CIKKKGYŰJTEMÉNY /
<<--FŐOLDAL-SZIGETKÖZ
A hódok meghódították a Szigetközt
Cséfalvay Attila
2004-08-04
Magyarországon kihalása után száz évvel először a Szigetközben telepedett meg
a hód természetes körülmények közt. Az 1991-es árvízzel Ausztriából érkeztek,
azóta folyamatosan jönnek és itt szaporodnak: mára minden ágrendszerben élnek
családok.
Kidöntött fák, jellegzetes rágásnyomok, faforgácsok: ezek jelzik, itt bizony
„négylábú ácsok" jártak. A Duna elterelése – s az ökológiai egyensúly felbomlása
óta talán az egyik legnagyobb természetvédelmi eredmény a hódok megtelepedése a
tájegységben. Az állat több mint száz éve halt ki Magyarországon, s
újrahonosítási kísérletekkel korábban többször próbálkoztak, többnyire
sikertelenül. Az 1991-es dunai árvíz azonban a Szigetközbe sodort néhány hódot.
A négylábúak annyira megszerették ezt a környezetet, hogy még a Mosoni-Duna
partjait is meghódították.
Várak és „befúrások"
1998-ra három család telepedett meg itt: a természetvédők szerint már ez is
szenzációs fordulat volt a térség életében. A hód társas lény, csak akkor marad
meg egy területen, ha párra talál: nos, úgy tűnik, minden négylábú megtalálta a
hozzá illőt. Mára elszaporodtak a Szigetközben olyannyira, hogy minden
ágrendszerre jut egy-két család – állítja Horváth Gyula, a Szigetközi Tájvédelmi
Körzet vezetője.
– Az első hódok az árvizekkel érkeztek a Szigetközbe, ám a legtöbb állat azóta
már itt született – kezdte Horváth Gyula. – Általánosan elterjedtek a
Mosoni-Dunán is ezek a „fafaragók". Jó néhány helyen hódvárakkal is találkoztam:
igaz, általában itt nincs is szükségük rá, mivel a mellékágak magas partjain
egyszerűen „befúrnak". A négylábú állatok kedvező körülmények közé kerültek:
szinte mindig van víz ezen a szakaszon. Pedig a hódok arra is képesek, hogy
alacsonyabb vízállás esetén fákat döntsenek keresztbe, gátat építve ezzel: így
elzárják a víz útját, s területükön felduzzad a folyó szintje. A Mosoni-Dunán és
a Szigetközben azonban ezt nem is tehetik meg, mert azok szélesek és sebes
folyásúak.
Békében egymás mellett
– Az ideális életkörülmények mellett a táplálékuk is adott. Fiatal fűzfaágakat,
gallyakat, hajtásokat esznek, melyet bőségesen kínálnak magukból az erdőségek.
Az erdészetnek sem okoznak károkat, békében megfér egymás mellett ember és
állat. Igaz, a hirtelen jött árvíz jelentős megpróbáltatás számukra, ám ilyen
viszonylag ritkán adódik. Ha esetleg tavaszi áradások veszélyeztetik várukat,
akkor ideiglenesen odébbállnak, megvárják, míg a vízszint csökkenni kezd –
mondta a tájvédelmi körzet vezetője.
A hód a harminc kilogrammos testsúlyt is elérheti, testhossza – a vízben
evezésre és kormányzásra, a szárazon támasztékul szolgáló lapos farkával együtt
– 105–135 centiméter. A hódvárak mérete különböző, magasságuk meghaladhatja a
két métert is. Egy hódcsalád az állandóan együtt élő szülőpárból, valamint az
egyéves és kétéves alomból származó 1–4 utódból áll. Territóriumuk egy-két
kilométeres partszakaszra terjedhet ki.
A Szigetközben több helyen, például Dunaremeténél, Novákpusztánál és a
hédervári határban is jól megfigyelhetőek.
Hazánkban főleg ízletes húsáért és bundájáért vadászták az állatot az 1800-as
évek második felében. Úgy tűnt, hogy hazánk területéről végérvényesen kipusztult
ez a faj, mígnem 1991 szeptemberében újra találkoztak Ásványráró közelében egy
Ausztriából a zöldhatáron át hozzánk került példánnyal.
Forrás: kisalfold.hu