Északi vagy patkányfejû pocok-Microtus oeconomus (Pallas, 1776) Dr. Gubányi András Magyar Természettudományi Múzeum email:gubanyi@nhmus.hu Az északi vagy patkányfejû pocok,Microtus oeconomus (Pallas, 1776) egyetlen magyarországi képviselõje a Microtus oeconomus méhelyi (Éhik, 1928), amely hazánk legritkább pocok al(faja), 1974 óta védett, 2001-tõl fokozottan védett (KÖM 13/2001. /V. 9./), Vörös-könyves, Natura 2000-es faj, szerepel a Berni Egyezmény III. és az Élõhelyvédelmi Irányelv II., IV.Függelékében. Az északi Észak-Európától Kelet-Szibériáig, ill. Észak-Kanadában és Alaszkában is megtalálható. Elterjedésének északi határa Eurázsiában a Jeges-tenger, déli irányban pedig a 45. szélességi fokig fordul elõ. Európában összefüggõ élõhelye É-Skandináviában és az Elbánál kezdõdik. Izolált populációi tenyésznek Hollandia partvidékén, Dél-Skandináviában és a Kárpát-medencében, ahol a faj eléri déli elterjedési határát. Hazánk területén- a szórvány és bizonytalan adatoktól elte- kintve- jelenleg három nagyobb dunántúli térségben ismert elõfordulása, a Szigetközben, a Tóköz-Fertõ-Hanság, vala- mint a Kis-Balaton területén.
A hazai állományok életmódjáról
viszonylag keveset tudunk. A
Kárpát-medencei populációk aktivitása
hõmérséklet függõ. Az északi pocok a
nyári meleg hónapokban elsõsorban a
hajnali, kora reggeli, ill. az alkonyati,
késõ esti órákban jár táplálék után. A
többi évszakban a nap minden szakában
mozog. A hím és nõstény példányok
mozgáskörzete a szaporodás
függvényében változó. A hímek
egyetlen éjszaka alatt akár egy
kilométeres távolságot is bejárhatnak. A
nõstények a szoptatás ideje alatt nem
távolodnak el a fészek környezetétõl. A
fészkeknek általában két-három bejárata
van, amely a sûrû vegetációba nyílik, alakja
gömbölyded, fûszálakkal, sás- és
gyékénylevelekkel bélelt. Az északi pocok
a vízi élõhelyeket kedveli, növényi
táplálékon él.
A szaporodási idõszak március és szeptember között zajlik. A nõstény példányok évente 3-5 alkalommal- 20-23 napos vemhesség után-2-12 utódot hoznak napvilágra. A kölykök vakon születnek és a szemhéjaik a 9. napon nyílnak ki. Természetes ellensége a hermelin és a menyét, Táplálékállata a macskabagolynak, a barna rétihéjának, réti fülesbagolynak, egerészölyvnek. Irtja a róka, a vaddisznó pedig túrásaival és dagonyázásával zavarja fészkeit .
ãFotó: Gubányi András és Gergely Attila
|
|
|