közigazgatási összevonásával létesült

A helyi foglalkoztatás minimális mértékő és teljesen átalakult. A termelıszövetkezet jogutód nélkül megszőnt, a mezıgazdaságból élı lakosság 10-80 ha-os magángazdaságokban folytatja a termelést. Mezıgazdasági jellegő még a településen mőködı gombatermesztı vállalkozás is. Ipari tevékenységet folytat egy közel 10 fıs varroda, és egy 5-6 fıvel mőködı fafaragó üzem.

Csendes, nyugalmas település, a hagyományokat megırzı régi házak vonzóvá teszik a faluképet.

Feketeerdı

A település fıként az 1990-es években indult fejlıdésnek, melyben nagy szerepet játszik az egyéni vállalkozás, amely nagyobb részben a mezıgazdasághoz (pl. W. R. Augsberger Gyepszınyeg KFT), kisebb részben az iparhoz és a harmadik szektorhoz sorolható.

A lakosság másik része ingázik, kisebb részük Dunakilitire, nagyobb részük Mosonmagyaróvárra.

Gyırladamér

A falu lakossága alapvetıen mezıgazdaságból (Szövetkezet, magángazdálkodás) és a Gyır város iparába való ingázásból él. Az intézményeken, mint foglalkoztatókon felül egy-egy ÁFÉSZ üzlet és vegyesbolt található, szolgáltatói szektora a CREAT ING KFT és a VOLTZ Hungaria BT képviseli.

A helyi gazdaságot pezsdíteni lehetne az erre alkalmas gyıri vállalatok egy-egy részlegének, üzemegységének kitelepítésével, helyi vállalkozások alapításának, letelepedésének ösztönzésével.

Gyırújfalu

A lakosság nagy része Gyırbe ingázik, Gyır ipari üzemeiben, hivatalaiban dolgozik, kisebb része a mezıgazdaságból (Kossuth Termelıszövetkezet) és vállalkozásból él. A vállalkozások között nemcsak szolgáltatások (pl. Consultatio-Hungarica KFT, GÉFI Kereskedelmi és Szolgáltató KFT), hanem ipari kisvállalatok is találhatók (pl. Alfa-Press Kiadó BT, Frissbeton KFT, Gyıri Útépítı KFT, Magyar Aszfaltgyártó KFT, Mozaik-Classic Építı és Kereskedelmi KFT).

A vállalkozások zömmel Gyırbıl települtek ki a faluba, ezért valószínősíthetı, hogy ez a tendencia kedvezı helyi befektetıi feltételek teremtésével folytatódik, és a vállalkozások száma és ezáltal a helyi munkavégzés mértéke növelhetı. Gyırzámoly

A lakosság egyrészt Gyır munkahelyein, másrészt a mezıgazdasági egyéni vállalkozóként, illetve ıstermelıként mezıgazdasági tevékenységet folytat és a helyi vállalkozásokban dolgozik. Közülük kiemelhetı a HENKEL Kémiai és elektrokémiai felületkezelı KFT , a Gyırzámolyi Beton KFT és az ARELLA KFT. A harmadik szektort az ÁFÉSZ szaküzlete, a VÁM Szimultán KFT. képviseli.

A vállalkozások e településre is zömmel Gyırbıl települtek ki, ezért valószínősíthetı, hogy ez a tendencia kedvezı helyi befektetıi feltételek teremtésével folytatódik, és a vállalkozások száma és ezáltal a helyi munkavégzés mértéke növelhetı.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-39-

Halászi

A falu mezőgazdaságból élő lakosságának jó megélhetést biztosít Mosonmagyaróvár, a terményeik felvevőpiaca. A lakosság egy további része a város munkahelyeire ingázik.

A helyi foglalkoztatók köre széles, mezőgazdaság, (Zöldmező Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet) ipari vállalkozások (pl. SELINA Kötöttárugyár, Verarbeiten Pausits KFT-lakatos- és összeszerelőüzem, SŐKE Hungaria KFT-mőanyagfeldolgozó üzem) és szolgáltató vállalkozások (pl. Beigli Kereskedelmi és Szolgáltató BT, Gázszervíz a tervezéstől a javításig, JOYNER Hungary KFT, szaküzletek: Kecsege - Hal Vad Értékesítő KFT, Gazda Vas-mőszaki Kereskedelmi KFT, ÁFÉSZ, Festék bolt, Keller vas-mőszaki bolt).

A település gazdasága pezsgő, erősen összefonódott a város gazdaságával.

Hegyeshalom

A település területét több nagy jelentőségő országos, nemzetközi közlekedési vonal szeli át.

Korábban a termelőszövetkezet, állami gazdaság (pl. LAJTA HANSÁG RT) és a kavicsbányák voltak a település főbb gazdasági tényezői. Ma a Nyugati Kapu Szövetkezet foglalkoztat dolgozókat és további 15 család él mezőgazdaságból. Az aktív dolgozók 40%-a az iparban dolgozik és jelentős arányú 35%-os az ingázás. Több termelő és szolgáltató vállalat jött létre az utóbbi években. Jelentősebbek a HEKA kavicsbánya RT, a szolgáltatói szektor a legnagyobb súlyú, amelynek vállalkozásai a határállomás kiszolgálói illetve előnyeinek kihasználói (pl. Határ KFT, Hungarocamion KFT, Medimpex Kereskedelmi RT, IBUSZ RT, Pannonsped KFT, szállodák és éttermek, határőrség, Vám- és pénzügyőrség, különféle kereskedelmi cégek, pénzintézetek stb.)

A szolgáltatói szektorban található a legtöbb magánvállalkozás is, nemcsak helyi és környékbeli vállalkozók alapításában, hanem az ország más településéről, így pl. Budapestről is telepedtek meg külkereskedelmi és szállítmányozó, fuvarozó cégek.

A falu kihasználja a határállomás adta lehetőségeket, amely hosszútávon is biztosítani tudja töretlen fejlődését. Külső képében és funkcióiban városiasodik.

Hédervár

Lakosságának egy része ingázik Győr és Mosonmagyaróvár foglalkoztatóihoz, egy részük a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból él (pl. Rózsa Ferenc Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet, Landhof KFT) egy részük a helyi ipari (pl. Csimitex KFT, Molzner KFT-összeszerelő üzem) és szolgáltatói (pl. Kastély Hotel-Hédervár 2000 KFT, KONT Kereskedelmi és Szolgáltató BT, SZAGÉP Építőipari Szolgáltató KFT stb.) vállalkozásokban keresi kenyerét.

A település gazdaságában nagy szerepet játszik az idegenforgalom, amely kiemeli a települést a két város közötti periférikus helyzetből.

Jánossom orj a

A nagy területi elhelyezkedést az okozza, hogy a nagyközség 1970-ben egykor három különálló település (Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasom orj a) egyesítésével keletkezett. A település megközelíthető a Szombathely-Hegyeshalom vasútvonalon is.

A lakosság nagyobb része élelmiszeriparból él (Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer KFT. 250 fő, PEZ-HAAS Hungária Hungarocandy KFT. 300 fő, HIPP Termelő és Kereskedelmi KFT, 70 fő, Multi - Cikória KFT. 60 fő, Észak-Hansági Húsfeldolgozó KFT, 20 fő ) egy jelentősebb rész a helyi ipari üzemekben talál munkát (pl. AMB Components Hungaria BT. 280 fő, LEIER Építőanyag és

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-40-

Építı KFT: 35 fı, Ruhaipari Szövetkezet 60 fı, HB. Plastik KFT: 35 fı, Miraplast KFT. 20 fı, Pakett KFT. 15 fı). A sokasodó egyéni vállalkozás mellett a Lajta-Hanság RT. és a Kossuth Termelı szövetkezet 150 fıt foglalkoztat. A harmadik szektorban 150 fı tevékenykedik foglalkoztatóként és alkalmazottként.

A nagyközség lakosságának kisebb része ingázik Mosonmagyaróvárra vagy Csornára, illetve speciális esetekben Gyırbe vagy Sopronba. Közel 60 fı vállal munkát Mosonmagyaróváron és Ausztriában. A környékbeli településekrıl szervezett buszjáraton 170 fı jár dolgozni Jánossomorjára.

Kimle

A falu gazdasága pezsgı. Erıteljesen kapcsolódik mezıgazdasága (LAJTA HANSÁG RT, Rákóczi Termelı Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet, egyéni vállalkozások, Magyar Cukor RT, Hydro-Hungary KFT. Agrokémiai üzem) Mosonmagyaróvár városhoz.

Ipara (DP. Design KFT. Mőanyagüzem, Starpack KFT. Hullámpapírüzem, SZÜB GMK. Konfekcióüzem, kisvállalkozások) a másik jelentısebb megélhetési forrása lakosságának és néhány esetben a városból ingázóknak is.

Szolgáltatói szektora is fejlett, fıként kereskedelemmel, pénz- és idegenforgalommal foglalkozó, valamint közösségi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások találhatók a faluban.

A lakosság egy része Mosonmagyaróvárra ingázik.

A városhoz kapcsolódva, gazdasága továbbfejleszthetı a szolgáltatói szektort érintve, átgondolt lépésekkel.

Kisbajcs

A település lakosságának nagy része (az aktív keresık kétharmada) Gyır foglalkoztatóihoz ingázik, másik részüket a helyi mezıgazdaság (Kossuth Termelı Szolgáltató és kereskedelmi Szövetkezet, egyéni vállalkozások) és a szolgáltató intézmények tartják el.

A település élete erıteljesen kapcsolódik Gyırhöz. Önálló helyi iparral nem rendelkezik. Kisbodak

A település lakosságának nagy része Mosonmagyaróvár foglalkoztatóihoz ingázik, kisebb részüket a Püski mezıgazdasági termelıszövetkezet, a helyi mezıgazdasági egyéni vállalkozások és a szolgáltató intézmények tartják el.

A falu gazdaságát tekintve periférikus helyzetőnek ítélhetı.

Levél

Az aktív keresık között csökken az iparban és a mezıgazdaságban dolgozók száma. Lakosságát fıként Mosonmagyaróvár vállalatai foglalkoztatják, helyben csak a keresık közel 20%-a dolgozik. Növekszik a kereskedelemben és vendéglátásban foglalkoztatottak száma A településen motel, kemping, fogadó, panziók, csárda, büfék, ipari és mezıgazdasági kereskedelmi cégek és benzinkút foglalkoztatják a helyi lakosságot.

A falu megélhetése biztosított, gazdasága egyre függetlenedik a tercier szektornak köszönhetıen Mosonmagyaróvártól és Hegyeshalomtól. Jelentıs mennyiségő és jó minıségő termálvíz kihasználásával tovább fejlıdhetne a falu.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-41-

Lipót

Mosonmagyaróvárról Darnózselin és Püskin át közelíthetı meg, Gyırbıl Héderváron át. Fürdıszezonban termálfürdıje következtében a falu élete megpezsdül, a kapcsolódó szolgáltatási szféra megtalálja számítását. A lakosság másik megélhetési forrását a helyi termelıszövetkezet jelenti, valamint különféle egyéni vállalkozások.

A termálvíz kincs kihasználása nem teljes körő, e téren a település tartalékokkal rendelkezik.

Máriakálnok

A település lassan Mosonmagyaróvár elıvárosává válik, a fizikai távolságuk egyre csökken az építkezések terjeszkedéseivel.

A falu lakossága egyrészt a városban, másrészt a helyi mezıgazdaságban (Dunamenti Termelı Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet, valamint egyéni vállalkozások) és az egyre gyarapodó termelı és szolgáltató vállalkozásokban (pl. Lovascentrum, Bogár és társai KFT, Sampinyon KFT, VENO KFT) dolgozik.

Az egyéni vállalkozások zömmel "második mőszakú" munkát jelentenek.

A falu rendelkezik kihasználatlan termálvíz kinccsel. A várossal összefogva lenne célszerő a fejlesztési célok összehangolása és megvalósítása.

Mecsér

A lakosság nagy része Mosonmagyaróvárra és Gyırbe ingázik. A településen jelentıs gazdasági egység nincs, a községben három gazdasági társulás és közel 15 egyéni vállalkozás van. A Dunaparti Panzió, vonzó idegenforgalmi vállalkozás.

A település a két város (Gyır, Mosonmagyaróvár) vonzáskörzetének határán helyezkedik el, gazdasága is ezt tükrözi.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-42-

Mosonszolnok

A falu lakosságát két mezıgazdasági nagyüzem (LAJTA HANSÁG RT, Újhelyi Imre Mezıgazdasági termelıszövetkezet), egyéni vállalkozások és az 1990-es évek elején megtelepült ipari vállalatok (R. B. Mőanyagipari KFT, SAMA Jármőalkatrész gyártó BT, SAPU BT, Kontaktus Plus BT) foglalkoztatják. A vállalatokhoz Mosonmagyaróvárról is kiingáznak a munkavállalók.

A szolgáltatói szektor egyéni vállalkozásokból (fodrász, vendéglátó, javító stb.) tevıdik össze az intézményeken felül.

A település gazdasága prosperáló, az idegenforgalommal összefüggı szolgáltatás viszont a falu gyenge pontja. Lehetıség lenne Albertkázmérpuszta közelségének jobb kihasználására és a kerékpárút megépítésével a turizmus tovább fejleszthetı.

Nagybajcs

Az aktív lakosság egy része Gyırben vállal munkát, egy jelentıs részüket a helyi mezıgazdaság (termelıszövetkezet és halászati szövetkezet, egyéni vállalkozások) és ipar (Poligon Likıripari KFT), valamint a szolgáltató szektor (ATIVI BT, OTTHON GMK, vendégházak, intézmények) foglalkoztatja.

A falu gazdasága az egyes szektorok között kiegyensúlyozottságot tükröz.

Püski

A lakosság egy részét Mosonmagyaróvár vállalatai, másik részét a helyi mezıgazdaság (Búzakalász termelıszövetkezet, egyéni vállalkozások) és a falu intézményei foglalkoztatják. a személyi jellegő szolgáltatásokat egyéni vállalkozók végzik.

Rajka

Szerepét és jelentıségét vasúti és közúti határállomás volta határozza meg, keresztül halad rajta a Hegyeshalom-Pozsony vasútvonal, az E15-ös közút, mely Pozsonyt és Mosonmagyaróvárt köti össze.

A település egyenletesen és folyamatosan fejlıdik, hasonlóképpen a helyi gazdasága. A gazdaság egyes szektoraiban foglalkoztatják a helyi lakosság nagy részét, valamint a környezı településekrıl, a városból ingázókat is.

Mezıgazdaságát a Rajka Termelı és Szolgáltató Szövetkezet, a Növény-egészségügyi Talajvédelmi Állomás és egyéni vállalkozások gazdálkodása tükrözi.

Iparát nagyobb és kisebb foglalkoztatók képezik, pl. CALIDA Kötıipari KFT, ANTMOS kı- és márványfeldolgozó KFT, vagy K&F&K Termelı és Kereskedı KFT, ÓVÁR Építıipari KFT, Steinbock Termelı, Szolgáltató és Értékesítı BT.

Szolgáltató szektorában is több jelentıs vállalkozás található, így pl. Eurosped nemzetközi Fuvarozási és Szállítmányozási KFT, Hungarocamion RT, IBUSZ RT, MOL RT, Pannonsped Speditır KFT, Royal Sped RT, Vám és Pénzügyırség stb.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-43-

Újrónafı

A falu lakossága részben a mezıgazdaságban (LAJTA HANSÁG RT részlege, egyéni vállalkozások) részben a helyi iparban (ROMARCO Kötıipari BT) részben a városban talál munkát. Csendessége tette alkalmassá a Városi Karolina Kórház Pulmonológiai Osztálya helyszínéül. Lassan fejlıdik, a városból gyakrabban választják a kiköltözık alkalmas településként.

Vámosszabadi

Nemzetközi közúti határátkelıhely Szlovákia felé. A település arculatát nagy részben befolyásolja ez a tényezı, mindenképpen ennek köszönhetı a szolgáltatói szektora (Chamon élelmiszeripari és Kereskedelmi KFT, Pannon Sped Speditır KFT, Kormorán Fogadó, Vidra Csárda, Határırség, IBUSZ RT stb.). A lakosság nagy része azonban Gyırben talál munkát. A helyi gazdaság lassan fejlıdik.

Várbalog

A lakosság szinte teljes egészében mezıgazdaságból él, nagy foglalkoztatói a településnek a LAJTA HANSÁG RT, Várbalog KFT., valamint egyéni vállalkozások. Az ingázókat fıként Jánossomorja és Mosonszolnok üzemei foglalkoztatják.

Albertkázmérpuszta közelsége idegenforgalma a települést is célponttá teheti.

Vének

Lakossága egyrészt a helyi intézményekben, másrészt Gyırben talál munkát. Egyéni vállalkozói személyi szolgáltatásokat végeznek.

A falu gazdasága fejletlen.

Összegzés

Az egyes települések gazdaságuk egészét tekintve, három kategóriába sorolhatók. Aszerint, hogy gazdaságuk prosperál, ígéretesen fejlıdik, jövedelemtermelı képessége kiváló 1-es kategóriába, aszerint, hogy tisztes megélhetést nyújtva stagnál, lassan fejleszthetı, jövedelemtermelı képessége jó a 2-es kategóriába, aszerint, hogy periférikus, függı helyzető, magas arányú ingázóval, fejlesztési szükséglete jelentıs, jövedelemtermelı képessége alacsonyabb színvonalú a 3-as kategóriába sorolhatók a térség települései. Egyes települések nem tiszta kategóriák, ezért két helyre is besorolhatók. A legnagyobb gazdasági fejlettségbeli egyenlıtlenség a tisztán 1-es és a tisztán 3-as kategóriájú települések között észlelhetı.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-44-


TELEPÜLÉS	1-ES KATEG.	2-ES KATEG.	3-AS KATEG.	MŐKÖDİ VÁLLAL.	EBBİL: KFT.	BT. 5 8 8 1 13 1 8 3 5 15 9 13 13 3 24 5 8 0 9 2 8 5 317 6 2 3 16 2 3 0 0	EGYÉNI VÁLLAL KOZÁS	TAKARÉK SZÖV. FIÓK
Bezenye		X		53	4		43	Y
Darnózseli		X		83	9		65	Y
Dunakiliti	X			94	12		70	Y
Dunaremete			X	18	2		14	N
Dunaszeg		X	X	79	6		58	Y
Dunaszentpál			X	15	0		12	N
Dunasziget	X			82	4		66	Y
Feketeerdı	X	X		17	1		13	N
Gyırladamér		X	X	64	1		54	N
Gyırújfalu		X	X	83	12		54	N
Gyırzámoly		X	X	98	9		78	Y
Halászi	X			151	12		121	Y
Hegyeshalom	X			160	33		110	Y
Hédervár		X	X	44	5		34	N
Jánossomorja	X			294	34		224	Y
Kimle		X	X	136	9		121	Y
Kisbajcs			X	51	2		40	N
Kisbodak			X	24	4		20	N
Levél		X		87	12		63	Y
Lipót		X	X	43	3		37	N
Máriakálnok				68	4		56	Y
Mecsér				27	1		19	N
Mosonmagyaróvár	X	X		2738	488		1849	Y
Mosonszolnok		X		67	3		57	Y
Nagybajcs		X		53	1		48	Y
Püski		X		30	2		24	Y
Rajka	X	X		126	9		98	Y
Újrónafı		X	X	21	2		16	N
Vámosszabadi		X	X	51	9		39	N
Várbalog		X	X	14	1		12	N
Vének		X	X	4	0		4	N

Forrás: Saját értékeléső besorolás,Gyır-Moson-Sopron megyei Statisztikai Évkönyv 1997.

A táblázatban megjelölt településeken található takarékszövetkezeti fiók. A 31 település a következı Takarékszövetkezeti mőködési területhez tartózik:

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet:

Rajka, Bezenye, Dunakiliti, Feketeerdı, Hegyeshalom, Levél, Mosonmagyaróvár

Halászi Takarékszövetkezet:

Halászi, Dunarenete, Dunasziget, Jánossomorja, Kisbodak, Máriakálmnok, Mosonmagyaróvár,

Püski.

Ásványráró és Vidéke Takarékszövetkezet:

Darnószeli, Dunaszeg, Dunaszentpál, Gyırladamér, Gyırújfalu, Gyırzámoly, Hédervár, Kisbajcs,

Lipót, Mecsér, Nagybajcs, Vámosszadadi, Vének.

Léblény-Kunsziget Takarékszövetkezet: Kimle

Jánossomorja és Vidéke Takarékszövetkezet: Jánoosomorja, Mosonszolnok, Újrónafı, Várbalog.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-45-

1.1.10. Jóléti és jövedelmi viszonyok

Az egyik legnehezebben mérhetı mutatók, mert nincs olyan konkrét dolog, amihez köthetıek. Mérésük viszont alapvetı a SAPARD-program céljait figyelembe véve, hisz az egyik célja ennek az elıcsatlakozási programnak a vidéken élı emberek jövedelmi és jóléti szintjének emelése. A program indulásakor pedig pontos számokat kell rögzíteni, hogy a SAPARD-program elırehaladtával be lehessen mutatni az elért eredményeket.

Települési szintre lebontva a megyei KSH győjti a személyi jövedelemadó (SZJA) alap adatait, ami táblázatosan a következıképpen néz ki (részletes táblázat a következı oldalon):

Átlag SZJA-alap: 172294 Ft/fı

Település összeg

Felsı határ: Mosonmagyaróvár 225393Ft/fı

Alsó határ Várbalog 111539 Ft/fı

Természetesen ezek a jövedelmi viszonyok nem tükrözik kellıképpen a lakosság jóléti viszonyait, ahhoz további mutatók szükségesek. Ezek a következı oldalon látható mutatószámok és értékek.

1997-ben átlagosan 2,9 fı lakott egy lakásban, a legalacsonyabb érték 2,2 (Vének), a legmagasabb érték 3,4 (Máriakálnok). A telefonhálózatba a lakosok 67 %-a volt bekapcsolva, 84,6 % Gyırújfalun, és 51,9 % Mecséren, mint szélsı értékek. A személyautó állományt tekintve az átlag 211,7 db 1000 fıre, (278,7 Lipóton és 120,5 Újrónafın). Az SZJA-alap tekintetében Mosonmagyaróvár áll az elsı helyen , a legkevesebb ez az érték Várbalogon. Az átlag 172294 Ft/fı. A lakásokat tekintve a nagy mérető lakások aránya egészen változatos képet mutat, szintúgy az adott évben épült lakások aránya az össz-lakásállományban.

A lakások közmőellátottsága viszonylag magas százalékú minden településen, de a következı adatok rávilágítanak, hogy a csatornázás és a gázvezeték-kiépítés terén létezik a hátrány, és Mosonmagyaróvárt, mint várost összehasonlítva a többi településsel megállapíthatjuk, hogy nagy beruházásokkal lehet a városi közmőellátottsági szintet a falvakban is biztosítani.


	Átlag	max.	min.	Móvár
Víz	98,27	100	89,60	92,00
Csatorna	49,49	100	14,30	54,90
Gáz	16,59	43,00	0,0	43,00

Az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya a 31 település közül 20 településen 100%-os, a csatornázás a 31 település közül egy településen 100%-os, de nincs olyan település, ahol ne kezdıdött volna el a csatorna rendszer kiépítése. Vezetékes gázhálózat kiépítése a települések 87,10%-án megkezdıdött 1998. és 1999. évben (csak négy településen nem kezdıdött még el a gázhálózat kiépítése).

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-46-


TELEPÜLÉS	Fİ/LAKÁS	TELEFON %	SZEMÉLYAUTÓ/1000 Fİ	SZJA/Fİ FT	4 SZOBA FELETTI LAKÁSOK 1994
Bezenye	3,1	61,7	203,3	169152	2,0
Darnózseli	3,1	66,8	192,7	189640	0,0
Dunakiliti	2,9	74,7	254,3	156885	1,0
Dunaremete	2,5	67,0	253,2	150093	0,0
Dunaszeg	3,1	68,9	194,8	176166	2,0
Dunaszentpál	2,9	57,5	155,2	157782	0,0
Dunasziget	2,7	71,5	220,8	138751	1,0
Feketeerdı	3,1	56,9	231,2	160090	1,0
Gyırladamér	3,2	64,7	164,6	169138	4,0
Gyırújfalu	3,0	84,6	278,5	202098	1,0
Gyırzámoly	3,2	67,1	200,7	176217	1,0
Halászi	3,2	64,7	209,5	170025	1,0
Hegyeshalom	2,9	69,8	204,7	197357	6,0
Hédervár	2,8	61,5	185,2	176257	0,0
Jánossomorja	3,1	62,1	211,3	162250	3,0
Kimle	3,1	59,3	192,3	175073	5,0
Kisbajcs	3,2	82,8	234,0	193007	3,0
Bodak	2,7	58,8	237,2	167805	0,0
Levél	3,0	66,2	218,1	176248	3,0
Lipót	3,1	79,0	278,7	203785	0,0
Máriakálnok	3,4	73,1	236,5	152559	1,0
Mecsér	2,5	51,9	185,4	155768	0,0
Mosonmagyaróvár	2,7	77,3	264,0	225393	16,0
Mosonszolnok	3,3	58,5	189,0	169317	0,0
Nagybajcs	2,6	71,0	242,4	180474	0,0
Püski	2,8	59,7	167,2	165942	1,0
Rajka	3,1	62,2	184,4	200019	2,0
Újrónafı	3,1	57,0	120,5	154097	4,0
Vámosszabadi	3,0	77,4	244,7	205109	0,0
Várbalog	2,4	63,8	155,5	111539	0,0
Vének	2,2	80,3	251,8	153076	0,0

Átlag	2,9	67,0	211,7	172294	1,9
Maximum	3,4	84,6	278,7	225392,7	16,0
Minimum	2,2	51,9	120,5	111538,8	0.0

KSH. Évkönyv 1997. év

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-47-

A 31 település lakásonkénti átlagos lakás száma 2,9, 1994-ben és 1997-ben is. Legalacsonyabb Véneken, a legmagasabb Máriakálnokon. A megyei átlag 2,7.

A telefon ellátottság a kistérség átlagában 67%. Legalacsonyabb Mecséren, a legmagasabb Gyırújfalun. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1999-ben jelentısen nıtt a telefonnal ellátott lakássok aránya a kistérségebn és a megyében is.

A kistérségben 211,7 a személygépkocsik száma 1000 lakosra. Legmagasabb az ellátottság Lipóton, legalacsonyabb Újrónafın. A megyei átlag 243,6.

Az egy fıre jutó személyi jövedelem adó 1997-ben a kistérség átlagában 172294 Ft. Legmagasabb az a mutató Mosonmagyaróváron, legalacsonyabb Várbalogon. A megyei átlag 243638 Ft.

1994-ben épített lakások közül a 4 szobás lakások arány 1,9, ezzel szemben 1997-ben 4,9 ez a mutató. A megyei átlag 22,7%. A kistérségen Mosonmagyaróváron épült a legtöbb 4 vagy több szobás lakás 1994-ben és 19997-ben is.

1.1.11. Idegenforgalom turizmus

Mosonmagyaróvár és térsége idegenforgalmi szempontból hármas meghatározottságú, egyrészt a Hanság, másrészt Szigetköz és harmadrészt a Duna mentén csaknem összefüggıen húzódó üdülıkörzet-láncolat térsége. Egymástól jól elkülönülı részei:

· Gyır környékének térsége, vagy alsó Szigetköz

· Szigetköz középsı része

· Mosonmagyaróvár és közvetlen térsége a Hanság és az felsı Szigetköz

· Átmenı idegenforgalom, a közvetlen hármas határ mente

Gyır környékének térsége, vagy alsó Szigetköz

Gyır az adott terület üdülési-idegenforgalmi szervezı központja. Ez azt is jelenti, hogy a városban, nagy számban találhatók azok az üdülési-idegenforgalmi célpontok (kulturális, mővelıdési, sportintézmények mőemlékek stb.), amelyek a térségi falusi turizmus programpontjait is képezhetik.

A város szálláshelyekkel való rendelkezése nagyon jó országos összehasonlításban is, míg a térség falvaiban többnyire fizetıvendéglátással találkozhatunk, kivétel ez alól az IBUSZ RT által minısített szálláshelyek, éttermek összefoglaló táblázata szerint az a település, amelyekben panziókat, hoteleket és moteleket is talál az odalátogató vendég:

Szigetköz középsı része

Az övezetben együtt jelentkezik az üdülési-idegenforgalmi, tájvédelmi-természetvédelmi igény, ezért az üdülési tájhasznosítás során nem célszerő a gépjármőforgalom nagyobb tömegének bevezetése. A látogatható célpontok elsısorban speciális érdeklıdéső, kerékpáros és csónakkal

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-48-

érkezı turistákat vonzhatnak (kis falvak, tájházak, kisgalériák, ártéri erdık, horgászvizek stb.) A kereskedelmi és vendéglátó létesítmények a jelenlegi idegenforgalmi igényeket sem elégítik ki, a környezet állapota sem kielégítı.

Mosonmagyaróvár és térsége

Mosonmagyaróvár regionális jelentıségő idegenforgalmi központ, amelyen a nemzetközi idegenforgalom nagy tömegei haladnak keresztül. Az átmenı gépkocsi forgalom azonban a várost komoly problémákkal terheli, levegıszennyezés, zaj, melyhez hozzájárulnak az ipari eredető szennyezések is.

A városban számos idegenforgalmi célpont található. A vendégeket kiszolgáló létesítmények sora kellı számban és minıségben gyarapodott az 1990-es évek folyamán, de még mindig nem elégíti ki a meg növekedett igényeket, hiszen a korábbi átutazó turizmus lassan - a feltételek megteremtésével párhuzamosan - átalakul a városban tartózkodó és programokat látogató turizmussá, amelyben egyre jelentısebb szerepet kap a Szigetköz látogatása is.

A vállalkozások exportorientáltsága a nyolcvanas évek óta állandó erısségő orientációs tényezı a vállalatok, vállalkozások tevékenységében. Azonban a kisvállalkozásokat, egyéni vállalkozásokat inkább a város és kistérsége felvevı piacai motiválják, melyben nagy szerepet játszik a bevásárló, fürdı és szépítkezı osztrák turizmus által életre hívott belföldi export is.

Mosonmagyaróvár idegenforgalma


MEGNEVEZÉS	1994	1998
1. összes ker.i szállásh. Száma	1383	n.a.
2. vendégek sz. a ker.fh.eken	39870	44952
3. vendégszobák sz. a ker. fh.-eken	272	287
4. vendégek sz. a szállodákban	n.a.	n.a.
5. Külföldiek sz. a ker. fh-eken	19874	21382
6. Külföldiek sz. a szállodákban	n.a.	n.a.
7. 1000 lakosra jutó ker. szállfh.	4,6	n.a.
8. 1 lakosra jutó vendégéjszakák sz.	1,713	n.a.

Forrás: KSH Gyır-Moson-Sopron Megyei Statisztikai évkönyvek, n.a.: nincs adat

A város növekvı idegenforgalmában meghatározó szerepe van a turizmus több formájának is, így egyre inkább kezd jellemzı lenni Mosonmagyaróváron a bevásárló és a tranzitturizmuson felül a vízi , az üzleti -, a kultúr -, a vadászati - és a termálturizmus is. A fenti táblázat növekvı trendjei tükrözik ezeket a tényezıket.

Átmenı idegenforgalom, a közvetlen hármas határ mente

Az M1-es autópálya, az 1-es, a 10-es és a 15-ös sz. fıútvonalak, valamint a Budapest-Bécs vasúti fıútvonal üdülési-idegenforgalmi szempontból országos és nemzetközi jelentıségő is.

A kiszolgáló létesítmények kiépítettsége a térségben kiemelkedı, melyek elsısorban az átmenı idegenforgalmat szolgálják. Ennek megfelelıen általában jó színvonalú és viszonylag kedvezı mértékő a szálláshelyekkel, vendéglátással való ellátottságuk. A környezetterhelés azonban olyan mértékő, hogy az a tájegység arculatát alapvetıen kedvezıtlenül befolyásolja.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-49-

Üdülést, idegenforgalmat szolgáló célpontok és üdülési tevékenységi formák

A különbözı terület-felhasználási célok mellett jellemzıvé váltak a Szigetközben is az elsıdlegesen üdülési célú beépítések, az üdülıterületek (Vének, Doborgazsziget, Kimle, Ásványráró).

Megtalálhatók az üdülési funkciójú zártkertek (Vámosszabadi, Vének, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Máriakálnok, Kimle, Levél, Rajka).

Az elsıdleges üdülési hasznosítású erdık (parkerdık, sétaerdık, kirándulóhelyek) Feketeerdıtıl Gyırig húzódva a Mosoni-Duna partjain találhatók, de részarányuk az összes erdıterületbıl nagyon kicsi, mindössze 1,8%. E területek növelése, kiépítése mindenképpen célszerő.

Mosonmagyaróváron szép számmal találhatók nagy forgalmat vonzó építészeti értékek, mőemlékek és kulturális intézmények (pl. múzeumok, kiállítóhelyek, színházak). A Szigetköz falvaiban is láthatók kiemelkedı, megtekintésre érdemes kultúrtörténeti emlékek, épületek, de a fı vonzó erı bennük a természet maga, a folyók, a holtágak, erdık, rétek, melyek a gyalogos természetjárás színterei lehetnek a jövıben.

Fontos célpontok a termálvíz kincsre épített strandolási és gyógyászati szolgáltatások, melyek komplexitását növelni lehet a jövıben.

A természetvédelem és a kedvezıtlen vízminıség miatt nincs sok szabadvizi strandolási lehetıség a térségben, mindössze Nagybajcs és Vének között a Dunán, Doborgazszigetnél, Dunakilitinél a Zátonyi-Dunán, Feketeerdın, Halásziban és Mosonmagyaróváron a Mosoni-Dunán. Strandolnak a hegyeshalmi kavicsbánya tavon is.

Sporthorgászatra van lehetıség a Duna mellék ágain, a kavicsbánya tavakon (55 a horgászható tavak száma).

Vadászati célterületnek számítanak a vadban gazdag ártéri erdık.

A lovasturizmus létesítményei megtalálhatók Mosonmagyaróváron, Dunakilitin. Dunaszigeten és Máriakálnokon. Vízisport telep csak Mosonmagyaróváron található, míg a környékén csónakázási, evezési és kerékpározási lehetıséget biztosítanak a falusi turizmus keretében.

A falvakban a turizmus fejlesztésére, különbözı formáinak kialakítására és összekapcsolására további erıfeszítéseket érdemes tenni. Ilyenek speciális formák lehetnek pl.:

· mozgássérült-barát üdültetés

· üdülés biogazdaságban

· egészségturizmus a gazdaságokban

· gyermeküdültetés

· üdülés lovas programokat kínáló gazdaságokban

Néhányuk és már létezı vendéglátók esetében is bıvíteni lehetne a vendéglátás eszköztárát, pl.:

tájjellegő étkeztetéssel, specialitásokkal pl. hal, vad parasztházas elhelyezéssel, a népi szokások bemutatásával, piknikezı helyek (szalonnasütı, táborozó stb.) kialakításával, falut bemutató házak, tájházak berendezésével,

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-50-

· kerékpáros szolgáltatásokkal (pl. kerékpárkölcsönzık, javítóhelyek),

· tanulmányutak szervezése az EU-beli falusi turizmus gyakorlati tanulmányozására a kisvállalkozók körében,

· sétáló útvonalak térképeivel, és különféle tájékoztatókkal a térség állandó turisztikai programjairól, kedvezményekrıl stb.

A térség összehangolt és differenciált turisztikai fejlesztésével elkerülhetık a dömping helyzetek és az esetleges vállalkozói csıdhelyzetek.

A térségi önkormányzatok, szakmai szervezetek a fenti célkitőzéseket segíthetik:

· a helyi értékek (néptánc, népviselet, népmővészet, kézmővesség, a népi mesterségek újraélesztése stb.) megismertetését és védelmét szolgáló civil szervezetek támogatásával, erısítésével,

· a kisvállalkozásokat segítı oktatás, szakképzés és tanácsadás megszervezésével,

· a falvak megújításának, kulturális öröksége védelmének támogatásával (pl. felújítások, funkciónak megfelelı átalakítások stb.).

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-51-

Mosonmagyaróvár és térsége idegenforgalmi létesítményei


TELEPÜLÉS	BÜFÉ, ÉTKÉZÉSI LEHET.	ÉTTEREM	CSÁRDA	SZÁLLÁS (A,K,L V)	FOGADÓ MOTEL, SZÁLLÓ	PANZIÓ, HOTEL	KEMPING, TÁBORI SZÁLLÓ	LOVAS CENTRUM, CSÓNAKÁZ ÁS
Albertkázmérpuszta	X			A,K,L
Bezenye		X
Darnózseli	X			K,L
Dunakiliti	X	X			X		X	LC,CS
Dunaremete		X		V		X		LC
Dunaszeg				K
Dunaszentpál
Dunasziget	X	X	X	A,K,L,V	X	X	X	LC
Feketeerdı			X
Gyırladamér
Gyırújfalu
Gyırzámoly
Halászi	X	X	X	A,K,L,V			X	CS
Hegyeshalom	X	X	X	A,K,L,V	X	X
Hédervár		X			X	X	X
Jánossomorja	X	X		A,K,L,V	X	X
Kimle	X			K			X
Kisbajcs
Kisbodak				V
Levél	X	X		V	X	X	X	LC
Lipót		X	X	V	X	X	X
Máriakálnok	X					X		LC
Mecsér		X		K		X		CS,KP
Mosonmagyaróvár	X	X	X	X	X	X	X	X
Mosonszolnok	X			K
Nagybajcs
Püski	X			K
Rajka		X					X
Újrónafı				K
Vámosszabadi
Várbalog				K
Vének

Forrás: Tourinform Iroda Mosonmagyaróvár 1999.

Megjegyzés: A: apartman, K: kisházban vendégszoba, L: lakókocsi, V: vendégház, Cs: csónakázási

lehetıség, LC: lovaglási lehetıség, KP: kerékpár

X: létezı, mőködı egység

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-52-

1.1.13. Kulturális örökség, civil társadalom

A kulturális örökség megırzése minden területen fontos, legyen az tárgyi emlék, hagyomány, épület, stb. A kistérség szempontjából ez különösen lényeges, hiszen gazdag néphagyománnyal rendelkezik, az élı népi mesterségeket vagy mővelik, vagy mostanában élesztgetik újjá, valamint a kistérség területén található tárgyi emlékeket is olyan állapotban kell megırizni, hogy késıbbi nemzedékek is legalább a mai minıségükben tudják azokat élvezni.

Ezen örökség-megırzési tennivalók gazdasági haszna is megjelenik, mert mind a Szigetközben, mind a nyugatabbi területeken a határ közelségébıl adódóan élénk a turizmus, és ezen kulturális elemek (településközpont, templom, múzeum, tájház, esetleg egy-egy hagyományırzı rendezvény) hozzájárulnak a turisták jó közérzetéhez, és a térségnek jobban, diverzifikáltabban terjed a híre.

A térség egyetlen városa gazdag mőemléképületekben, múzeumokban. A magyaróvári városközpont mőemlék jellegő terület, a rendezési terv szerint csak hagyományos vonalakat követı épületek emelhetıek. A város gazdagon elágazó vízrendszere körülöleli a Várat, amelyben a Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Kara helyezkedik el. A magyaróvári városrészen említeni kell a Városházát, a számtalan mőemlék lakóházat, a Szentháromság szobrot, a Fekete Sas Szállót, a Malmot (ami helyreállításra szorul), valamint a Wittman-parkot, mely arborétum volt.

A mosoni rész is gazdag mőemlékekben, itt található a Fehér Ló Szálló, a mosoni Rk. Templom, a mosoni kápolna. A Mosoni-Duna partján 1998-ban újították fel a Rudolf-ligetet.

A kistérségben mindösszesen az alábbi mőemlékek találhatóak: (11. melléklet)


	- templom, kápolna, rendház:	28 db
	- mőemlék lakóház:	52 db
	- kıkép:	1 db
	- magtár, lóistálló:	2 db
	- kastély:	1 db (Hédervár)
	- vár:	1 db (Móvár)
	- szobor, szoborcsoport:	8 db

Ezen mőemlékek fennmaradása történelmi okokkal magyarázható. A kistérséget érintı területfejlesztı programok ezek gondozását, karbantartását részletesen tárgyalják, a turizmus fejlesztésében összekapcsolva, “örökség utak” kialakításával a tárgyi örökség fenntartásában a gazdaság szereplıit is érdekelté téve.

A kistérség gazdálkodásában a vizek mindig is nagy szerepet játszottak (Szigetköz, Hanság), így az ehhez kapcsolódó ısi mesterségek egy része napjainkig fennmaradt. A jövı nemzedék számára való megırzésük már csak bemutatás céljából is hasznos, ezzel a kistérség javítani tudja idegenforgalmi vonzerejét. Ilyen pl. az aranyászás, aranymosás, mely technika elsajátítása kuriózum lehet a vendégeknek. Emellé társrendezvényeket lehet szervezni, ahol a ma már idejétmúlt, de megırzendı technikák bemutatására is sor kerülhet, például az úsztatásos pásztorkodás, a vízimalmok mőködtetése. A hagyományos mesterségek fenntartása közvetlen gazdasági haszonnal járhat, gondolva itt a kosár, a gyékényfonásra, a zsompor készítésre, seprőkészítés az aratócsiga fonásra. További bemutatható hagyományok: a burgonyafızés, a szalmában történı disznóperzselés, a halászat hagyományos eszközeinek kezelési technikája.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-53-

A kistérség, bár nem azonos néprajzi egységbe tartozik, mindkét része gazdag néphagyományokban, népdalokban, táncokban. Ezt ırzik a területen található hagyományırzı néptánccsoportok. Ez a hagyományırzés nem csak a táncra és a dalolásra terjed ki, hanem a hagyományos életformákat és emberi viszonyokat ırzik. Erre példa a mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes keretei között mőködı legénycéh, mely évszázados szokásokat ıriz (legényavatás, kaszálás, zsákcipelés, stb). Az a tapasztalat, hogy ezek a fiatalok felnıtté válva jobban megtalálják helyüket a társadalomban.

A rendszerváltás után a civil szervezıdések alakulása és mőködése elıl elgördült az akadály, viszont anyagilag kerültek nehéz helyzetbe. Ennek ellenére a kistérség területén élénk civil szervezeti élet zajlik. Mindösszesen mőködik 130 civil szervezet, aminek nagy része sportegyesület (28 db), önkéntes tőzoltó egyesület (20 db), a vöröskereszt helyi szervezete (19 db), és nyugdíjasklub (11 db). De ezeken kívül található jó néhány hagyományırzı, faluszépítı, kulturális egyesület, ifjúsági klub. Ezek a civil szervezıdések fontos elemei a helyi társadalomnak, mert egyrészt gyakorlati hasznuk van, másrészt a településen élı emberek találkozási helyéül szolgálnak, ezzel viszonylagosan stabilizálják a helyi társadalmat, ezért ezen szervezetek támogatása a vidékfejlesztés egy fontos pontja kell legyen.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-54-

1.2. A környezet állapota. A kistérség környezeti állapotának bemutatása és a legjelentısebb környezeti problémák áttekintése.

A levegı állapota:

A jelentısebb pontszerő légszennyezı források a lehatárolt kistérségben elsısorban Mosonmagyaróváron találhatók. A kéndioxid kibocsátás elsısorban az ipari üzemekbıl és az egyedi főtésbıl származik, a porszennyezés a timföldgyár vörösiszap-tárolójából és a szemétteleprıl. A porszennyezésben a bıjti szelek okozta defláció is szerepet kap.

A nitrogén-oxid szennyezıdés okozója meghatározóan a közlekedés. A területen húzódik a Bécset Budapesttel összekötı autópálya, valamint Hegyeshalomban erre csatlakozik a Pozsony-Rajka felıl érkezı, jelenleg csak félig kész autópálya is. Nagy forgalmú út még az autópályával párhuzamos 1-es fıút, a Mosonmagyaróvárról Rajkára vezetı 15. sz. fıút, a szigetközi gerincút, valamint Mosonmagyaróvárról (Bécsbıl, Pozsonyból) Csornán a 85-ös útba torkolló fıút. A háttérszennyezés alakulásában mérete és az uralkodó szélirány miatt Pozsony városa tekinthetı meghatározónak.

Meg kell említeni azt az országos problémát, amit a parlagfő és más növények pollenjei okoznak, ezek irtása megoldatlan a kistérségben is, csökkentve ezzel az idegenforgalmi vonzerıt.

A víz állapota:

Mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek esetében a Dunának van meghatározó szerepe.

Felszíni vizek

Vízminıség szempontjából a Duna teljes szakasza és a Mosoni-Duna Gyırig I. osztályú, a Lajta, a

Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna Gyır alatt II. osztályú.

A Duna vizét a lehatárolt kistérségben közvetlen szennyezés nem éri. Nem elhanyagolható azonban

a Dunában található hulladék, melyet sok esetben a turisták okoznak. Ennek megakadályozása,

illetve tisztítása jelenleg megoldatlan.

A Mosoni-Duna vízminısége a felsı szakaszán a Dunáéhoz hasonló. Bezenyén a Rétárok-csatorna

az év bizonyos szakaszaiban elsısorban mezıgazdasági eredető növényi tápanyagokat hoz,

Mosonmagyaróváron a Lajta, elsısorban a városi kommunális és ipari szennyvizek miatt -

osztályváltozást nem okozó - minıségromlást okoz.

A mellékágak, holtágak, morotvák, bányatavak vízminısége kisebb helyi eltérésekkel általában

megegyezik a Dunáéval.

Mint arra már történt utalás a Duna elterelése, és a vízlépcsı okozta megváltozott természeti állapot helyreállítása nagy gondot okoz, hiszen az elterelés miatt a víz ökológiai viszonyai megváltoztak.

Felszín alatti vizek

A Szigetköz és a Mosoni-sík együtt kezelhetı.

Az elsı és egyben legkevésbé védett felszín alatti vízréteg a talajvíz. Nem ritka, hogy egy egy

méternél is vékonyabb fedıréteg alatt száz méternél is vastagabb kavicsban található az összefüggı

talajvíz. A minıségét belterületeken a lakossági szennyezés és a csatornahálózat bıvülése miatt

egyre kevésbé jellemzı szennyvízszikkasztás rontja. Külterületen a rendezetlen hulladék- és

szemétlerakás, valamint a mezıgazdasági kemizálás jelenti a fı szennyezı forrást. A talajvizekben a

szennyezıdés bizonyos fokig lokalizált, a települések alatt és közvetlen közelében kimérhetı a

“szennyviz-lencse”. A lakosság 98 % -a részesül vezetékes ivóvíz ellátásban, a csatornázottság

jelenleg 50 % -ra tehetı.

A Szigetköz területén még csak kismértékben kiaknázott termálvízkészlet is található.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-55-

A Hanság területén a víz magas Mn -tartalma okoz több esetben gondot, ennek azonban természetes okai vannak.

A talaj állapota:

A talajok fıbb tulajdonságaiban (típus, fedıréteg vastagság, vízáteresztı képesség, talajvízbıl származó nedvesítettség) nagyfokú mozaikosság figyelhetı meg. Ezek a hasznosítást csak kis mértékben, az elérhetı hozamokat azonban jelentısen befolyásolják.

A talajokra a Mosoni-sík kivételével kismértékő erodáltság jellemzı. A Mosoni-síkon a szabadon haladó szél miatt ez a folyamat erısebb. Az erózió minden területen elsısorban a mővelés hatására következik be.

A táj állapota:

Természetes táj a terület mintegy 20 %-án található. Ebben most a kultúrerdık is szerepelnek. A természetes táj állapotában meghatározó a Duna, illetve a Duna elterelése. Jelenleg vízpótló rendszerek segítségével juttatnak vizet a terület nagy részét behálózó mellék- és holtágakba. E vízrendszer várhatóan hosszabbtávon is meghatározója lesz a térség fejlıdésének. A közeljövıben az idegenforgalom nagyarányú fejlıdése várható. Szükséges egy koncepció kidolgozása elsısorban az infrastrukturális fejlesztések meghatározására és a természetvédelem elvárásainak biztosítására. A gyepek részaránya a mintegy egy évtizeddel ezelıtti gyepfeltörési hullám miatt csökkent. Ezek nagy része is elhanyagolt az állatállomány, a takarmányigény csökkenése miatt.

Általában átalakított, mezıgazdasági tájon egyre több kavicsbányát nyitnak. E folyamat kézbentartása a közeljövıben adminisztratív korlátozásokat is igényelhet.

Az átalakított tájak közül a legjelentısebb a mezıgazdasági tájak aránya. Ezeken túlnyomórészt intenzív szántóföldi mővelés folyik. A növényvédı szerek és mőtrágyák felhasználásának erıs csökkenése csökkentése mellett is a legtöbb ma alkalmazott növény termesztése nyereséges lehet. A táj hagyományos használatának a legeltetésre alapozott szarvasmarhatartás elterjesztése, a gyepterületek arányának növelése felelne meg leginkább.

A növényvilág, állatvilág állapota:

A természetes tájnak mintegy 60%-a erdı, 30 %-a víz, 10 %-a gyep, 10 %-a nádas és mővelés alól

kivett terület. Ebbıl a föntebb írtak alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

Az erdı növényvilágát a honosított, nemesített fafajok jelentıs alkalmazása, a gyepek élıvilágát a

rendszeres legeltetés és/vagy kaszálás elmaradása alakítja át. A víztereket, a nádas és a mővelés alól

kivett területeket a Duna elterelése átalakította.

A folyamatokat, fıleg azok végét nehéz megbecsülni. Jelentıs, kistérségi szintő változások nem

várhatók.

A kistérség rendkívül gazdag növényvilággal rendelkezik. A rendkívüli változatosság a

mozaikosságnak köszönhetı, valamint annak, hogy itt keverednek az alföld és a magas hegységek

élılényei.

A települési környezet állapota

A települések rendezési terveinek felülvizsgálata jelenleg is folyik, új tervek is készülnek. Az új

tervek a hatályos jogszabályoknak megfelelnek.

A települések infrastrukturális fejlesztése nagy ütemben halad, remény van arra, hogy a jelenleg

legégetıbbnek tartott néhány gond (csatornázás, gázellátás, portalanított utak építése) a

közeljövıben megoldódik.

A területen több település rendelkezik ipari parkkal, Mosonmagyaróvár most fáradozik a magáén.

Az eddig megtelepedett ipari létesítmények a környezet terhelését nem növelték meg jelentısen, de

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-56-

további telepítésük fokozott odafigyelést igényel, elsısorban a vizek és a levegı védelme érdekében.

A hulladékkérdés:

A térség egyik legégetıbb problémája. Közismert, hogy a fegyver és a kábítószer mellett a hulladék a legjövedelmezıbb “üzletág”.

A hulladékkérdés nem megoldott. A veszélyes hulladékok zárt láncban kerülnek elhelyezésre, illetve feldolgozásra. E kérdés a kistérség határain túlnı, országos jelentıségő probléma, feladat. Az egyéb hulladék kérdését a kistérségben kell megválaszolni. A lakossági hulladék összegyőjtését egy osztrák érdekeltségő vállalat végzi. A megtelı mosonmagyaróvári szeméttelep helyett a hulladékot a most megépült jánossomorjai telepre szállítják. A regionális depónia megépítése 8%-os Phare támogatásból, a fenn maradó rész állami és saját forrásból valósult meg. A településeken rendszeres szemétszállítás és idınként lomtalanítás van. Szelektív hulladékgyőjtésre csak Darnózseli rendezkedett be.

A hulladékkérdés elsısorban anyagi okok miatt nem megoldott. A települések közös összefogásával meg kell szüntetni az illegális hulladéklerakó helyeket

Majd minden településen van illegális hulladéklerakó. Ennek a “takarékosságon” túl az is az oka, hogy az elsısorban a falvakban keletkezı mezıgazdasági eredető hulladék kezelésére nincs kidolgozott és mőködı rendszer.

A hulladékkérdés a térség legégetıbb problémája. Két dolgot kell megemlíteni: Az egyik az, hogy a kommunális hulladékokban egyre nagyobb arányban szerepelnek nem természetes, sıt kifejezetten toxikus, veszélyes hulladéknak minısülı anyagok, a másik pedig az, hogy ezek nagyon könnyen bemosódhatnak a talajvízbe, ezzel ma még be nem látható veszélyeket okoznak. A hulladékkérdés megoldása országosan új koncepciót és kormányzati beavatkozást sürget. Nem szabad és hosszabb távon nem is lehet a piaci szféra egyik üzletágaként kezelni.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-57-

1.3.Összehasonlítás és viszonyítás - a kistérség a megyében és a régióban

1.3.1. Eltérések. A cél a kistérség helyzetének értelmezése a többi hasonló szintő térségekhez képest.

1.3.1.1.Infrastruktúra

Közúti közlekedés:

A kistérség Ausztriával és Szlovákiával határos, nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület.

A kistérségben az 1. számú és a 15. számú fıútvonal vezet keresztül, illetve a Szigetközt érintı 14. számú fıút kapcsolódik be. A Szigetköz szőkebb területét vizsgálva, az összekötı és bekötıutak közül kiemelkedik a 1401. számú un. “szigetközi út” és 1408. számú Mosonmagyaróvár-Dunakiliti-Rajka összekötıút. A települések közti tömegközlekedés igényét Gyırbıl és Mosonmagyaróvárról közlekedı helyközi buszjáratok biztosítják.

Hegyeshalomnál 1997-ben 4,2 millió jármő haladt át a közúti határátkelın, mellette Rajka, Vámosszadadi bonyolítja le a személy és teherforgalom nagy részét.

A kistérségen halad át a Budapest-Gyır-Hegyeshalom vasútvonal, amelyhez Hegyeshalomnál kapcsolódik a Hegyeshalom-Szombathelyi mellékvonal is.

A Szigetközben a vasútvonal hiánya miatt a szállítás és közlekedés közúton történik.

A kistérségen belül a települések közti (pl. Mecsér, Duneremete, Kisbodak) közúthálózat jelentısen elmarad a kistérség gazdasági és társadalmi adottságaitól.

A vízi közlekedés évek óta alárendelt szerepet játszik a közlekedésben. A térségben a Duna elterelésébıl adódó vízmennyiség változások a hajózás helyzetét tovább súlyosbították. A vízszint csökkenés miatt a Mosoni-Duna folyami szállításra alkalmatlan, a hajózáshoz mederkotrás szükséges. Napjainkra semmilyen személy- és áruszállítás nincs a Mosoni-Dunán. (Feketeerdı és Ásványrárón személy és áruszállító kikötı, Dunakilitin kompkikötı). Az elterelés óta a Szigetköz felsı részén a Duna elvesztette határfolyó jellegét. Sporthajók kikötésére a Yacht Club Ásványráró területén van lehetıség.

Szervezett vízi turizmus a Mosoni-Dunán van. Kikötı helyek a következık

Rajka, Régi Mosoni-Duna-híd

Halászi, Party Csárda és szabadidıpark

Kimle, Kemping

Novákpuszta, Szigetközi Kemping

Mecsér, Szabad strand

Vének, Halásztanya

Mosonmagyaróvár, Szabad strand

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-58-

Kiépített belterületi önkormányzati utak aránya


	TELEPÜLÉS	KIÉPÍTETT UTAK ARÁNYA
	Bezenye	100,00
	Darnózseli	80,00
	Dunakiliti	90,00
	Dunaremete	85,70
	Dunaszeg	61,50
	Dunaszentpál	72,70
	Dunasziget	100,00
	Feketeerdı	75,00
	Gyırladamér	85,70
	Gyırújfalu	100,00
	Gyırzámoly	100,00
	Halászi	87,50
	Hegyeshalom	91,90
	Hédervár	95,20
	Jánossomorja	90,00
	Kimle	84,60
	Kisbajcs	100,00
	Kisbodak	60,50
	Levél	72,70
	Lipót	50,00
	Máriakálnok	66,70
	Mecsér	84,90
	M.magyaróvár	87,60
	Mosonszolnok	57,10
	Nagybajcs	100,00
	Püski	95,50
	Rajka	52,80
	Újrónafı	76,90
	Vámosszabadi	71,70
	Várbalog	16,70
	Vének	100,00

KSH. adat

A kiépített utak aránya a kistérség átlagában 90%-os, legalacsonyabb Véneken, Lipóton, Dunaszege. 7 településen 100%-os a kiépítettség.

Telefon

A digitális központok megépítése következtében a községek telefonellátottsága is jelentısen javult 1990. és 1997. között. A megye telefon ellátottsága: 1997-ben 131.863 telefonfıvonal volt, a kistérségben található ennek 13,93%-a, a Nyugat-Dunántúli régión belül Gyır-Moson-Sopron megyében található a fıvonalak 45%-a. A megyében 1000 lakosra 310 telefon jut, ezzel szemben a kistérségben 237,66. Gyır-Moson-Soprom megyében a Tét környéki kistérségeknél a legalacsonyabb a telefonellátottság 223, míg a Sopron környéki kistérségeknél a legmagasabb ez a szám, 362. A kistérség telefonellátottsága 66,96%-os. Az 1997-es adatokkal szemben azonban tovább emelkedett a lakások telefon ellátottsága és 1999. évben már a kistérségben megközelítette 90%-ot.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-59-

A kistérség telefonellátottsága 1997. évben


TELEPÜLÉS	TELEFONOK SZÁMA 1997. (DB)	1000 FİRE JUTÓ TELEFON FİVONALAK SZÁMA 1997. (DB/1000 Fİ)	TELEFONNAL ELLÁTOTT LAKÁSOK ARÁNYA 1997.
Bezenye	324	204,29	61,71
Darnózseli	352	222,36	66,79
Dunakiliti	455	260,00	74,71
Dunaremete	63	265,82	67,02
Dunaszeg	367	223,37	68,86
Dunaszentpál	115	198,28	57,50
Dunasziget	391	264,01	71,48
Feketeerdı	70	202,31	56,91
Gyırladamér	238	207,32	64,67
Gyırújfalu	302	299,31	84,59
Gyırzámoly	316	214,97	67,09
Halászi	603	203,72	64,70
Hegyeshalom	901	253,37	69,84
Hédervár	244	223,65	61,46
Jánossomorja	1235	205,32	62,12
Kimle	534	189,50	59,27
Kisbajcs	188	262,57	82,82
Kisbodak	80	204,08	58,82
Levél	380	230,86	66,20
Lipót	177	254,31	79,02
Máriakálnok	318	231,44	73,10
Mecsér	139	220,29	51,87
M.magyaróvár	8749	292,80	77,29
Mosonszolnok	290	176,83	58,47
Nagybajcs	242	283,37	70,97
Püski	142	219,81	59,66
Rajka	554	205,49	62,25
Újrónafı	155	190,65	56,99
Vámosszabadi	250	280,58	77,40
Várbalog	139	266,79	63,76
Vének	57	410,07	80,28
Összesen	18370	237,66	66,96

KSH adat 1997.

Közmő

A közmőhálózat az utóbbi évek folyamán jelentısen bıvült. Gyır-Moson-Sopron megyében a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 1997. évben 96,7%, a régióban 95,5%, a kistérségben 83,88%. A kistérségben 3 település kivételével (Dunaszentpál, Mosonszolnok, Várbalog) mindenütt kiépült a közüzemi vízvezeték-hálózat 1997-ben. A többi kistérséggel összehasonlítva hasonló az arány. 1998. és 1999-es évben tovább nıtt a kistérségben a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (98,27%). A települések 64,52%-ban 100%-os az ellátottság Meg kell azonban jegyezni, hogy

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-60-

azokon a településeken, ahol nem 100%-os az ellátottság sok esetben ott is meg van annak a lehetısége, hogy a lakások ráköthetık legyenek a hálózatra.

1997-ben kevésbé volt ellátott a megye és az egyes kistérségek közüzemi szennyvízcsatornával. Azonban 1995 és 1996 között közel ötször annyi szennyvízelvezetı csövet fektettek le, mint 1990-és 1995. között. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben 40,40%, a megyében ez 46,9%-os ellátottságot jelentett 1997-ben. A szennyvízcsatorna hálózatból elvezetett szennyvíz 95%át valamilyen módon tisztítják, 5%-a tisztítatlanul kerül elvezetésre ennek nagy része Mosonmagyaróvárról. (14. mellékletben településenként)

1998. óta azonban a kistérségben és a megyében is jelentısen emelkedett a szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya. Azonban a megyére, illetve a többi kistérségre vonatkozó 1998-as statisztikai adat nem áll rendelkezésre, ezért csak az 1997-es statisztikai adatok alapján lehet összehasonlítania a kistérséget a megyével és a többi kistérséggel. A kistérségben a közcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya 49,49 % 1998-ban és 1999-ben folyamatosan tovább nı ez az arány.1999-ben nincs olyan település a kistérségben, ahol ne kezdıdött volna mega szennyvíz hálózat kiépítése. A 31 településbıl 20 településnél 50%-nál magasabb a kiépített szenyvíz hálózat aránya.

1980-as évek végén a megyében megkezdıdött a földgáz-bekötés, a vezetékes gázellátás Gyır-Moson-Sopron megyében 43,3%-os volt 1997-ben, a kistérség ellátottsága 5,66%-os jelentısen alacsonyabb, mint a megyei átlag. A Gyır környéki településeken a megyei átlaghoz hasonló az ellátottság, de 1997. óta a kistérségben és a megyében is folyamatosan emelkedik a gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya. Ahogy a vízhálózatba és csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya jelentısen növekedett 1998. és 1999-ben, úgy növekedett a gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya is Jelenleg a kistérségben a gázhálózatba bekötött lakások aránya 16,59%.


TELEPÜLÉS	KÖZÜZEMI IVÓVÍZHÁL.BA BEKAPCSOLT LAKÁSOK ARÁNYA		KÖZCSAT. HÁLÓZATBA BEKAPCS. LAKÁSOK ARÁNYA		KÖZÜZEMI GÁZHÁLÓZATBA BEKAPCS. LAKÁSOK ARÁNYA
Vizsgált év	1997.	1998-1999.	1997.	1998-1999.	1997.	1998-1999.
Bezenye	90,48	90,48		25,10	16,00	30,00
Darnózseli	100,00	100,00	70,40	70,40		1,00
Dunakiliti	100,00	100,00	8,37	23,50		12,00
Dunaremete	100,00	100,00	65,96	65,96		0,00
Dunaszeg	96,25	100,00		58,70		10,00
Dunaszentpál	16,00	95,00		34,10		5,00
Dunasziget	100,00	100,00		25,00		0,00
Feketeerdı	100,00	100,00		14,30		0,00
Gyırladamér	92,12	97,00		64,90		14,00
Gyırújfalu	98,60	98,60		51,70		23,00
Gyırzámoly	96,18	100,00	0,85	58,70		17,00
Halászi	97,10	100,00	31,97	40,00		8,00
Hegyeshalom	83,49	96,00	100,00	94,10	25,43	37,00
Hédervár	93,95	94,20	71,28	72,28		2,00
Jánossomorja	88,68	100,00		56,50	20,82	30,00

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-61-


TELEPÜLÉS	KÖZÜZEMI IVÓVÍZHÁL.BA BEKAPCSOLT LAKÁSOK ARÁNYA		KÖZCSAT. HÁLÓZATBA BEKAPCS. LAKÁSOK ARÁNYA		KÖZÜZEMI GÁZHÁLÓZATBA BEKAPCS. LAKÁSOK ARÁNYA
Vizsgált év	1997.	1998-1999.	1997.	1998-1999.	1997.	1998-1999.
Kimle	100,00	100,00	64,48	64,48		2,00
Kisbajcs	81,94	89,60		68,70		15,00
Kisbodak	100,00	100,00	66,18	66,18		2,00
Levél	97,56	98,00		20,00	21,95	32,00
Lipót	100,00	100,00	100,00	100,00		2,00
Máriakálnok	100,00	100,00	77,24	77,24		13,00
Mecsér	98,88	100,00		32,00		0,00
M.magyaróvár	91,03	92,00	49,39	54,90	24,18	43,00
Mosonszolnok	1,61	97,70		61,80	15,52	24,00
Nagybajcs	100,00	100,00		64,00		16,00
Püski	94,12	100,00	66,39	66,39		2,00
Rajka	86,74	97,80	0,45	35,40	15,39	31,00
Újrónafı	92,28	100,00		54,70	22,43	28,00
Vámosszabadi	100,00	100,00		76,20		32,00
Várbalog	3,21	100,00		41,50	13,76	23,00
Vének	100,00	100,00		25,70		0,00
Összesen	83,88	98,27	40,40	49,49	5,66	16,59

Orvosi ellátottság

Az általános körzeti és gyermek gyógyász körzet 1997-ben Gyır-Moson-Sopron megyében 275 volt, a 31 településen mindegyikén mőködik háziorvos. Itt kell megemlíteni, hogy néhány kisebb település orvosi ellátását egy körzeti orvos látja el. (pl. Püski, Kibodak, Dunaremete és Lipót községeket).

A kistérségben egy házi orvosra és házi gyermek orvosra jutó lakos 1600 körül van, a megyei adat 1545, a Csorna környéki kistérségek elızik meg csak a kistérséget. A járó-beteg szakellátás évi rendelési órái 1000 lakosra a kistérségben 869, a megyei adat 1078, a többi kistérség mutatói ennél rosszabbak, csak a soproni kistérség elızi meg, illetve Gyır és környéke.

Szakrendelési ellátás csak Mosonmagyaróváron van, egy szakrendelési órára jutó gyógykezelési esetek száma 6,69, ebbıl a fogászati rendelési gyógykezelési esetek száma 1,26. A szakrendelési gyógykezelési esetek száma 1997-ben Mosonmagyaróváron 349.972 volt.

Néhány településen mőködik fogászati szakrendelés. Ezek a települések a következık: Dunakiliti, Gyırzámoly, Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Rajka. Az egy szakrendelési órára jutó esetek száma a következı:

Dunakiliti-1,1 Gyırzámoly-0,9

Halászi-1,1 Hegyeshalom-1,2

Jánossomorja-1,0 Mosonmagyaróvár-1,26 Rajka-1,3

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-62-

1.3.1.2. Emberi erıforrás

Az iskolázottság és a szakképzettség szintje a társadalmi-gazdasági fejlettség fontos mutatója, ennek magas szintje pedig megkívánja a minél nagyobb arányú és minél magasabb ismereti szinttel rendelkezı szakembereket. A kistérségben ugyanúgy, mint a megyében és a régióban is nı a középfokú és a felsıfokú végzettséggel rendelkezık számaránya. Ezt elısegíti többek között a közlekedés fejlıdése.

A kistérségben átlagosan mindenki több, mint 8 osztályt végzett, Mosonmagyaróvár környékén 8,96, Gyır környékén 9,53 osztályt annak ellenére, hogy a kistérség 4 településén 1997-ben nem volt általános iskola. Mosonmagyaróvárt megelızi Sopron ebben a tekintetben 9,2 osztállyal (és minden más mutatóban is), a többi kistérségben kevesebb osztályt végeznek el.

A továbbtanulók száma is magas, középiskolában 1997-ben Mosonmagyaróvár környékérıl 1000 lakosra nézve 22-en jártak középiskolába (1995-ben 20-an), míg Gyır környékérıl 59-en (1995-ben 49 volt ez a szám). Indokolható ez azzal, hogy Gyırben 25 középiskola van, Mosonmagyaróváron pedig csak 4. A középiskolások arányait tekintve a megye Sopron környéki része elızi meg a kistérség nyugti részét, a megye többi részérıl kevesebb a középfokú oktatási intézményben továbbtanulók aránya.

A felsıoktatásban tanulók száma szintén Gyır környékén magasabb, ott 1000 lakosra 36 felsıfokú tanulmányokat folytató hallgató jut, míg Mosonmagyaróvár környékérıl 10 hallgató jár felsıfokú oktatási intézménybe. A megyeszékhely vonzóereje ezeken a statisztikai adatokon is tisztán látszik, és a vidékfejlesztési program keretében erısíteni kell ezeket az emelkedı tendenciákat, hogy képzett szakemberek végezzék a technikailag is igényes és elıbb-utóbb komoly feladatokat támasztó munkát. A megye többi részéhez viszonyítva Sopron környékérıl vannak még felsıfokú oktatásban résztvevık, nappali tagozaton a megye jó részébıl nem tanulnak tovább.

A táblázatok adatai Gyır és Mosonmagyaróvár városok vonzáskörzeteinek adatait tartalmazzák, de ezek egyrészt földrajzilag nem térnek el jelentısen a kistérség elhelyezkedésétıl, másrészt átlagszámok (1000 lakosra vetített adatok, és ebbıl a természetbıl adódóan statisztikailag pontosnak tekinthetıek).


	ÁLT. ISKOLA DB	ÁLT ISK. TANULÓ (1000 LAKOSRA)	KÖZÉPISKOLA	KÖZÉPISK. TANULÓ (1000 LAKOSRA)	FELSİFOKÚ HALLGATÓ (1000 LAKOSRA)	ELVÉGZETT ÁTLAGOS OSZTÁLY
Gyır környéke	12	96		59	36	9,53
Mosonmagyar óvár környéke	32	100	4	22	10	8,96
átlag vagy összeg	21	98	4	40,5	23	9,26
megyei átlag vagy összeg	200	95	46	39	20	9,16

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-63-

1.3.1.3. Termelı szektor

A megyében a termelı szektorban 1997. évben a mezıgazdasági vállalkozások száma 1910 volt, ami az összes vállalkozás 32,2%-a.

Gyır-Moson-Sopron megyében kistérségenként nagyon eltérı az iparban alkalmazásban állók száma. Az 1997. évi adatok szerint a megyében 44855 volt az iparban alkalmazottak száma, ezen belül legmagasabb a gyıri kistérségben, 52,2% volt. A kistérségben ez az arány 17%. A Csorna és Tét környéki településeken jelentısen alacsonyabb ez az arány, hiszen a megyében Gyır és Mosonmagyaróvár körzetében alakult ki nagyarányú ipari termelés. A mezıgazdaság és erdıgazdaság aktív keresıinek aránya az össze aktív keresı arányához viszonyítva meghaladja a 20%-ot.

A kistérségben, a helyben foglalkoztatásra jellemzı az egyéni vállalkozók, a szövetkezetek, a társas vállalkozások szerepe. 1994 és 1997 között számuk csökkent kivéve a betéti társaságokat, ahol növekedett. Az 1997- es évben a kiegészítı jövedelem biztosítása miatt közel kilencezer ıstermelı gazdálkodott. Erre a “vállalkozási formára” jellemzı, hogy döntı többségük csupán a kedvezıbb adózási lehetıség miatt váltotta ki az ıstermelıi igazolványt. Az is igaz, hogy néhány jelentıs kézi munkát igénylı mezıgazdasági termék elıállítása az adókedvezmény nélkül nem volna jövedelmezı, még ha ez a jövedelem nagyon elenyészı és esetleges (bogyósok, uborka, gomba stb.) A mezıgazdasági egyéni vállalkozók száma közel háromszáz.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-64-

1.4. A térség erısségei és gyengeségei (SWOT analízis)

A kistérség SWOT analízise a településeken megtartott mőhelyfoglalkozások, és a kérdıíves felmérés (13. mellékelet) eredményeként került kialakításra. A 31 település közül a következı települések töltötték ki az adatlapokat:

Lipót, Mosonszolnok, Mecsér, Dunakiliti, Gyırzámoly, Halászi, Feketeerdı, Mosonmagyaróvár, Dunaremete, Kisbodak, Hédervár, Levél, Máriakálnok, Nagybajcs, Kisbajcs, Rajka, Dunaszeg, Darnózseli, Jánossomorja, Vámosszabadi, Dunaszentpál, Gyırladamér. A SWOT analízis készítésekor beépítésre kerültek a településeken megtartott lakossági fórumon elhangzottak illetve a beküldött írásos anyagok. A felsorolt településeken 2225 db kérdıívet töltöttek ki, ezek feldolgozása és kiértékelése után a következı SWOT analízis készült el:

SWOT analízis


	ERİSSÉGEK	GYENGESÉGEK
	*Természeti:* B Kitőnı ivóvíz bázis B Kedvezı klíma B Gazdag vízrendszer B Kedvezı természeti adottságok B Természetvédelmi területek B Termálvíz megléte B Kistérségben nagy számba található bányatavak	*Természeti:* B Szigetköz rendezetlen helyzete B Hulladékgazdálkodás hiánya B Szennyezés érzékeny talajok B Alacsony erdısültség B Árvíz belvíz veszély(helyenként) B Duna, mint nemzetközi vízi út kihasználatlansága
	*Gazdasági:* B Kedvezı földrajzi helyzet -Ausztria és Szlovákia közelsége M Külföldi tıke magas aránya M Határon átnyúló kapcsolatok M Kiterjedt szolgáltatási szféra M Jelentıs beruházások beindulása M Jól kiépített hírközlés hálózat	*Gazdasági:* B Hazai vállalkozások tıkehiánya M Kis település közti utak rossz minısége M Ipar a városokra koncentrálódik M Kényszer vállalkozók arányának növekedése
	*Agrárgazdaság:* M Mezıgazdaságilag mővelhetı területek magas aránya B Fejlett állattenyésztési kultúra B Növények széles köre termeszthetı M Öntözési lehetıség M Körzetben található feldolgozó üzemek	*Agrárgazdaság:* M Mezıgazdasági alaptermékek értékesítése bizonytalan M Mezıgazdasági vállalkozások tıkehiánya M Elöregedett eszköz állomány a mezıgazdaságban B Kedvezıtlen birtokszerkezet B Rendezetlen tulajdonviszonyok B Egyoldalú vetésszerkezet

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-65-


	ERİSSÉGEK	GYENGESÉGEK
	*Humán erőforrás:* B Viszonylag alacsony munkanélküliség B Szakképzett munkaerı B Mosonmagyaróvár és Gyır foglalkoztatási szerepe M Közép és felsıfokú iskolák közelsége	*Humán erőforrás:* B Helyben foglalkoztatottság alacsony aránya
	Turizmus: M Turisztikai vonzerı nagy (pl. Duna) M Mőemlékek, kulturális örökségek M Szigetközben megépült kerékpárút	*Turizmus:* B Tartózkodási idı rövidsége B Turisztikai marketing hiánya B Alternatív turizmus csekély kínálata B Termálturizmus kihasználatlansága B Szolgáltatók közti integráció hiánya B Bevásárló és szolgáltató turizmus túlsúlya (Mosonmagyaróvár) B Épített örökség pusztulása

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-66-


	LEHETİSÉGEK	VESZÉLYEK
	*Természeti.* B Erdısítés elısegítése B Környezetileg érzékeny területek támogatása az EU-ban B Dunai Nemzeti Park létrehozása az EU közvetlen támogatásával	*Természeti:* B Szigetköz rendezésének elmaradása B Környezet szennyezıdés fokozódása B Erdık minıségi romlása B Élıvizek elszennyezıdése, vízhozamok csökkenés (Duna, Mosoni-Duna, Kálnoki-Duna,)
	*Gazdasági:* B Tulajdon és birtok viszony rendezése B Indokolt helyi kereskedelem, szolgáltatás erısítése ^ Közlekedési feltételek javítása (összekötı utak, mezıgazdasági utak) B Határátkelési funkciók bıvítése B EU által támogatott magas színvonalú termesztési és feldolgozási technológiák révén B Termékpályás értékesítési társulások létrehozásának EU támogatása	*Gazdasági:* B Agrárolló nyitása miatt a fejlesztési lehetıs csökkenése B Alacsony jövedelmezıség a mezıgazdaságban B Tömegtermelés és a kézmőipar arányának felbomlása B Az EU csatlakozással járó versenyhelyet, a váltással kapcsolatos nehézségek és az információ hiánya B Jogszabályok gyakori változása, a társfinanszírozás hiánya a forrás koordináció hiánya B Óriási tranzit forgalom -bőnözés növekedése
	*Humán erőforrás:* B Vendéglátással, turizmussal kapcsolatos képzések B Teleházak létrehozása B Fiatal gazdák, kezdı vállalkozók helyzetbe hozása	*Humán erőforrás:* B Fekete munka aránya nıhet B Kis települések elöregedı lakossága m
	*Turizmus, kulturális örökség*: B Természeti adottságokon alapuló agro- falusi turizmus B Kézmővesipar (fazekasság, fafaragás stb.) B Viziturizmus, kerékpár - lovas turizmus adottságai ideálisak B Falusi táj kultúra és építészeti kultúra megırzésének támogatása B Kistérség nemzetiségi kapcsolatainak erısítése	*Turizmus, kulturális örökség:* R Tömeg turizmus növekedése R Vidéki életforma értékvesztése R Alacsony színvonalú szállásférıhely a vendégek elmaradását eredményezi R Turisztikai program ajánlat szegényes

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-67-

A SWOT analízis megállapításainak rövid szöveges indoklása és a megállapítások alátámasztása adatokkal:

Erısségek: Természeti adottságok:

- Elsı helyen kell megemlíteni a kitőnı ivóvíz bázist, amely az ország egyik legnagyobb ivóvíz bázisa, folyamatosan kitermelhetı mennyiség korlátlan vízbázist jelent.

- A kistérség klímája alkalmas a mezıgazdasági termelésre, elsısorban szántóföldi növénytermesztés jelentısége nagy, de meghatározó az állattenyésztés, és a kertészeti termesztés adottságai is jók.

- A kistérség vízbıségét a Duna és mellékfolyói biztosítják. A Mosoni-Duna, Lajta víz rendszere meghatározó. Morotvatavakban, mesterséges tavakban, termálvizekben gazdag a kistérség.

- A kistérség területének nagy része réti és csernozjom talajok. A folyóvizek bısége és a vízkészletek gazdagság alkalmassá teszi a területet mezıgazdasági termelésre. Nem történt olyan beavatkozás sem az ipar, sem a mezıgazdaság részérıl, ami a környezetet jelentısen károsította volna, ezért a kistérség környezeti állapota kedvezı, biológiai sokfélesége fennmaradt.

- A kistérség területének 10,24%-át teszi ki a Szigetközi Tájvédelmi Körzet, összesen 9157 ha területen alakult meg, ennyire változatos növény és állattársulásokat máshol nem igen találhatunk.

- A kistérség termálvizekben gazdag, Mosonmagyaróváron, Lipóton melegvizet hoztak felszínre. Ezen kívül több településen kihasználatlan termálvíz található (pl. Levél, Máriakálnok)

Gazdasági adottságok:

- A kistérség két országgal határos. Ausztria az Európai Unió tagja, a kistérség gazdaságára jelentıs hatást gyakorol. A kistérség lakosai ideiglenesen vagy állandó jelleggel munkavállalóként jelennek meg Ausztriában. Jelentısek a kistérség kapcsolati Szlovákiával is, amely meghatározó a nemzetközi együttmőködés területén.

- A kistérségben meghatározó a külföldi tıke jelenléte, aminek köszönhetıen a munkanélküliség alacsony, élelmiszeripari vállalkozások létre jöttével, letelepedésével fejlıdhetett a feldolgozóipar.

- A szolgáltató szektor mind a tevékenységi köröket, mind az üzletek számát tekintve rendkívül meg növekedett. A nagy és közepes vállalkozások mellett szép számmal megtalálhatók már a kisvállalkozók is.

- Az utóbbi években a városok környékén önálló vállalkozások indultak be. Meg kell itt említeni Jánossomorját, Dunakilitit, Mosonszolnokot, Máriakálnokot.

- Jól kiépített a távközlési hálózata, telefon kiépítettség az egész kistérségben megtalálható.

Agrárgazdaság:

- A kistérségre jellemzı a magas használt mezıgazdasági terület aránya, a használt mezıgazdasági terület aránya megközelíti a 80%-ot.

- Fejlett az állattenyésztés, a kistérségben található a megyei szarvasmarha létszám 23%-a, a sertés létszám 16%-a.

- A termıterület legnagyobb része szántó, a szántóföldi növénytermesztés hagyományai és eredményei jók, ugyanakkor jelentıs a zöldség termesztés is, és a gyep-legelı területek

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-68-

viszonylag magas aránya az állattenyésztés fejlettségére utal. Az öntözési lehetıség megléte tovább javítja a mezıgazdasági termelést.

- A kistérségben mőködı feldolgozó üzemek biztosítják a térségben megtermelt alapanyagok feldolgozását. Kiemelkedik ezek közül a Dunakiliti Konervüzem, a Máriakálnoki Sampinyon KFT., a Jánossomorján mőködı élelmiszeripai vállalatok. De meg kell jegyezni, hogy a térésgben megtermelt alapanyag egy jelentıs részét a kistérségen kívül dolgozzák fel.

Humán erıforrás:

- A kistérségben alacsony a munkanélküliség, 3,47 az átlagos munkanélküliségi mutató, ami elsısorban annak köszönhetı, hogy magas a szakképzett munkaerı aránya.

- A kistérség településein élı aktív keresık nagy része Mosonmagyaróváron és Gyırben dolgozik, amely azonban az utóbbi években csökken a kisebb településeken létrejött vállalkozások miatt.

- Meghatározó a képzés fejlettségét tekintve, hogy Gyırben a középiskolák száma 25, Mosonmagyaróváron pedig 4. A felsıfokú intézményeket tekintve Mosonmagyaróváron található a Pannon Agrártudományi Egyetem, Gyırben a Tanítóképzı Fıiskola, és a Széchenyi István Fıiskola.

Turizmus:

- A kistérségben fejlıdésnek indult a vízi turizmus, kerékpáros turizmus, hiszen a Duna, Mosoni-Duna olyan turisztikai vonzerıt jelent, amelynek lehetıségeit még jobban ki lehet és kell használni. Ugyanakkor a pár éve megépült kerékpárút további fejlesztésével a szomszédos települések is bekapcsolódhatnak a kerékpáros turizmusba.

- A meglévı mőemlékek, kulturális örökségek megóvásával, a kézmőipari hagyományok újraélesztésével a kistérség turisztikai vonzereje tovább növelhetı.

Gyengeségek:

Természeti:

- A Duna elterelése a Szigetközben nagy károkat okozott, a régi Duna mederbe rendkívül kevés víz jutott. Az elterelés okozta károk helyreállítása a mai napig nem megoldott.

- A hulladék kérdés a térség egyik legégetıbb problémája. Majd minden településen van illegális hulladéklerakó. A települések közös összefogásával meg kell szüntetni az illegális lerakó helyeket.

- A kistérség összterületének összesen 15,41%-a erdı. A mezıgazdaságilag nem hasznosítható földterületeken növelni lehetne az erdıtelepítés arányát.

Gazdasági:

- A hazai vállalkozások tıkehiány miatt kevésbé képesek további fejlesztésre, fejlıdésre. Az ipar jobbára a városokra koncentrálódik. A tıkehiány következménye a kényszer vállalkozók növekvı aránya.

- A kisebb települések közti utak rossz minısége (pl. Mecsér, Kisbodak stb.) akadálya lehet a kisebb települések további fejlıdésének is.

Agrárgazdasági:

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-69-

- A tıkehiányos és alacsony jövedelmezıségő mezıgazdaság miatt a takarékos termelési módszerek terjednek el. Emellett kell megemlíteni a piacra jutás nehézségeit, ami a mezıgazdasági termelıket egyre nehezebb helyzetbe juttatja.

- A privatizáció során a földterületek rendkívül elaprózódtak , az új gazdálkodók tevékenységüket elöregedet gépekkel kezdték meg. A korábbi nagyüzemi tároló és feldolgozó kapacitások közös hasznosítását a gazdálkodók nem tudták megoldani.

- Sok esetben a “nagyüzemi” termesztési technológiák kerülnek alkalmazásra és nincsenek kihasználva természeti adottságokhoz igazodó tájtermelési lehetıségek pl. alternatív növénytermesztés, tájgazdálkodás.

Humán erıforrás:

- A keresı lakosság helyben foglalkoztatása nem megoldott, fıleg a kisebb településekrıl magas az ingázók száma.

Turizmus:

- A turizmus kínálta programok csekélyek, így a turisták által eltöltött idı viszonylag rövid (egykét nap) Marketing tevékenység megerısítésével és a szolgáltatók közti integráció megszervezésével a turizmus lehetıségei jobban kihasználhatók.

- A termálvíz kihasználatlan lehetıséget tartogat a kistérség számára, több településen feltáratlan termálvíz kincs található.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-70-

1. Offenzív stratégiát támogató helyzetek- Erısségek-Lehetıségek

· Kedvezı klíma

· Gazdag vízrendszer

· Kedvezı természeti adottságok

· Természetvédelmi területek

Agrárkörnyezeti program 2000. Támogatási rendszere

· Mezıgazdasági mővelt területek aránya magas

· Növények széles körének termesztési lehetısége

· Fejlett állattenyésztési kultúra

Termelési struktúraváltást elısegítı FVM és EU támogatás, a minıségi termékskála fejlesztés és feldolgozási technológiák elısegítése, öko- és bio termesztés széleskörő elterjesztése a magyar agrárgazdaságban

· Öntözési lehetıség

· Talajvíz és élıvíz lehetısége

Magas színvonalú kertészei kultúrák tovább fejlesztése és marketingjének erısítése

· Kiterjedt szolgáltatási szféra

· Jól kiépített hírközlési hálózat

FVM, EU, AMC KHT. által támogatott technikai segítség nyújtás szaktanácsadás kiépítése

· Turisztikai vonzerı

· Mőemlékek, kulturális örökség sokszínősége

Viziturizmus, ökoturizmus, falusi turizmus FVM, EU PHARE támogatása

· Mosoni-síkon erıs és tartamos szél

Alternatív energiahasznosítás elıtérbe kerülést EU támogatással ösztönözni

· Kistérségben található bánya tavak

Szabadidı eltöltésének hazai támogatása, a tavak csatornák állapotának megırzése az országos környezet védelmi program segítségével

1. Váltás orientált stratégiát támogató helyzetek- Gyengeségek-Lehetıségek

· Településeket összekötı és települési utak kiépítettségének hiánya és rossz állapota

Az EU elıcsatlakozási programok és területfejlesztési támogatások

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-71-

· Duna, mint nemzetközi vízi út kihasználatlansága

A Dunai vízi út teher és személyhajózás felértékelıdése EU és PHARE támogatással

· Elöregedett géppark elavult technológiai berendezések

· Mezıgazdasági vállalkozók tıke hiánya

· Mezıgazdasági termékek értékesítési nehézségei

Mezıgazdasági kis-és közép vállalkozások támogatása a kormányprogram alapján (EU, FVM, AMC KHT.)

· Fiatal agrárvállalkozók képzési hiányossága

· Alapanyagok alacsony feldolgozási szintje

EU, FVM támogatás kezdı agrárvállalkozók számára, termelési szervezetek létrehozásának támogatása

· Turisztikai marketing hiánya

· Turisztikai program ajánlat szegényes

· Turizmus, vendégfogadás szakszerő képzés hiánya

· Termálturizmus kihasználatlansága

Alternatív jövedelemszerzı tevékenységek elsajátításának elısegítése, alternatív jövedelem szerzı tevékenységek EU-s és hazai támogatása

· Kézmőves tevékenységek hiánya

· Jövedelem termelés alacsony szintje

EU, FVM agrár és vidékfejlesztési támogatások. Alternatív jövedelemszerzı tevékenységek elsajátításának elısegítése, alternatív jövedelem szerzı tevékenységek EU-s és hazai támogatása

· Épített örökség pusztulása

· Lakókörnyezet szennyezıdés fokozódása

EU, FVM agrár és vidékfejlesztési támogatások, általános emberi értékek elıtérbe kerülése közösségi munkaprogramok EU-s támogatása

· Alacsony erdısültség

· Erdık minıségének romlása

EU, FVM mezıgazdasági termelık támogatása, agrár és vidékfejlesztési pályázati lehetıségek

· Teleházak, szaktanácsadó “közösségi irodák” hiánya

· Alacsony szolgáltatási színvonal

· Szolgáltatók közötti integráció és kooperáció hiánya

Nem a városokra koncentrált vidékfejlesztési pályázati lehetıségek a technikai segítség nyújtás EU-s támogatása. A kooperációk elısegítése

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-72-

1. Defenzív stratégiát támogató helyzetek - Gyengeségek-Veszélyek

· Kedvezıtlen birtok szerkezet

· Egyoldalú vetésszerkezet

· Agrárolóó nyitása miatt a fejlesztési lehetısé csökkenése

· Rendezetlen tulajdon viszonyok

Birtok rendezés kizárólag állami segítséggel valósulhat meg. Stabil közgazdasági helyzet.

· Szigetköz rendezetlen helyzete

· Árvíz, belvíz veszély

· Szennyezıdésre érzékeny talajok

Élıvizek elszennyezıdése, (a Duna elterelése-ivóvíz bázis turizmus, mezıgazdaság)

· Tömeg turizmus növekedése

· Óriási tranzit forgalom (bőnözés)

· Alacsony színvonalú szállás férıhely

· Tartózkodási idı rövidsége

· Bevásárló és szolgáltató turizmus túlsúlya

Korlátozott belsı piac, a belföldi fizetıképes kereslet alacsony

· Hulladékgazdálkodás hiánya

Szigorodó környezet és természetvédelmi elıírásokat a verseny szféra kevéssé illetve egyáltalán nem veszi figyelembe

· Az ipartelepítés a városokra koncentrálódik

· A kis települések elöregedése

· A vidéki életforma érték vesztése

· Helyben foglalkoztatottak aránya alacsony

Társadalmi leszakadás, a falu fejlıdésének leállása

· Kényszer vállalkozók magas aránya

· A fekete munka térnyerése

A jogszabályok nem ösztönzik a tiszta vállalkozás mőködését, az adózási támogatási rendszer bizonytalan és változó.

· Állatférıhely kapacitás kihasználása alacsony

Agrártámogatási rendszer a feldolgozás és a kereskedelem hiánya

4. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek -Erısségek-Veszélyek

· Alacsony munkanélküliség

· Mosonmagyaróvár és Gyır foglalkoztatási szerepe jelentıs

· Külföldi tıke magas aránya

· Szakképzett munkaerı magas aránya

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-73-

Ipar egyoldalú további fejlesztése veszélyeztetheti a vidék arculatát. A helyi kis- és közép vállalkozások életterének beszőkülése

· Kedvezı földrajzi fekvés

· Határon átnyúló kitőnı kapcsolatok

Az EU csatlakozással járó verseny helyzet a csatlakozás folyamatában kisebb megrázkódtatást okoz.

· Jelentıs beruházások mőködnek

· A körzetben található feldolgozó üzemek aktivitása

A korábbi támogatási rendszert igénybe vevık köre viszonylag szük.

· Kitőnı ivóvíz

A környezeti és természetvédelmi szigorú elıírások maradéktalan betartása

· Közép és felsı fokú oktatási intézmények megléte

PATE Mezıgazdaág Tudományi Kara Mosonmagyaróvár európai szintő mérnök képzés kiegészülve a korszerő farm gazdálkodási ismeretek átadásával.

· Szigetközi megépült kerékpárút

A kerékpár utak további településeket kapcsolnak be e kedvezı turisztikai ágba

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-74-

1.5. A korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben

1.5.1. Az EU segítségével megvalósított vidékfejlesztési intézkedések 1995. január 1-tıl

1995. január 1-tıl a kistérséget érintı Európai Uniós finanszírozású projektek a következık voltak:

Határon átnyúló kommunikációs projekt

Darnózseli Kimle Dunasziget Dunaszeg

Környezet és természetvédelemi projekt

Wittman-parki Lajta holtág rehabilitációja

Túzok állomány életterének fenntartása

Fertı-hanság Nemzeti Park és a

Szigetközi Tájvédelmi Körzet térinformatikai fejlesztése

Szilárd hulladéklerakó építése Jánossomorja

Regionális talajvíz gazdálkodási koncepció

Magyarország-Ausztria-Szlovákia hármas határtérségben

Emberi erıforrás fejlesztése

Dunántúli Kistérségi Menedzserek továbbképzése

Gazdaságfejlesztés

Csatlakozó végpont kiépítése a SZÖSZ területén A Bécsi Ablak Információs Rendszer kiterjesztése Hármashatármenti területfejlesztési stratégia

Turizmus fejlesztése

Osztrák-Magyar Kerékpáros Turizmus fejlesztése Dunamenti kerékpárút Idegenforgalmi terv elkészítése Szigetköz Régió térkép elkészítése

Szlovákia-Ausztria-Magyarország program

Élelmiszertudományi és biotechnológiai képzı és bemutató központ Mosonmagyaróvár

191.300 HUF

205.000 HUF

30.400 HUF

39.150 HUF

9.360 ECU 13.800 ECU

150.000 ECU 200.000 ECU

750.000 ECU

10.000 ECU

4699 ECU

100.000 ECU

9000 ECU

1.330.000 ECU

3.400 ECU

9.000 ECU

750.000 ECU

Ezek a projektek részben kizárólag ezt a kistérséget érintették/érintik, másrészt vannak jellegüknél fogva kiterjedtebb projektek, amelyek a határos területekkel együtt valósultak meg.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-75-

Azon PHARE-támogatással készült vidékfejlesztési tanulmányok, melyek érintik a kistérséget:

- Gyır-Moson-Sopron Megye Idegenforgalmi tanulmánya

- Gyır-Moson-Sopron Megye Mezıgazdasági Megvalósíthatósági Tanulmánya

- Repce Energia célú hasznosítása

- Gazdafüzet Sorozat.

1.5.2. EU-támogatás nélkül megvalósult vidékfejlesztési intézkedések

Tanulmányok a GM és a Gyır-Moson-Sopron megyei Önkormányzat, illetve a Területfejlesztési Tanács támogatásával:

Agrárfejlesztési koncepció

A településeket bemutató ZÖLD KÖNYV

A települési vállalkozókat bemutató KÉK KÖNYV

A Területfejlesztési célelıirányzat által támogatott programok (adatok e Ft-ban):

Munkahelyteremtés, munkahelymegtartás:

VARGA Autoszerviz, Rajka TERMÁL Kft., Mosonmagyaróvár Kerék Fogadó, Levél

1996.

330

7.200

1.500

1997.

1998.

Fejlesztési programok:

Nyugati Kapu TFT 1.120

Nyugati Kapu TFT (Agrárfejl. Koncepció) 175

Tehenészeti telep felújítás (Darnózseli)

Ipari park program (Mosonmagyaróvár)

Sertéstelep-rekonstrukció (Mosonszolnok)

Autószalon és szerviz (Mosonmagyaróvár)

Összesen 10.150 175

1.225 1.000 7.000 1.000 3.479 13.704

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-76-

Kistérségek vidékfejlesztési tanulmánya:

- Nyugati Kapu 12 település

Térségfejlesztési koncepció Agrárfejlesztési koncepció Turizmusfejlesztési koncepció

A Földmővelésügyi Minisztérium támogatásai:

1995

1996

1997

1998

Elfogadott pályázat 19 64 16 36

Vissza nem térítendı támogatás (e Ft) 38050 116213 79743 181602

Összes fejlesztés (e Ft) 178698 231347 271532 635065

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-77-

Földmővelésügyi Minisztérium 1995. évi támogatásai:


TELEPÜLÉS	ELFOGADOTT PÁLYÁZAT (DB)	BERUHÁZÁS MEGNEVEZÉSE	VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁS (EFT)	ÖSSZES FEJLESZTÉS (EFT)
Darnózseli	2	Tehenészeti telep	1486	10000
Dunakiliti	1	Infrastruktúra felúj.	1382	4647
Dunaszeg	2	Gabonatároló	1421	5737
Dunasziget	4	Gabona-gép tároló	1445	3567
Halászi	3	Gabonatároló, gombasátor	1638	3772
Mosonmagyaróvár	4	Sertéstelep, gabobatároló	26844	56969
Máriakálnok	1	gomba	22000	66000
Mosonszolnok	2	szarvasmarhatelep	973	20071
Összesen	19		38050	178698

Földmővelésügyi Minisztérium 1996. évi támogatásai:


TELEPÜLÉS	ELFOGADOTT PÁLYÁZAT (DB)	BERUHÁZÁS MEGNEVEZÉSE	VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁS (EFT)	ÖSSZES FEJLESZTÉS (EFT)
Bezenye	2	Magtár, sertésól	1231	3194
Darnózseli	6	Tároló, sertésól	21537	33474
Dunakiliti	8	Tároló lóistálló, borjúnevelı	28080	53789
Dunaremete	2	Magtár	1344	3028
Dunasziget	3	Növényház, baromfitartó épület	36003	4342
Gyırújfalu	3	Sertés, baromfitartó épület	1220	1980
Gyırzámoly	1	Tároló	960	1687
Halászi	2	Tároló	1125	4224
Hegyeshalom	1	Tároló, sertésól	475	699
Jánossomorja	6	Magtár	2555	8936
Kilme	1	Magtár	2232	2942
Levél	4	Magtár, növényház, tehénistálló	4186	9524
Lipót	2	Magtár, állattartó épület	3768	5636
Mosonmagyaróvár	9	Magtár, szárító, állattartó épület	14034	38418
Mosonszolnok	7	Magtár	13722	14378
Rajka	5	Magtár, takarmánytároló	9337	30202
Várbalog	2	Magtár, takarmánytároló	183	1606
Összesen	64		116213	231347

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-78-

Földmővelésügyi Minisztérium 1997. évi támogatásai:


TELEPÜLÉS	ELFOGADOT T PÁLYÁZAT (DB)	BERUHÁZÁS MEGNEVEZÉSE	VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁS (EFT)	ÖSSZES FEJLESZTÉS (EFT)
Bezenye	1	málna ültetvény	1770	5707
Darnózseli	1	szarvasmarhatelep rekonstrukció	600	2000
Dunakilit	1	uborka man. Csarnok	30000	100000
Gyırzámoly	1	szarvasmarha telep rek.	984	4918
Jánossomrja	5	tároló, szarvasmarha épület	5665	18486
Kimle	1	Takarmánykeverı	4785	19138
Mosonmagyaróvár	5	szarvasmarha telep, tároló, sertéstelep, szamóca telepítés	44491	118951
Újrónafı	1	Tároló	466	2332
Összesen	16		79743	271532

Földmővelésügyi Minisztérium 1998. évi támogatásai:


TELEPÜLÉS	ELFOGADOT T PÁLYÁZAT (DB)	BERUHÁZÁS MEGNEVEZÉSE	VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁS (EFT)	ÖSSZES FEJLESZTÉS (EFT)
Bezenye	1	Szarvasmarha épület rekonstrukció	2619	10475
Darnózseli	3	Tároló, szarvasmarha telep	3146	13295
Dunakilit	1	Szarvasmarha telep	6272	25087
Dunaszentpál	1	Szarvasmarha épület rekonst.	6053	34533
Dunasziget	2	Gombasátor, tároló	1370	6850
Feketeerdı	1	Baromfi épület felújítás	1122	6251
Gyırzámoly	1	Szarvasmarha épület	597	6470
Halászi	1	Baromfi épület felújítás	429	1718
Hédervár	1	Baromfi épület felújítás	1524	6098
Jánossomorja	4	Terménytároló	3796	16302
Kimle	2	Terménytároló	4756	23778
Levél	2	Takarmány keverı, tehenészeti telep rek.	3202	18145
Mosonmagyaróvár	10	Meggy telepítés, terménytároló, sertésszarvasmarha telep rek. Tejfeldolgozó üzem, pulykanevelı, főmagszárító felújítás	148978	397869
Mosonszolnok	1	szarvasmarha telep rekon.	1330	8603
Püski	2	Terménytároló, tehenészeti telep	3632	14528
Rajka	2	Terménytároló	1573	7863
Összesen	36		181602	6350635

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-79-

1.5.3. A fenti intézkedések fıbb eredményei és rövid értékelése

Az ország egyik legfontosabb középtávú célkitőzése az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezért szükséges, hogy a jelenlegi agrárgazdasági, és a vidéki léttel és élettel kapcsolatos egyéb problémák megoldása során elıre tekintve, hosszabb távra tervezve segítsék a vállalkozókat, a termelıket.

A támogatott programoknak minden esetben meg kellett és meg kell felelni azon elvárásnak, hogy elsıdlegesen a minıségfejlesztést szolgálja. A termelı kapacitások növelése is elfogadható, de akkor valami specialitással kell megjelenni a piacon a biztos eladhatóság érdekében.

Az EU-forrású PHARE-támogatással a kistérségek olyan programokat valósíthattak meg, amelyek erısítették saját pozíciójukat amellett, hogy a szomszédos kistérségekkel való kapcsolattartás is fejlıdött, sıt, ez a kapcsolat szlovák és osztrák irányba a határon is túlnyúlik.

A munkanélküliségi mutatók a következıképpen alakulnak az értékelt idıszakban:

1995 1996 1997 1998

Munkanélküliek száma a kistérségben: 2016 2098 1864 1575

A kedvezı változások jelzik, hogy a kistérség településein befektetett összegek elérték céljukat, mind a hazai, mind a külföldi eredető támogatások. Új munkahelyek teremtıdtek, korszerősítést is végeznek, valamint a dinamikusan épülı infrastruktúra vonzza a befektetıket és a turistákat is.

A kistérségek külön támogatást kaptak a fejlesztési koncepcióik elkészítésére, amelyekben több irányból megközelítve a vidék és településfejlesztési stratégiájuk kialakítását és konkrét megfogalmazását összekötötték az Uniós elvárásokat a magyar elıírásokkal, és egy kivitelezhetı tervet hoztak létre, mely megvalósítását elı fogja segíteni a SAPARD-program mind pénzügyileg, mind a prograsm által képviselt és elvárt célkitőzéseken keresztül.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-80-

Célkitőzések

· Általános célkitőzések, amelyek a legfontosabb problémák megoldását célozzák, összhangban a SAPARD rendeletben foglalt célkitőzésekkel.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy Magyarország egyes kistérségeiben, önkormányzati fejlesztési társulásaiban az EU általános elvárásaihoz és normáihoz alkalmazkodva, a kistérség sajátosságait figyelembe véve fogalmazzák meg a területfejlesztés általánosan követendı elveit, fı célkitőzéseit.

Tudva azt, hogy a mezıgazdasági üzemek jelentıs szerepet töltenek be a kistérség gazdálkodásában, szükséges ezen üzemek, mint a vidéki foglalkoztatás elemeinek megerısítése. Ennek célja a jobb, korszerőbb termelési körülmények megteremtése.

Ezen belül cél egyrészt a beruházások támogatása. Ez segíti a gazdálkodókat épületeik felújításában, modernizálásában, berendezéseik, gépeik és menedzsment-rendszereik fejlesztésében, ami által növelik a hatékonyságot, javítják termékeik minıségét, és ezen beruházások alternatív tevékenységek beindítását is lehetıvé teszik. A beruházások megvalósításánál elsıdleges szempont a környezetvédelmi, higiéniai és állatvédelmi elıírások betartása. A beruházási támogatás elnyerésének feltételi között lényeges szempont a beruházás gazdasági realitásának bemutatása, a munkakörülményeket javító hatása.

Másrészt a minıségi mezıgazdasági termékek feldolgozása és marketingje is elısegíti a gazdaságok

megerısítését. Ezáltal nı a versenyképességük, valamint nı a gazdaságukban elért hozzáadott érték

mennyisége.

A beruházások során cél mind a termelés, mind a feldolgozás korszerősítése.

A turizmusfejlesztés a kistérség adottságainak teljesebb körő és minıségibb kihasználását jelentheti. A meglévı adottságok közül kiemelkedı a természeti környezet állapota. Az ebben rejlı lehetıségek feltárása és az erre alapozott turizmus kiépítésének folytatása elısegíti mind a természeti, mind a kultúrkörnyezet állapotának megóvását, amivel egyrészt a kistérségben lakók jövedelmi forrásai diverzifikálódnak (a turizmus fejlesztésével), másrészt az általános lakókörnyezet szebbé tételével a vidéken “lakás” minısége és megítélése javul.

A kistérségben kulcsfontosságú a humán erıforrás fejlesztése. A képzésnek a szakmai ismeretek átadásán túl minıségügyi, környezetvédelmi ismeretek terjesztését is segítenie kell, amit jól szolgálnak az itt, valamint a közelben található közép- és felsıfokú oktatási intézmények.

A fiatal gazdálkodók támogatása azáltal erısíti a gazdaságokat, hogy képzett, korszerő ismeretekkel rendelkezı, munkabíró gazdálkodók kezelésébe adja a mezıgazdasági üzemeket, akik gyorsabban és hatékonyabban tudnak a folyton változó piac kihívásaira reagálni.

A gazdálkodók értékesítési, beszerzési lehetıségei és a gazdálkodást segítı szolgáltatások megteremtése, javítása érdekében szükséges termelıi szervezetek kialakítása, ezek segítése.

A kistérség területének nagy része környezet- és természetvédelmi szempontból különleges figyelmet érdemel, a talajban található nagy mennyiségő édesvízkészlet pedig az egész kistérséget érzékeny területté minısíti. E területek megsegítése környezet- és természetvédelmi szempontból elengedhetetlen. Megyénk ezen területein a mezıgazdálkodás fenntartó szerepet játszik az ott található tájelemek védelmében. Ez extenzív gazdálkodást igényel, vagy olyan speciális eljárásokat, amelyek aránytalan költségnövekedéssel járnak, a gazdálkodást viszont szükségessé teszi a vidék lakosságmegtartó erejének fenntartása.

Az erdészet is hozzájárul a kistérség gazdaságához mind a termelési értéket, mind a tájképi, természetvédelmi fenntartó szerepét tekintve. Mivel lassú forgási sebességő ágazat, támogatásra

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-81-

szorul mind a gazdasági célú, mind a nem gazdasági célú (ökológiai, jóléti) hasznosítás terén. Emellett az erdıvédelmi (elsısorban tőzvédelmi) tevékenységek is támogatásra szorulnak.

A vidék versenyképességének növelése egyrészt a vidéki élet minıségének javításával (részben kapcsolódva a turizmus fejlesztéséhez, de attól függetlenül, “abszolút” módon is a szolgáltatások fejlesztésével), másrészt a “több lábon álló” gazdaságok kialakításával, a tevékenységek változatosságának fokozásával teremthetı meg (nem mezıgazdasági jövedelemszerzés, kézmővesség, stb), ami egyben erısíti a mezı- és erdıgazdasági üzemek életképességét.

Ezt a célt szolgálja egyrészt a már említett, a mindennapi vidéki élethez kapcsolódó és ott szükségszerően megtartandó, létrehozandó szolgáltatások fejlesztése, a vidéken élı emberek egész éven át való foglalkoztatásának megteremtése hagyományos és alternatív tevékenységekkel (ez új, eddig nem használt bevételi forrásokat mozgósít), másrészt a vidéki infrastruktúra fejlesztése. Lényeges az elaprózott birtokszerkezet rendezése, valamint a gyenge minıségő talajok javítása, a helyi, hagyományos termékek marketingje.

Különleges helyet foglal el a kistérségi környezet és természeti értékek védelme és a kistérség egyedi tájképének megırzése (a Szigetköz, a Mosoni-sík és a Hanság jellegzetességei) a vidékfejlesztési céljaink általános megfogalmazása során.

Ezen céloknak való megfelelés minden tevékenység (legyen az termelési technológia vagy mezı-, erdıgazdasági beruházás, infrastruktúra-fejlesztés) alapeleme kell, hogy legyen. Támogatandó az extenzív technológiák alkalmazása, valamint a környezetvédelmi céllal csökkentett növényvédıszer- és mőtrágya-felhasználás. Azon területeken való gazdálkodást is segítendı, ahol a tájkép e nélkül sérülne, viszont maga a gazdálkodás nem biztosítja az átlagos bevételt. Ebbe a csoportba tartoznak a hagyományos, és a korszerő technológiai elemeknél kevésbé jövedelmezı technológiai elemek fenntartása, és a nem termelı, de környezet- és tájkép-védelmi célú befektetések elısegítése.

Környezetvédelmi szemlélető gazdálkodást igényel a kistérség vízkészletének fenntartása, mind a felszíni álló- és folyó-, mind az Európában egyedülálló felszín alatti ivóvízkészlet megırzése érdekében.

Mindezen célok elérése és megvalósítása terén lényeges és központi szempont a szereplık partnersége, együtt dolgozása, feladatmegoldása, legyen szó egyének, társaságok, a köz szolgálatában álló szervezetek, állami hivatalok, intézmények, kistérségek, megyék, régiók kooperációjáról. Ez szükséges mind az információáramlás megvalósítása, mind a szelektív és speciális kapacitások hatékony kihasználása érdekében.

A helyi kezdeményezések (egyéni, csoportos) fontos szerepet játszanak az általános vidékfejlesztési célok megvalósítása során, ami által a támogatás valóban olyan célcsoporthoz kerül, amely biztosítja ezen közpénzek hatékony és ellenırizhetı felhasználását.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-82-

· Sajátos (speciális) célkitőzések, amelyek a SAPARD rendelettel összhangban az általános célkitőzésnek a térség adottságaihoz illeszthetı részletezését jelentik.

Az elızı fejezetben lefektetett általános célok megvalósítása során a SAPARD-rendelet keretei között kell maradni. Ez a jogszabály (a Tanács 1268/1999. (EK) Rendelete) a 2. cikkében sorolja fel a lehetséges jogcímcsoportokat, melyek alapján igényelhetıek 2000. január 1. után a különféle támogatások. Ezen kívül a rendelet más helyei kiemelten megerısítenek jó néhány közös agrárpolitikai elvet (környezetbarátság, munkahelyteremtés, minıségjavítás, a piaci hatékonyság javítása).

Konkrétumok a 2. cikk-béli intézkedésekre vonatkoztathatóak.

A kistérség természeti és gazdasági adottságait összevetve a fentebb részletezett elvekkel a mezıgazdasági üzemek beruházásai (a tıkehiány miatt) szerepel elsı helyen a fontossági sorrendben, egyenrangúan a környezet- és természetvédelemre irányuló intézkedésekkel. E második általános cél értelmezendı egyrészt önmagában (a kistérség jelentıs természeti vagyonának megtartása-fejlesztése érdekében), másrészt a mezıgazdasági üzemek beruházásaival együtt – vagyis a beruházásoknál elınyt kell, hogy élvezzen az, amelyik környezetbarát a megvalósítás kezdetétıl a termelés beindulása után is.

Ezen célkitőzésekhez a SAPARD-rendelet következı intézkedései kapcsolódnak:

- a mezıgazdasági vállalkozások beruházásai

- környezet és tájvédelmet célzó mezıgazdasági termelési módszere

- a mezıgazdasági vízkészletek védelme

- talajjavítás és parcellarendezés

Ezen beruházások alatt értendıek az állattenyésztési technológiai fejlesztések, figyelembe véve az állati jólét, állatvédelem hatályos magyar követelményeit.

Az állattenyésztéshez kapcsolódó “kiszolgáló” tevékenységekkel kapcsolatos beruházások (a trágyakezelés, takarmány elıállítás, stb.) is lényeges része a korszerő technológia hatékony kihasználásának.

A növénytermesztés terén alapvetıen a gépek elavultsága hátráltatja a minıségi termelést, ezt célszerő támogatni. A manipulálás, tárolás, szárítás a mezıgazdasági termékek nagyobb hozzáadott-érték tartalmát biztosítja, ezzel a gazdálkodó bevételét növeli. Az öntözés, kiemelten a víztakarékos öntözés is fontos, támogatással megoldandó probléma a kistérségben.

A biológiai gazdálkodás viszonylag biztos piaca miatt (és környezetbarátsága miatt is) támogatandó, mind az átállás idıszakában, mind a speciális gépek és eszközök további beszerzését tekintve (az állattenyésztési és növénytermesztési vonalon is).

A kistérség egy része alatt fekvı termálvízkészlet hasznosítható a mezıgazdaságban (kertészet), valamint a turizmusfejlesztésben (fürdık, strandok).

A tájtermesztési hagyományok folytatása kiemelten támogatandó beruházási oldalról is.

A környezet és természetvédelmet szolgáló mezıgazdasági termelési módszerek bevezetése és folytatása a kistérségben a célt errıl az oldalról is támogatja. A környezetileg érzékeny területeken speciális gazdálkodást kell folytatni, az egyéb területeken is optimalizálni, és egyben minimalizálni

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-83-

kell a vegyszerek felhasználását; az extenzív, de jövedelemtermelı gazdálkodási módokat kiemelten kell támogatni.

A beruházások támogatása terén kiemelten kell kezelni a fiatal gazdálkodókat, mert általuk maradhat fenn hosszú ideig a mezıgazdasági termelés termék-elıállító és tájképmegırzı funkciója.

A talajjavítás szintén hozzájárul a mezıgazdasági üzemek fajlagos bevételeinek növeléséhez, így célszerő támogatni.

A turizmusfejlesztés kiemelt tevékenység kell, hogy legyen a kistérségben, speciális helyzeténél fogva, hisz közvetlenül határos Ausztriával és Szlovákiával. Ez jelenti egyrészt a külföldi turisták magyarországi jelenlétét, de jelentheti olyan magyar turisták látogatását, akik csak 1-2 napra akarnak külföldre utazni, idejük nagy részét itthon akarják tölteni (egyelıre a magyar szállásárak olcsóbbak).

Ehhez a célkitőzéshez a következı intézkedések rendelhetık a SAPARD-rendeletbıl:

- alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és sokszínősítése

- falvak megújítása, fejlesztése, a vidéki örökség védelme

- vidéki infrastruktúra fejlesztése, javítása

Ehhez tartózik mind a falusi turizmus fejlesztésének lépései, de ide kapcsolódhat a népi mesterségek, a hagyományok fenntartása.

Az egyes települések emlékmőveinek, épületeinek, idegenforgalmi vonzerıt képviselı objektumainak karbantartása a turizmus fejlıdését eredményezi.

A vidéki infrastruktúra (legyen szó a közutakról, a víz, gáz, csatornaellátottságról, telefonról, stb.) egyrészt a vendégek közérzetét javítja, másrészt a vendéglátók lehetıségeit szélesíti és ügyeik intézését könnyíti meg.

A vidéki települések szolgáltatási színvonalának emelése is javítja a turizmus feltételeit amellett, hogy a helyi lakosság közérzetét is jobbá teszi.

A mezıgazdasági termékek eladhatóságát javítja a feldolgozás, valamint a hatékony marketingmunka. Ezt a vállalkozók végezhetik egyénileg, vagy valamilyen csoportosulásba tömörülve.

Ezen célok megvalósításához az alábbi SAPARD-intézkedések kapcsolódnak:

- mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása

- termelıi csoportok felállítása

A feldolgozás és a marketing érinti mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés termékeit. Ezzel a mezıgazdaságban dolgozók munkaeloszlásának szezonalítását lehet csökkenteni, a jövedelemtermelı–képességet növelni.

A marketingnek célszerő helyi termékekhez kötıdni, esetlegesen eredet megjelöléssel, márkázással.

A termelıi csoportok felállítása során külön kell támogatni a zöldség-gyümölcs értékesítı szervezeteket, valamint az egyéb termékek értékesítı szervezeteit. Támogatandóak a gépkörök, termékpályás szövetkezetek, erdıbirtokossági társulások.

A humánerıforrás fejlesztése minden foglalkozás szempontjából központi kérdés.

Ehhez a következı SAPARD-intézkedés alapján vehetı igénybe támogatás:

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

-84-

- a szakképzés javítása

Itt támogatandó a szakképzés helyi intézményeinek a gyakorlati igényeknek megfelelı szerkezeti átalakítása, a kistérségi felnıttképzés.

Az erdészet fejlesztése egyrészt szolgál termelı funkciót, másrészt többes jóléti szerepet. Részben a jóléti és parkerdık a kistérség egyes településeinek a lakosságának a közérzetét javítják, vonzzák a turistákat, és hozzájárulnak az egészséges emberi élettér biztosításához. A természetvédelmi területeken (és az azokon kívül) fekvı erdık a kistérség vadon élı faunájának és flórájának biodiverzitását ırzik.

A SAPARD-program szerint a következı intézkedések alapján lehet erre a célra támogatást igénybe venni:

- erdészet, bele értve az erdıtelepítést, a magánerdı-tulajdonosok által birtokolt erdıgazdasági beruházásokat és az erdészeti termékek értékesítését

Ennek része az erdészeti szaporítóanyag-elıállítás, az erdıhasználat technológiai megújítása, az említett jóléti erdık fenntartása, a gazdaságos erdımővelés.

KAM-KORD KHT.

9021. Gyır, Árpád u. 2.

96/326-530

LAP TETEJÉRE



	-1-

	SZIGETKÖZ / ÖSSZEFOGLALÓK “SZIGETKÖZ ÉS MOSONI-SÍK” KISTÉRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI STARÉGIAI PROGRAMJA A tanulmány szerzői: Koltai Gábor TK vezető Máté Mária A KAM-KORD Közhasznú Társaság szakértői: Dénes Tünde Kovács László Modok Jenő

	Szerkesztette: Dénes Tünde A tanulmányt a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat megbízásából a KAM-KORD Kht. készítette, Győr, Árpád u.2. Tel/Fax: 96/326-530; 318-977

	1999 Szeptember Minden jog fenntartva. A kötet vagy részének másolása és sokszorosítása csak a megbízó vagy a szerkesztő engedélyével lehetséges.

	KAM-KORD KHT. 9021. Győr, Árpád u. 2. 96/326-530



	-2-

	TARTALOMJEGYZÉK 1. A térség leírása a vidékfejlesztés szempontjából ................................................................. 4 1.1. A térség általános jellemzése ............................................................................................... 4 1.1.1. A térség területe, népessége, népsőrősége ............................................................... 4 1.1.2. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás ................................ 6 1.1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer ............................................................. 10 1.1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok ......................................................................... 16 1.1.5. Agrárstuktúra (termék, üzemi, tulajdoni) és gazdasági szerkezet ........................... 19 1.1.6. Mezıgazdasági termelés és értékesítés .................................................................... 23 1.1.7. Erdısültség és jellemzıinek területi elhelyezkedése. Erdıgazdálkodás ................. 28 1.1.8. Mezı- és erdıgazdasági termékek feldolgozása, az élelmiszer, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése ......................................................................... 30 1.1.9. A térség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai ......................................... 32 1.1.10. Hiányok és többletek a térség gazdaságában ........................................................... 35 1.1.11. Jóléti, jövedelmi viszonyok ..................................................................................... 45 1.1.12. Idegenforgalom, turizmus ........................................................................................ 47 1.1.13. Kulturális örökség, civil társadalom ........................................................................ 52 1.2. A környezet állapota. A térség környezeti állapotának bemutatása és a legjelentısebb környezeti problémák áttekintése ......................................................... 54 1.3. Összehasonlítás és viszonyítás ............................................................................................. 57 1.3.1. Eltérések ......................................................................................................................... 57 1.3..1.1. Infrastruktúra összehasonlítása ............................................................................ 57 1.3..1.2. Emberi erıforrás összehasonlítása ....................................................................... 62 1.3..1.3. Termelı szektor összehasonlítása ........................................................................ 63 1.4. A térség erıssége és gyengesége (SWOT analízis) ............................................................. 64 1.5. A korábbi intézkedésék, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén ............ 74 1.5.1. Az EU segítségével megvalósított vidékfejlesztési intézkedések 1995 január 1-tıl ....................................................................................................... 74 1.5.2. EU támogatás nélkül megvalósult vidékfejlesztési intézkedések .............................. 75 1.5.3. A fenti intézkedések fıbb eredményei és rövid értékelés .......................................... 79 Mellékletek ................................................................................................................................... 80 1. melléklet ............... A kistérség területe 2. melléklet ............... A kistérség lakónépessége 3. melléklet ................ A kistérség talaja (fizikai féleség) 4. melléklet ................ A kistérség talaja (genetikai talajtípus) 5. melléklet ................ Korstruktúra alakulása a kistérségben 6. melléklet ................ Mőködı vállalkozások megoszlása 7. melléklet ................ Mővelési ág megoszlása 8. melléklet ................ Erdıterület aránya 9.melléklet ................... Munkanélküliségi mutatók alakulása 10. melléklet ................ Szigetközi tájvédelmi körzet 11. melléklet ................ Szigetközi és Mosni-sík mőemlékei 12. melléklet ................ Kistérség infrastrukturális ellátottsága 13. melléklet ................ Kérdıív

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-8-

	Éghajlat: A kistérség éghajlata kontinentális, atlanti hatásokkal. Az évi középhımérséklet 9-11 C^O, a januári -1 C^O és -2 C^O között változik. A hımérséklet ingadozása 20-22 C^O. A csapadék éves átlaga 540 mm körül van. A területre az északnyugati szélirány jellemzı. A szélcsendes napok száma 20 körül van. Természeti kincsek: A térség egyre jobban felértékelıdı természeti kincse a Duna hordalékkúpjában található nagy mennyiségő, ma még tiszta és megújuló ivóvíz.A Szigetköz sajátos vízvagyona kiemelkedıen fontos természeti erıforrás, az ország egyik legnagyobb ivóvízbázisa. A talajvíz szintje a Szigetköz nagy részén néhány nap késéssel a Duna fımedrének vízállását követi, mely a másik két területre is kihat. A talajvíz mélysége a terület nagy részén 2-5 m mélység között van, közvetlen dunai táplálású parti szőréső típus. Folyamatosan kitermelhetı mennyisége korlátlan vízbázist jelent, ennek megırzése fontos feladat. Természeti értékek: 1987-ben a alakult meg a Szigetközi Tájvédelmi Körzet 9157 ha-on, a kistérség összterületének 10,24%-a (10. melléklet). A tájvédelmi körzet a Duna-menti élıvilág területén alakult meg, feladata az ıstáj maradványának megırzése. A tájvédelmi körzet két nagyobb és több kisebb, mozaikosan elhelyezkedı egységbıl áll. A hullámtér jelenleg Dunaszigettıl a medvei közúti hídig áll védelem alatt, míg a Mosoni-Duna és a folyót kísérı erdık Rajkától Kunszigetig védettek. Mozaikterületek találhatók Dunakiliti, Feketeerdı, Halászi, Dunasziget, Arak, Lipót, Dunaszeg községek területén. Jellemzı a főz bokorliget, a főz-nyár ligeterdık, éger – és főzláp, láp- és mocsárrétek. A Szigetközi Tájvédelmi Körzetre vonatkozó adatokat a következı táblázat foglalja össze. Ezenkívül meg kell említeni a helyi jelentıségő védett értékeket is: - Ásványráró (Dunaszeg) Rárói feketenyárfa - Darnószeli Zseli erdı - Hédervár Árpád tölgyfa, Hédervári kastély parkja - Mosonmagyaróvár Óvári Háromtölgy, Wittman Antal liget - Vének Aranykert (12 kocsányos tölgy)

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-38-

	Dunasziget A település három, korábban önálló falu (Sérfenyı-, Cikola- és Doborgazsziget) közigazgatási összevonásával létesült A helyi foglalkoztatás minimális mértékő és teljesen átalakult. A termelıszövetkezet jogutód nélkül megszőnt, a mezıgazdaságból élı lakosság 10-80 ha-os magángazdaságokban folytatja a termelést. Mezıgazdasági jellegő még a településen mőködı gombatermesztı vállalkozás is. Ipari tevékenységet folytat egy közel 10 fıs varroda, és egy 5-6 fıvel mőködı fafaragó üzem. Csendes, nyugalmas település, a hagyományokat megırzı régi házak vonzóvá teszik a faluképet. Feketeerdı A település fıként az 1990-es években indult fejlıdésnek, melyben nagy szerepet játszik az egyéni vállalkozás, amely nagyobb részben a mezıgazdasághoz (pl. W. R. Augsberger Gyepszınyeg KFT), kisebb részben az iparhoz és a harmadik szektorhoz sorolható. A lakosság másik része ingázik, kisebb részük Dunakilitire, nagyobb részük Mosonmagyaróvárra. Gyırladamér A falu lakossága alapvetıen mezıgazdaságból (Szövetkezet, magángazdálkodás) és a Gyır város iparába való ingázásból él. Az intézményeken, mint foglalkoztatókon felül egy-egy ÁFÉSZ üzlet és vegyesbolt található, szolgáltatói szektora a CREAT ING KFT és a VOLTZ Hungaria BT képviseli. A helyi gazdaságot pezsdíteni lehetne az erre alkalmas gyıri vállalatok egy-egy részlegének, üzemegységének kitelepítésével, helyi vállalkozások alapításának, letelepedésének ösztönzésével. Gyırújfalu A lakosság nagy része Gyırbe ingázik, Gyır ipari üzemeiben, hivatalaiban dolgozik, kisebb része a mezıgazdaságból (Kossuth Termelıszövetkezet) és vállalkozásból él. A vállalkozások között nemcsak szolgáltatások (pl. Consultatio-Hungarica KFT, GÉFI Kereskedelmi és Szolgáltató KFT), hanem ipari kisvállalatok is találhatók (pl. Alfa-Press Kiadó BT, Frissbeton KFT, Gyıri Útépítı KFT, Magyar Aszfaltgyártó KFT, Mozaik-Classic Építı és Kereskedelmi KFT). A vállalkozások zömmel Gyırbıl települtek ki a faluba, ezért valószínősíthetı, hogy ez a tendencia kedvezı helyi befektetıi feltételek teremtésével folytatódik, és a vállalkozások száma és ezáltal a helyi munkavégzés mértéke növelhetı. Gyırzámoly A lakosság egyrészt Gyır munkahelyein, másrészt a mezıgazdasági egyéni vállalkozóként, illetve ıstermelıként mezıgazdasági tevékenységet folytat és a helyi vállalkozásokban dolgozik. Közülük kiemelhetı a HENKEL Kémiai és elektrokémiai felületkezelı KFT , a Gyırzámolyi Beton KFT és az ARELLA KFT. A harmadik szektort az ÁFÉSZ szaküzlete, a VÁM Szimultán KFT. képviseli. A vállalkozások e településre is zömmel Gyırbıl települtek ki, ezért valószínősíthetı, hogy ez a tendencia kedvezı helyi befektetıi feltételek teremtésével folytatódik, és a vállalkozások száma és ezáltal a helyi munkavégzés mértéke növelhetı.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-39-

	Halászi A falu mezőgazdaságból élő lakosságának jó megélhetést biztosít Mosonmagyaróvár, a terményeik felvevőpiaca. A lakosság egy további része a város munkahelyeire ingázik. A helyi foglalkoztatók köre széles, mezőgazdaság, (Zöldmező Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet) ipari vállalkozások (pl. SELINA Kötöttárugyár, Verarbeiten Pausits KFT-lakatos- és összeszerelőüzem, SŐKE Hungaria KFT-mőanyagfeldolgozó üzem) és szolgáltató vállalkozások (pl. Beigli Kereskedelmi és Szolgáltató BT, Gázszervíz a tervezéstől a javításig, JOYNER Hungary KFT, szaküzletek: Kecsege - Hal Vad Értékesítő KFT, Gazda Vas-mőszaki Kereskedelmi KFT, ÁFÉSZ, Festék bolt, Keller vas-mőszaki bolt). A település gazdasága pezsgő, erősen összefonódott a város gazdaságával. Hegyeshalom A település területét több nagy jelentőségő országos, nemzetközi közlekedési vonal szeli át. Korábban a termelőszövetkezet, állami gazdaság (pl. LAJTA HANSÁG RT) és a kavicsbányák voltak a település főbb gazdasági tényezői. Ma a Nyugati Kapu Szövetkezet foglalkoztat dolgozókat és további 15 család él mezőgazdaságból. Az aktív dolgozók 40%-a az iparban dolgozik és jelentős arányú 35%-os az ingázás. Több termelő és szolgáltató vállalat jött létre az utóbbi években. Jelentősebbek a HEKA kavicsbánya RT, a szolgáltatói szektor a legnagyobb súlyú, amelynek vállalkozásai a határállomás kiszolgálói illetve előnyeinek kihasználói (pl. Határ KFT, Hungarocamion KFT, Medimpex Kereskedelmi RT, IBUSZ RT, Pannonsped KFT, szállodák és éttermek, határőrség, Vám- és pénzügyőrség, különféle kereskedelmi cégek, pénzintézetek stb.) A szolgáltatói szektorban található a legtöbb magánvállalkozás is, nemcsak helyi és környékbeli vállalkozók alapításában, hanem az ország más településéről, így pl. Budapestről is telepedtek meg külkereskedelmi és szállítmányozó, fuvarozó cégek. A falu kihasználja a határállomás adta lehetőségeket, amely hosszútávon is biztosítani tudja töretlen fejlődését. Külső képében és funkcióiban városiasodik. Hédervár Lakosságának egy része ingázik Győr és Mosonmagyaróvár foglalkoztatóihoz, egy részük a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból él (pl. Rózsa Ferenc Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet, Landhof KFT) egy részük a helyi ipari (pl. Csimitex KFT, Molzner KFT-összeszerelő üzem) és szolgáltatói (pl. Kastély Hotel-Hédervár 2000 KFT, KONT Kereskedelmi és Szolgáltató BT, SZAGÉP Építőipari Szolgáltató KFT stb.) vállalkozásokban keresi kenyerét. A település gazdaságában nagy szerepet játszik az idegenforgalom, amely kiemeli a települést a két város közötti periférikus helyzetből. Jánossom orj a A nagy területi elhelyezkedést az okozza, hogy a nagyközség 1970-ben egykor három különálló település (Mosonszentjános, Mosonszentpéter és Pusztasom orj a) egyesítésével keletkezett. A település megközelíthető a Szombathely-Hegyeshalom vasútvonalon is. A lakosság nagyobb része élelmiszeriparból él (Dr. Oetker Magyarország Élelmiszer KFT. 250 fő, PEZ-HAAS Hungária Hungarocandy KFT. 300 fő, HIPP Termelő és Kereskedelmi KFT, 70 fő, Multi - Cikória KFT. 60 fő, Észak-Hansági Húsfeldolgozó KFT, 20 fő ) egy jelentősebb rész a helyi ipari üzemekben talál munkát (pl. AMB Components Hungaria BT. 280 fő, LEIER Építőanyag és

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-41-

	Lipót Mosonmagyaróvárról Darnózselin és Püskin át közelíthetı meg, Gyırbıl Héderváron át. Fürdıszezonban termálfürdıje következtében a falu élete megpezsdül, a kapcsolódó szolgáltatási szféra megtalálja számítását. A lakosság másik megélhetési forrását a helyi termelıszövetkezet jelenti, valamint különféle egyéni vállalkozások. A termálvíz kincs kihasználása nem teljes körő, e téren a település tartalékokkal rendelkezik. Máriakálnok A település lassan Mosonmagyaróvár elıvárosává válik, a fizikai távolságuk egyre csökken az építkezések terjeszkedéseivel. A falu lakossága egyrészt a városban, másrészt a helyi mezıgazdaságban (Dunamenti Termelı Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet, valamint egyéni vállalkozások) és az egyre gyarapodó termelı és szolgáltató vállalkozásokban (pl. Lovascentrum, Bogár és társai KFT, Sampinyon KFT, VENO KFT) dolgozik. Az egyéni vállalkozások zömmel "második mőszakú" munkát jelentenek. A falu rendelkezik kihasználatlan termálvíz kinccsel. A várossal összefogva lenne célszerő a fejlesztési célok összehangolása és megvalósítása. Mecsér A lakosság nagy része Mosonmagyaróvárra és Gyırbe ingázik. A településen jelentıs gazdasági egység nincs, a községben három gazdasági társulás és közel 15 egyéni vállalkozás van. A Dunaparti Panzió, vonzó idegenforgalmi vállalkozás. A település a két város (Gyır, Mosonmagyaróvár) vonzáskörzetének határán helyezkedik el, gazdasága is ezt tükrözi.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-42-

	Mosonszolnok A falu lakosságát két mezıgazdasági nagyüzem (LAJTA HANSÁG RT, Újhelyi Imre Mezıgazdasági termelıszövetkezet), egyéni vállalkozások és az 1990-es évek elején megtelepült ipari vállalatok (R. B. Mőanyagipari KFT, SAMA Jármőalkatrész gyártó BT, SAPU BT, Kontaktus Plus BT) foglalkoztatják. A vállalatokhoz Mosonmagyaróvárról is kiingáznak a munkavállalók. A szolgáltatói szektor egyéni vállalkozásokból (fodrász, vendéglátó, javító stb.) tevıdik össze az intézményeken felül. A település gazdasága prosperáló, az idegenforgalommal összefüggı szolgáltatás viszont a falu gyenge pontja. Lehetıség lenne Albertkázmérpuszta közelségének jobb kihasználására és a kerékpárút megépítésével a turizmus tovább fejleszthetı. Nagybajcs Az aktív lakosság egy része Gyırben vállal munkát, egy jelentıs részüket a helyi mezıgazdaság (termelıszövetkezet és halászati szövetkezet, egyéni vállalkozások) és ipar (Poligon Likıripari KFT), valamint a szolgáltató szektor (ATIVI BT, OTTHON GMK, vendégházak, intézmények) foglalkoztatja. A falu gazdasága az egyes szektorok között kiegyensúlyozottságot tükröz. Püski A lakosság egy részét Mosonmagyaróvár vállalatai, másik részét a helyi mezıgazdaság (Búzakalász termelıszövetkezet, egyéni vállalkozások) és a falu intézményei foglalkoztatják. a személyi jellegő szolgáltatásokat egyéni vállalkozók végzik. Rajka Szerepét és jelentıségét vasúti és közúti határállomás volta határozza meg, keresztül halad rajta a Hegyeshalom-Pozsony vasútvonal, az E15-ös közút, mely Pozsonyt és Mosonmagyaróvárt köti össze. A település egyenletesen és folyamatosan fejlıdik, hasonlóképpen a helyi gazdasága. A gazdaság egyes szektoraiban foglalkoztatják a helyi lakosság nagy részét, valamint a környezı településekrıl, a városból ingázókat is. Mezıgazdaságát a Rajka Termelı és Szolgáltató Szövetkezet, a Növény-egészségügyi Talajvédelmi Állomás és egyéni vállalkozások gazdálkodása tükrözi. Iparát nagyobb és kisebb foglalkoztatók képezik, pl. CALIDA Kötıipari KFT, ANTMOS kı- és márványfeldolgozó KFT, vagy K&F&K Termelı és Kereskedı KFT, ÓVÁR Építıipari KFT, Steinbock Termelı, Szolgáltató és Értékesítı BT. Szolgáltató szektorában is több jelentıs vállalkozás található, így pl. Eurosped nemzetközi Fuvarozási és Szállítmányozási KFT, Hungarocamion RT, IBUSZ RT, MOL RT, Pannonsped Speditır KFT, Royal Sped RT, Vám és Pénzügyırség stb.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-43-

	Újrónafı A falu lakossága részben a mezıgazdaságban (LAJTA HANSÁG RT részlege, egyéni vállalkozások) részben a helyi iparban (ROMARCO Kötıipari BT) részben a városban talál munkát. Csendessége tette alkalmassá a Városi Karolina Kórház Pulmonológiai Osztálya helyszínéül. Lassan fejlıdik, a városból gyakrabban választják a kiköltözık alkalmas településként. Vámosszabadi Nemzetközi közúti határátkelıhely Szlovákia felé. A település arculatát nagy részben befolyásolja ez a tényezı, mindenképpen ennek köszönhetı a szolgáltatói szektora (Chamon élelmiszeripari és Kereskedelmi KFT, Pannon Sped Speditır KFT, Kormorán Fogadó, Vidra Csárda, Határırség, IBUSZ RT stb.). A lakosság nagy része azonban Gyırben talál munkát. A helyi gazdaság lassan fejlıdik. Várbalog A lakosság szinte teljes egészében mezıgazdaságból él, nagy foglalkoztatói a településnek a LAJTA HANSÁG RT, Várbalog KFT., valamint egyéni vállalkozások. Az ingázókat fıként Jánossomorja és Mosonszolnok üzemei foglalkoztatják. Albertkázmérpuszta közelsége idegenforgalma a települést is célponttá teheti. Vének Lakossága egyrészt a helyi intézményekben, másrészt Gyırben talál munkát. Egyéni vállalkozói személyi szolgáltatásokat végeznek. A falu gazdasága fejletlen. Összegzés Az egyes települések gazdaságuk egészét tekintve, három kategóriába sorolhatók. Aszerint, hogy gazdaságuk prosperál, ígéretesen fejlıdik, jövedelemtermelı képessége kiváló 1-es kategóriába, aszerint, hogy tisztes megélhetést nyújtva stagnál, lassan fejleszthetı, jövedelemtermelı képessége jó a 2-es kategóriába, aszerint, hogy periférikus, függı helyzető, magas arányú ingázóval, fejlesztési szükséglete jelentıs, jövedelemtermelı képessége alacsonyabb színvonalú a 3-as kategóriába sorolhatók a térség települései. Egyes települések nem tiszta kategóriák, ezért két helyre is besorolhatók. A legnagyobb gazdasági fejlettségbeli egyenlıtlenség a tisztán 1-es és a tisztán 3-as kategóriájú települések között észlelhetı.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-47-

	A 31 település lakásonkénti átlagos lakás száma 2,9, 1994-ben és 1997-ben is. Legalacsonyabb Véneken, a legmagasabb Máriakálnokon. A megyei átlag 2,7. A telefon ellátottság a kistérség átlagában 67%. Legalacsonyabb Mecséren, a legmagasabb Gyırújfalun. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1999-ben jelentısen nıtt a telefonnal ellátott lakássok aránya a kistérségebn és a megyében is. A kistérségben 211,7 a személygépkocsik száma 1000 lakosra. Legmagasabb az ellátottság Lipóton, legalacsonyabb Újrónafın. A megyei átlag 243,6. Az egy fıre jutó személyi jövedelem adó 1997-ben a kistérség átlagában 172294 Ft. Legmagasabb az a mutató Mosonmagyaróváron, legalacsonyabb Várbalogon. A megyei átlag 243638 Ft. 1994-ben épített lakások közül a 4 szobás lakások arány 1,9, ezzel szemben 1997-ben 4,9 ez a mutató. A megyei átlag 22,7%. A kistérségen Mosonmagyaróváron épült a legtöbb 4 vagy több szobás lakás 1994-ben és 19997-ben is.

	1.1.11. Idegenforgalom turizmus Mosonmagyaróvár és térsége idegenforgalmi szempontból hármas meghatározottságú, egyrészt a Hanság, másrészt Szigetköz és harmadrészt a Duna mentén csaknem összefüggıen húzódó üdülıkörzet-láncolat térsége. Egymástól jól elkülönülı részei: · Gyır környékének térsége, vagy alsó Szigetköz · Szigetköz középsı része · Mosonmagyaróvár és közvetlen térsége a Hanság és az felsı Szigetköz · Átmenı idegenforgalom, a közvetlen hármas határ mente Gyır környékének térsége, vagy alsó Szigetköz Gyır az adott terület üdülési-idegenforgalmi szervezı központja. Ez azt is jelenti, hogy a városban, nagy számban találhatók azok az üdülési-idegenforgalmi célpontok (kulturális, mővelıdési, sportintézmények mőemlékek stb.), amelyek a térségi falusi turizmus programpontjait is képezhetik. A város szálláshelyekkel való rendelkezése nagyon jó országos összehasonlításban is, míg a térség falvaiban többnyire fizetıvendéglátással találkozhatunk, kivétel ez alól az IBUSZ RT által minısített szálláshelyek, éttermek összefoglaló táblázata szerint az a település, amelyekben panziókat, hoteleket és moteleket is talál az odalátogató vendég: Szigetköz középsı része Az övezetben együtt jelentkezik az üdülési-idegenforgalmi, tájvédelmi-természetvédelmi igény, ezért az üdülési tájhasznosítás során nem célszerő a gépjármőforgalom nagyobb tömegének bevezetése. A látogatható célpontok elsısorban speciális érdeklıdéső, kerékpáros és csónakkal

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-57-

	1.3.Összehasonlítás és viszonyítás - a kistérség a megyében és a régióban 1.3.1. Eltérések. A cél a kistérség helyzetének értelmezése a többi hasonló szintő térségekhez képest.

	1.3.1.1.Infrastruktúra Közúti közlekedés: A kistérség Ausztriával és Szlovákiával határos, nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület. A kistérségben az 1. számú és a 15. számú fıútvonal vezet keresztül, illetve a Szigetközt érintı 14. számú fıút kapcsolódik be. A Szigetköz szőkebb területét vizsgálva, az összekötı és bekötıutak közül kiemelkedik a 1401. számú un. “szigetközi út” és 1408. számú Mosonmagyaróvár-Dunakiliti-Rajka összekötıút. A települések közti tömegközlekedés igényét Gyırbıl és Mosonmagyaróvárról közlekedı helyközi buszjáratok biztosítják. Hegyeshalomnál 1997-ben 4,2 millió jármő haladt át a közúti határátkelın, mellette Rajka, Vámosszadadi bonyolítja le a személy és teherforgalom nagy részét. A kistérségen halad át a Budapest-Gyır-Hegyeshalom vasútvonal, amelyhez Hegyeshalomnál kapcsolódik a Hegyeshalom-Szombathelyi mellékvonal is. A Szigetközben a vasútvonal hiánya miatt a szállítás és közlekedés közúton történik. A kistérségen belül a települések közti (pl. Mecsér, Duneremete, Kisbodak) közúthálózat jelentısen elmarad a kistérség gazdasági és társadalmi adottságaitól. A vízi közlekedés évek óta alárendelt szerepet játszik a közlekedésben. A térségben a Duna elterelésébıl adódó vízmennyiség változások a hajózás helyzetét tovább súlyosbították. A vízszint csökkenés miatt a Mosoni-Duna folyami szállításra alkalmatlan, a hajózáshoz mederkotrás szükséges. Napjainkra semmilyen személy- és áruszállítás nincs a Mosoni-Dunán. (Feketeerdı és Ásványrárón személy és áruszállító kikötı, Dunakilitin kompkikötı). Az elterelés óta a Szigetköz felsı részén a Duna elvesztette határfolyó jellegét. Sporthajók kikötésére a Yacht Club Ásványráró területén van lehetıség. Szervezett vízi turizmus a Mosoni-Dunán van. Kikötı helyek a következık Rajka, Régi Mosoni-Duna-híd Halászi, Party Csárda és szabadidıpark Kimle, Kemping Novákpuszta, Szigetközi Kemping Mecsér, Szabad strand Vének, Halásztanya Mosonmagyaróvár, Szabad strand

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-63-

	1.3.1.3. Termelı szektor A megyében a termelı szektorban 1997. évben a mezıgazdasági vállalkozások száma 1910 volt, ami az összes vállalkozás 32,2%-a. Gyır-Moson-Sopron megyében kistérségenként nagyon eltérı az iparban alkalmazásban állók száma. Az 1997. évi adatok szerint a megyében 44855 volt az iparban alkalmazottak száma, ezen belül legmagasabb a gyıri kistérségben, 52,2% volt. A kistérségben ez az arány 17%. A Csorna és Tét környéki településeken jelentısen alacsonyabb ez az arány, hiszen a megyében Gyır és Mosonmagyaróvár körzetében alakult ki nagyarányú ipari termelés. A mezıgazdaság és erdıgazdaság aktív keresıinek aránya az össze aktív keresı arányához viszonyítva meghaladja a 20%-ot. A kistérségben, a helyben foglalkoztatásra jellemzı az egyéni vállalkozók, a szövetkezetek, a társas vállalkozások szerepe. 1994 és 1997 között számuk csökkent kivéve a betéti társaságokat, ahol növekedett. Az 1997- es évben a kiegészítı jövedelem biztosítása miatt közel kilencezer ıstermelı gazdálkodott. Erre a “vállalkozási formára” jellemzı, hogy döntı többségük csupán a kedvezıbb adózási lehetıség miatt váltotta ki az ıstermelıi igazolványt. Az is igaz, hogy néhány jelentıs kézi munkát igénylı mezıgazdasági termék elıállítása az adókedvezmény nélkül nem volna jövedelmezı, még ha ez a jövedelem nagyon elenyészı és esetleges (bogyósok, uborka, gomba stb.) A mezıgazdasági egyéni vállalkozók száma közel háromszáz.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-74-

	1.5. A korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben 1.5.1. Az EU segítségével megvalósított vidékfejlesztési intézkedések 1995. január 1-tıl 1995. január 1-tıl a kistérséget érintı Európai Uniós finanszírozású projektek a következık voltak: Határon átnyúló kommunikációs projekt

	Darnózseli Kimle Dunasziget Dunaszeg Környezet és természetvédelemi projekt Wittman-parki Lajta holtág rehabilitációja Túzok állomány életterének fenntartása Fertı-hanság Nemzeti Park és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet térinformatikai fejlesztése Szilárd hulladéklerakó építése Jánossomorja Regionális talajvíz gazdálkodási koncepció Magyarország-Ausztria-Szlovákia hármas határtérségben Emberi erıforrás fejlesztése Dunántúli Kistérségi Menedzserek továbbképzése Gazdaságfejlesztés Csatlakozó végpont kiépítése a SZÖSZ területén A Bécsi Ablak Információs Rendszer kiterjesztése Hármashatármenti területfejlesztési stratégia Turizmus fejlesztése Osztrák-Magyar Kerékpáros Turizmus fejlesztése Dunamenti kerékpárút Idegenforgalmi terv elkészítése Szigetköz Régió térkép elkészítése Szlovákia-Ausztria-Magyarország program Élelmiszertudományi és biotechnológiai képzı és bemutató központ Mosonmagyaróvár	191.300 HUF 205.000 HUF 30.400 HUF 39.150 HUF
		9.360 ECU 13.800 ECU 150.000 ECU 200.000 ECU 750.000 ECU
		10.000 ECU
		4699 ECU 4699 ECU 100.000 ECU
		9000 ECU 1.330.000 ECU 3.400 ECU 9.000 ECU
		750.000 ECU

	Ezek a projektek részben kizárólag ezt a kistérséget érintették/érintik, másrészt vannak jellegüknél fogva kiterjedtebb projektek, amelyek a határos területekkel együtt valósultak meg.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-80-

	Célkitőzések · Általános célkitőzések, amelyek a legfontosabb problémák megoldását célozzák, összhangban a SAPARD rendeletben foglalt célkitőzésekkel. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy Magyarország egyes kistérségeiben, önkormányzati fejlesztési társulásaiban az EU általános elvárásaihoz és normáihoz alkalmazkodva, a kistérség sajátosságait figyelembe véve fogalmazzák meg a területfejlesztés általánosan követendı elveit, fı célkitőzéseit. Tudva azt, hogy a mezıgazdasági üzemek jelentıs szerepet töltenek be a kistérség gazdálkodásában, szükséges ezen üzemek, mint a vidéki foglalkoztatás elemeinek megerısítése. Ennek célja a jobb, korszerőbb termelési körülmények megteremtése. Ezen belül cél egyrészt a beruházások támogatása. Ez segíti a gazdálkodókat épületeik felújításában, modernizálásában, berendezéseik, gépeik és menedzsment-rendszereik fejlesztésében, ami által növelik a hatékonyságot, javítják termékeik minıségét, és ezen beruházások alternatív tevékenységek beindítását is lehetıvé teszik. A beruházások megvalósításánál elsıdleges szempont a környezetvédelmi, higiéniai és állatvédelmi elıírások betartása. A beruházási támogatás elnyerésének feltételi között lényeges szempont a beruházás gazdasági realitásának bemutatása, a munkakörülményeket javító hatása. Másrészt a minıségi mezıgazdasági termékek feldolgozása és marketingje is elısegíti a gazdaságok megerısítését. Ezáltal nı a versenyképességük, valamint nı a gazdaságukban elért hozzáadott érték mennyisége. A beruházások során cél mind a termelés, mind a feldolgozás korszerősítése. A turizmusfejlesztés a kistérség adottságainak teljesebb körő és minıségibb kihasználását jelentheti. A meglévı adottságok közül kiemelkedı a természeti környezet állapota. Az ebben rejlı lehetıségek feltárása és az erre alapozott turizmus kiépítésének folytatása elısegíti mind a természeti, mind a kultúrkörnyezet állapotának megóvását, amivel egyrészt a kistérségben lakók jövedelmi forrásai diverzifikálódnak (a turizmus fejlesztésével), másrészt az általános lakókörnyezet szebbé tételével a vidéken “lakás” minısége és megítélése javul. A kistérségben kulcsfontosságú a humán erıforrás fejlesztése. A képzésnek a szakmai ismeretek átadásán túl minıségügyi, környezetvédelmi ismeretek terjesztését is segítenie kell, amit jól szolgálnak az itt, valamint a közelben található közép- és felsıfokú oktatási intézmények. A fiatal gazdálkodók támogatása azáltal erısíti a gazdaságokat, hogy képzett, korszerő ismeretekkel rendelkezı, munkabíró gazdálkodók kezelésébe adja a mezıgazdasági üzemeket, akik gyorsabban és hatékonyabban tudnak a folyton változó piac kihívásaira reagálni. A gazdálkodók értékesítési, beszerzési lehetıségei és a gazdálkodást segítı szolgáltatások megteremtése, javítása érdekében szükséges termelıi szervezetek kialakítása, ezek segítése. A kistérség területének nagy része környezet- és természetvédelmi szempontból különleges figyelmet érdemel, a talajban található nagy mennyiségő édesvízkészlet pedig az egész kistérséget érzékeny területté minısíti. E területek megsegítése környezet- és természetvédelmi szempontból elengedhetetlen. Megyénk ezen területein a mezıgazdálkodás fenntartó szerepet játszik az ott található tájelemek védelmében. Ez extenzív gazdálkodást igényel, vagy olyan speciális eljárásokat, amelyek aránytalan költségnövekedéssel járnak, a gazdálkodást viszont szükségessé teszi a vidék lakosságmegtartó erejének fenntartása. Az erdészet is hozzájárul a kistérség gazdaságához mind a termelési értéket, mind a tájképi, természetvédelmi fenntartó szerepét tekintve. Mivel lassú forgási sebességő ágazat, támogatásra

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530



	-84-

	- a szakképzés javítása Itt támogatandó a szakképzés helyi intézményeinek a gyakorlati igényeknek megfelelı szerkezeti átalakítása, a kistérségi felnıttképzés. Az erdészet fejlesztése egyrészt szolgál termelı funkciót, másrészt többes jóléti szerepet. Részben a jóléti és parkerdık a kistérség egyes településeinek a lakosságának a közérzetét javítják, vonzzák a turistákat, és hozzájárulnak az egészséges emberi élettér biztosításához. A természetvédelmi területeken (és az azokon kívül) fekvı erdık a kistérség vadon élı faunájának és flórájának biodiverzitását ırzik. A SAPARD-program szerint a következı intézkedések alapján lehet erre a célra támogatást igénybe venni: - erdészet, bele értve az erdıtelepítést, a magánerdı-tulajdonosok által birtokolt erdıgazdasági beruházásokat és az erdészeti termékek értékesítését Ennek része az erdészeti szaporítóanyag-elıállítás, az erdıhasználat technológiai megújítása, az említett jóléti erdık fenntartása, a gazdaságos erdımővelés.

	KAM-KORD KHT. 9021. Gyır, Árpád u. 2. 96/326-530 LAP TETEJÉRE