"A helyzet nem könnyű"

Tartós helyben járás a bősi ügyben

Népszabadság • Ötvös Zoltán • 2005. november 25.

A bősi zsilipkapu - továbbra is nyitott kérdés

Kép: Domaniczky Tivadar

Némi túlzással ugyan, de e mostani kormányzati ciklus Bőssel kapcsolatos legfontosabb eredménye, hogy készült egy honlap, amelyen elolvashatók az üggyel kapcsolatos dokumentumok. A kormánymeghatalmazottak az idén valószínűleg már nem találkoznak.

Bős ügyében a mostani kormányzati ciklusban már nem számíthatunk érdemi fejleményre. A kormányoldal is nyugodt lehet, mert a választási kampányban eddig nem került terítékre ez a téma, és nagy valószínűséggel már nem is fog. Mivel valamennyi parlamenti párt részese volt a vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó eddigi eredménytelen egyeztetéseknek, egyiknek sincs alapja arra, hogy szóvá tegye a késlekedést. A nézetkülönbségek egyébként továbbra is áthidalhatatlanoknak tűnnek. Egy példa: a Duna Kör egyik alapító tagja, Sólyom László már köztársasági elnökként egy szlovák lapnak kijelentette, hogy nem épül erőmű Nagymaroson. Pozsony továbbra is az építkezés mellett érvel.

A Duna 1992. októberi elterelése óta a folyó szigetközi szakaszába a korábbi vízmennyiségnek csupán a töredéke jut. A beavatkozás óta eltelt 13 évben gyökeresen megváltozott a térség élővilága. A szeptember végén indult www.bosnagymaros.hu honlapon elvileg a szigetközi természeti monitoring eredményeiről is olvashatnánk, de a rovatot az indulás óta még nem töltötték fel.

A két ország 1993-ban a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitte Bős ügyét. A bíróság mindkét felet elmarasztalta. A Horn-kormány nem tudott megegyezni a szlovákokkal. A Fidesz vezette kormány 1999 decemberében adta át Budapest megoldási javaslatát: Magyarország lemondana a Bősön termelt villamos energia őt megillető részéről, cserébe ennek megfelelő vízmennyiséget kér vissza a Duna eredeti medrébe. Dunakilitit nem helyezzük üzembe, viszont elfogadjuk a Szigetköz kiszáradását okozó dunacsúni tározó létét. A magyar fél a Duna teljes vízmenynyiségének 65 százalékát követelte vissza az eredeti mederbe, de a szlovákok ezeket a feltételeket nem fogadták el. Aztán immár a Medgyessy-kormány másfél éven át nem lépett az ügyben. 2003 őszén végre megalakult a hazai bősi tárcaközi bizottság, majd Erdey György helyettes államtitkár személyében kijelölték a magyar kormánymeghatalmazottat. A kormányközi tárgyalások 2004. április 13-án kezdődtek újra. A kormány 2004. december 8-án fogadta el a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos koncepcióját. Ez lényegében azonos az Orbán-kormány hasonló döntésével, és zömmel a szakértők is azonosak.

A kormánydelegációk márciusban találkoztak legutóbb, azóta egyeztetnek. Kovács György, a magyar szakmai csoport vezetője szerint megfelelő ütemben haladnak a tárgyalások. A három szakértői csoportnak az év végéig kell egy-egy jelentést elkészítenie, amelyben az általuk tárgyalt kérdésekről számolnak be. A hágai bíróság szerint a két országot ért károk nagysága közel azonos, ezért nagy valószínűséggel a feleknek nem kell majd fizetniük egymásnak. Továbbra is azt kérjük, hogy a Bősön termelt energia helyett vizet adjanak a Szigetközbe.

Valószínűleg az idén a magyar és a szlovák kormánydelegációk már nem találkoznak, erre csak valamikor a jövő év elején kerülhet sor. Kérdésünkre, hogy közeledtek-e az álláspontok, Kovács György azt mondta: Pozsony kemény tárgyalófél.