70
millió árvízvédelemre
2006-01-09
A Rába és a Lajta vízgyűjtőjén sok a csapadék, s tavasszal
árhullám vonulhat le
folyóinkon.
Kattintson a képre >>
A Rába és a Lajta vízgyűjtőjén sok a csapadék, s tavasszal
árhullám vonulhat le
folyóinkon: nagysága a hóolvadás gyorsaságától függ. A
védművek megerősítése,
kaszálás és a csatornák karbantartása is szükséges.
? A közeljövőben nem várható nagyobb belvízveszély ? kezdte
Janák Emil, az Észak-dunántúli
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig)
vezetője. ? Sőt, javul a
helyzet a kisebb vízfolyásoknál időközben beállt fagyok
miatt. A Marcal és a
Rábca menti belvízi öblözetben, valamint a szigetközi
szakaszmérnökség területén
továbbra is érvényben van az elsőfokú belvízvédelmi
készültség. Az elöntött
terület nagysága meghaladja a 12 ezer hektárt. Várhatóan a
fagyok miatt a hét
közepén megszűnhet a készültség: természetesen később azért
újra lehetnek
hasonló gondok.
Majdnem kétszer annyi hó esett
? Az árvízhelyzet leginkább az időjárástól függ. El kell
azonban mondani, hogy
bár most mindenki a belvízre koncentrál, időközben a
vízgyűjtőkön ? s nem csak a
magasabb hegyekben ? rengeteg hó esett: az ilyenkor szokásos
190 százaléka.
Főleg a Rába és a Lajta vízgyűjtőjén sok a csapadék.
? Nagy az esély a tavaszi árvízre, ám ennek nagysága az
olvadás sebességétől
függ. Annyi már tudható, hogy biztosan nem átlagos év lesz
az idei: a ?hóban
tárolt vízkészlet" ezt mutatja, pedig még csak január
van."
Védművek: felújítás szükséges
Az Édukövízig működési területének vízkár-elhárítási
helyzetét a Duna és a Rába
vízjárása határozza meg, de számolni kell a kisebb folyók és
vízfolyások,
belvízlevezető csatornák árvízi hatásával is. Az igazgatóság
kezelésében 458
kilométer első-, 30 kilométer másodrendű árvízvédelmi vonal,
1231 kilométer
csatorna és vízfolyás van: a védvonalak kiépítettsége 62
százalékos. Nemrégiben
megvizsgálták az árvízvédelmi töltéseket, a belvíz- és
kettős hasznosítású
csatornákat és a vízfolyásokat, valamint műtárgyakat,
szivattyútelepeket,
véderdőket.
A tapasztalatok szerint a töltéskoronák általában járhatók,
csapadékos
időszakban közvetlen beavatkozást igényelnek. Az
árvízvédelmi művek jelentős
részén egyszeri kaszálás történt. A gyeptakaró állapota
folyamatosan romlik,
jelentős a gyomfertőzöttség, megjelent a nád és a fás szárú
gyomnövényzet. Az
anyagi fedezet hiánya miatt a belvíz- és kettős hasznos
ítású csatornák 46
százalékán, a vízfolyások 41 százalékán történt egyszeri,
valamint mederkaszálás.
Ez jóval a műszaki igényszint alatt van: a medrek
vízlevezető képessége így
csökken. A műtárgyaknál minimális a fenntartottsági szint,
de a működőképesség
mindegyiknél biztosított. A vízkár-elhárítási létesítmények
üzemeltetéséhez
szükséges feladatokat ? a pénzügyi fedezet függvényében ? az
igazgatóság
elvégezte. A vízkár-elhárítási rendszerek üzemeltetése egyes
esetekben csak
minimális szinten biztosított, a fenntartási munkáknál nagy
az elmaradás. Ebből
adódóan jelentős a felújítási és beruházási igény: a művek
állapota folyamatosan
romlik.
Alsó-Szigetköz nagyobb veszélyben
? A védművek állapotáról készült felmérés után, többek közt
a belvízelvezetés
miatt megelőző intézkedésre van szükség ? folytatta Janák
Emil. ? Ehhez anyagi
támogatást kértünk a kormányzattól, mivel nem megfelelő a
védművek helyzete.
Hetvenmillió forintot kérünk azonnali beavatkozásra: ebből
többek között a kis
vízfolyásoknál kaszálásra, cserjék tisztítására, csatornák
karbantartására
költenénk.
? A Duna árvízlevezetésének csökkenését állapította meg a
szigetközi szakaszon a
nemrégiben Phare-pénzből végzett vizsgálatunk: a tavaszi
árhullám elleni
védekezésben ez is szerepet játszhat. Ez leginkább az
alsó-szigetközi szakaszt
érintheti ? mondta Janák Emil.
Nincs árvíz-, és belvízkészültség