Árvízkor levezet, év közben vizet pótol

Cséfalvay Attila

2003-05-22

A Duna egyoldalú elterelése, s a C variáns 1992-es üzembe helyezése óta a dunakiliti mûtárgy szerepét a szlovák oldali Dunacsúny vette át. A magyar parton több tízmilliárdból megépült duzzasztó jelenleg csak ökológiai vízpótlásra szolgál.

Az 1997-ben befejezõdött hágai per óta a magyar–szlovák tárgyalások érdemi elõrelépést nem hoztak a vízmegosztás kérdésében. A Horn-kormány újabb vízlépcsõs elképzelését az ellenzék nem támogatta. A vizet szomjazó Szigetközön az Orbán-kabinet úgy próbált segíteni, hogy a Magyarországot megilletõ bõsi energiát vízre akarta cserélni. Ezt a szlovák fél elutasította. Idõközben a dunai kormánybiztosi funkciót megszüntették. Az új kormány korábbi elképzelései szerint idén május végéig meg kell alakulnia a tárcaközi bizottságnak, valamint ki kell jelölni a kormánymeghatalmazottat, aki hazánkat képviseli a tárgyalásokon. A cél az, hogy a mindenkori átlagos vízhozam ötven százaléka kerüljön a Dunába. Jelenleg az 1995-ös vízmegosztási megállapodás értelmében nyáron 400–600 köbméter víz érkezik másodpercenként erre a szakaszra.

Az ötvenes éveknek megfelelõ vízjárás

A dunakiliti duzzasztómû nem tölti be eredeti funkcióját. Jelenleg az ideiglenes jellegû hullámtéri vízpótló rendszer részeként mûködik, és a szigetközi mellékágak ökológiai vízpótlására szolgál. Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szigetközi szakaszmérnöke elmondta: a Duna jobb parti hullámtéri ágrendszerében – a Dunakiliti és Ásványráró közötti szakaszon – az ötvenes évek vízjárásának megfelelõ állapotokat biztosítanak.

– A Dunakiliti alatti hullámtéri vízpótlást a fenékküszöb és a duzzasztómû együttesen biztosítja – kezdte a szakaszmérnök. – A folyam fõmedrében, a felsõ szakaszon megemeljük a vízszintet, úgy, hogy az magasabbra kerüljön, mint a mellékágrendszer legfelsõ szakaszának a fenékszintje. A duzzasztómû zsilipjeinek nyitásával és zárásával szabályozzuk a hullámtérbe gravitációsan betáplált vízhozamok nagyságát. Így sikerült elérnünk, hogy az ágrendszerben az ötvenes éveknek megfelelõ vízjárást biztosítsunk. Az 1992-es szlovák oldali mederelterelés miatt – a három évvel késõbbi vízmegosztási megállapodásnak megfelelõen – lényegesen kevesebb víz érkezik a Duna szigetközi szakaszára, mint korábban. A Duna átlagos másodpercenkénti 2000 köbméteres vízhozama nyáron 400–600, télen 200–400 köbméterre csökkent. Ebbõl a hullámtéri ágrendszer felé – a mindenkori pozsonyi vízhozam figyelembevételével – dinamikusan változó, másodpercenkénti 30–134 köbmétert vezetünk ki. Árvíz idején pedig levezetõ szerepet tölt be a dunakiliti létesítmény. Az árhullám levonulásával egyidejûleg a mû nyílásait nyitni kell, hogy a károkozást elkerüljük.

Csak minimális karbantartás

A dunakiliti duzzasztómû jelenlegi funkcióját el tudja látni, ezért csak a feltétlenül szükséges fenntartási munkákat végezzük el. Természetesen ebben a korlátozott pénzügyi lehetõségek is közrejátszanak. Annyit szabad csak költenünk e célra, amennyivel a hatékony felhasználást biztosíthatjuk. A duzzasztó területén korábban megépített épületekrõl az volt az alapelv, hogy állami tulajdonba és vízügyi kezelésbe csak azok a létesítmények kerüljenek, melyek az alapfeladat ellátásához mindenképp szükségesek. A központi épületen és néhány raktárépületen kívül a többi létesítményt – a húsz lakásból álló munkásszállót, az ebédlõt, a felvonulási létesítményeket – az ÁPV Rt. korábban értékesítette – mondta Kertész József.

„A lehetõ legnagyobb pazarlás"

Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere szerint a lehetõ legjobb megoldás lehetõségének megvalósítását már régen elszalasztották.

– Azt gondolom, a jelenlegi helyzetben itt a kishajóforgalom megindítása lenne a leghasznosabb a községben és térségben élõk számára – kezdte a polgármester. – A szigetközi idegenforgalom fellendülése szempontjából ez sokat jelentene. A duzzasztómû mostani kihasználatlansága a lehetõ legnagyobb pazarlás, hisz egy kész, mûködõképes létesítmény áll községünk határában – mondta Szokoli Sándor.