A helyi megoldás három fenékküszöb
2007.09.14.
Szigetköz - Százmilliós uniós pénzből,
helyiek bevonásával találtak megoldási javaslatokat Szigetköz bajaira. A Duna-ártér
mellékágrendszerének rehabilitációja három összetett fenékküszöbbel –
Dunasziget, Dunaremete, Ásványráró – történhet. Az árvízlevezető képességet
levezetősávok kijelölésével képzelik el.
Péneken
egy dunaszigeti nemzetközi konferencián az eddigi eredményeket összegezték
magyar és szlovák szakemberek, s vázolták a lehetséges megoldási javaslatokat.
A
dunaszigeti nemzetközi konferencia után Kóthay László magyar vízügyi
szakállamtitkár elmondta: reméli, hogy beépíthető lesz a két ország közötti
konfliktus megoldásába az itteni eredmény. Gabriel Jencik szlovák dunai
kormánybiztos úgy vélte: a tanulmány mintegy belépő lesz a szakvitába, alapjául
szolgálhat a kormányküldöttségek stratégiájának.
15–16
milliárd kellene
Tóth
Tiborné dr. országgyűlési képviselő szerint gyarapítani kell a szlovák–magyar
közös programok számát. Dr. Rácz Tamás a fizikai kismintakísérlet egyik
szervezője, a vizsgált magyar változat kidolgozója a Mosonmagyaróvár
Környezetvédelméért Közalapítvány 100 millió forintos uniós támogatásából
megvalósult projektjéről beszélt. „Kifejezetten az ártérre koncentráltunk, az
egész Szigetköz elemzését nem tudtuk felvállalni" – mondta. Állítása
szerint a Szigetköz–Csallóköz Duna-ártér mellékágrendszerének rehabilitációja
15–16 milliárdból ma is megvalósítható lenne. Megállapodásra törekszenek két
intézkedési csomaggal: a vízügyi rendezéssel és az ökológiai tájhasználat közös
elképzeléseinek elfogadásával. Ő is kiemelte: 2007–2013 között 56 milliárd
forintot osztanak szét a határ menti közös projektekre. Dr. Mikulás Lisicky, a
szlovák változat kidolgozója úgy fogalmazott: a kismintakísérletben inkább csak
megfigyelőként vett részt, ugyanis a szlovák tükörprojekt nem nyert ugyanezen
az interreges pályázaton. „A Duna stratégiai kérdéseiben Szlovákiában kevés
figyelmet fordítottak a lakosság megkérdezésére és a tájékoztatásra" –
mondta.
Magasabb
árhullámok
Sütheő
László vízügyi szakember először az árvíz-hidrológiáról beszélt. Mint mondta,
ugyanakkora vízhozamú árhullámok az utóbbi években magasabb szinten vonulnak le
a Dunán. Ezek meghaladják a mértékadó szintet s rengeteg gondot okoznak. Ez a
folyamat nem állt meg, folyamatosan romlik az árvízlevezető képesség. Ennek
több oka van: egyrészt a területhasználat változása folytán jó néhány helyen megszüntették
az árvízlevezető sávokat. Másrészt a hordalékok övzátonyokat képeznek, a
hullámtér feltöltődik, a meder süllyed.
Hallépcső
és duzzasztómű
Láng
István a projekt talán legfontosabb elemét, a fizikai modellezés eredményeit
foglalta össze. „Kulcspontokat kerestünk, ahol biztosan be kell avatkozni –
fenékküszöbbel vagy valamilyen dunai létesítménnyel" – mondta. Láng
kiemelte: az igények alapján a folyó kereszt- és hosszirányú átjárhatósága és a
dinamikus vízkormányzás volt a fő szempont. Az árvízi, a hajózási és a
fenntarthatósági kérdést sem lehetett megkerülni. „Nem reális, hogy a teljes
vízhozam visszakerüljön a magyar oldalra, így ezt nem vettük figyelembe."
A szakember elmondta: alapvető gond volt a fenékküszöbökkel, hogy a dinamikus
vízjárást tompítják s árvízvédelmi akadályt jelentenek.
–
Kiderült: egystruktúrás művel nem elégíthetők ki az igények. Összetett
fenékküszöbökre van szükség. Ez egy középső hallépcsőből, egy nyitható
duzzasztóműből, s Ásványnál hajózsilipből állna – mondta. Árvízvédelmi sávokat
kell kijelölni. A levezetés érdekében a mellékágakat meg lehetne kotorni, sőt,
a dunai partéllevágás is szóba kerülhet. Láng István elmondta: három helyszínre
terveztek fenékküszöböt járulékos beavatkozásokkal: Dunaszigetre, Dunaremetére
és Ásványráróra – ez utóbbi már a szlovákokkal egyeztetett megoldás.
Cséfalvay
Attila
Forrás:
Kisalföld - www.kisalfold.hu