A beruházást akár 2008-ban meg lehetne kezdeni

– Hancz –

2006-08-26

Strandokat, kikötőket építenek ki, rendezik a folyópartot, az Alsó-Szigetközben, illetve a Rába mentén újra magasabb lesz a talajvíz szintje, s ez ökológiai előnyökkel is jár – ha megvalósul a Mosoni-Duna rehabilitációja. A 16–18 milliárdos program Magyarország uniós kötelezettsége.

Győr-Moson-Sopron megye egyik legnagyobb térségfejlesztési beruházása lehet a Mosoni-Duna rehabilitációja – állítja Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint ahhoz, hogy ennek igazságtartalmát belássuk, át kell tekinteni, mi vezetett a Mosoni-Duna állapotának romlásához.

A Nagy-Dunán Magyarország felett 152 vízi erőmű épült meg az ötvenes-hatvanas évekre, amelyek visszatartják a folyó görgetett hordalékát, így az nem rakódik le a hazai szakaszon. Ennek hatására a meder már a hatvanas évektől süllyedni kezdett, egyre nőtt a kis- és a nagyvíz közötti különbség, nehezebbé téve a hajózást. A megfelelő hajózási útvonal biztosítását sarkantyúkkal – a meder szűkítésével – tudták elérni. Emiatt azonban a víz áramlása gyorsabb lett, így a korábban lerakódott hordalék egy része is kimosódott, s a meder tovább süllyedt. Hatására egyre alacsonyabbra került a talajvíz az Alsó-Szigetközben és a Rába mentén, Győrnél pedig az év nagy részében a kövek is kilátszanak a folyókból, olyan kevés bennük a víz.

„ Ahogy látható, a folyamat független a bősi vízlépcső építésétől. Éppen ezért a problémát az sem oldja meg, ha Magyarország esetleg időközben megegyezik a szlovákokkal Bős ügyében” – hangsúlyozta Janák Emil.

Magyarország vállalta, hogy 2015-ig teljesíti az európai uniós vízkeretirányelv feltételeit, azaz megvalósítja a folyóvizek rehabilitációját. Ebben az esetben a megoldást éppen ez, a Mosoni-Duna rehabilitációja jelentené. Ennek tervei kétéves munkával már elkészültek, a társadalmi egyeztetés is megtörtént, és az elvi vízjogi engedély is megvan – a beruházások sorozatát további egyéves előkészítés után akár 2008-ban meg lehet kezdeni.

A fejlesztéssel három célt kívánnak elérni. A Mosoni-Duna alsó szakaszán magasabb vízszinteket biztosítanának úgy, hogy a gönyűi torkolatnál gumigátat építenek. A felső szakaszon a rajkai zsilipet és a mosonmagyaróvári duzzasztót átjárhatóvá tennék az élővilág – a halak, a csigák és más állatok – számára. Emellett rendeznék a partokat, a folyó mentén végig strandokat, kikötőket építenének ki. Mindez 16–18 milliárd forintba kerül; a pénz előteremtése EU-s támogatás nélkül – azaz anélkül, hogy a fejlesztés bekerül a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe – elképzelhetetlen.

Janák Emil szerint a projekt az egész térségre jótékony hatással lenne. A talajvíz szintje újra megemelkedne az Alsó-Szigetközben és a Rába mentén egészen Árpásig – ami jót tenne a mezőgazdaságnak –, a vízpartok közelébe pedig visszatérnének a korábban jellemző növények és állatok. Ökológiai szempontból ugyancsak fontos, hogy lehetővé válna az élőlények vándorlása a folyóban. Emellett nyilvánvaló, hogy a korszerű strandok, kikötők hozzájárulnának a természetbarát turizmus fejlődéséhez.