A Száraz-erdõ vízre vár

Cs. A.

2003-08-20

A dunakiliti száraz-erdei holtág rehabilitációs terve elkészült. Nem tudni azonban, feltöltõdik-e vízzel a több évtizede elhanyagolt, félig kiszáradt meder. Ehhez a tulajdonosokkal való egyezségre és pályázati pénzre lenne szükség.

illusztráció

A száraz folyómederben a vízi élet újrateremtésére indult kezdeményezés a településen. A tervek szerint a Száraz-erdõ feltöltése a környezõ terület növényvilágát is táplálná. A Duna elterelése óta szinte kiszáradt ez a meder, a duzzasztómûhöz vezetõ út kettévágta azt, a felsõ részét idõközben fel is töltötték. Az erõmû felé vezetõ ágszakaszt néhány éve az úgynevezett Rudi-rét felõl, alulról el lehetett látni, ám alacsony vízszint esetén azóta is csak pang benne a víz.

Dunakiliti a megyei közgyûlés Szigetköz-bizottságán keresztül a Miniszterelnöki Hivatalhoz nyújtott be pályázatot a Száraz-erdõ rehabilitálásának érdekében. Szokoli Sándor polgármester szerint azonban még sok a kérdõjel ebben az ügyben.

– Három vízpótló változatot dolgoztunk ki, közülük egy megkapta az elvi vízjogi létesítési engedélyt – kezdte a polgármester. – A kivitelezési terv engedélyeztetésére a kérelmet beadtuk, a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése várat magára. Korábban elhangzott az az elképzelés, mely szerint a duzzasztómû felé vezetõ út alatti részre árteret építsünk, ám ez rendkívül költségesnek bizonyult, s egyes vélemények szerint környezeti szempontból sem hozott volna érdemi elõrelépést. Ráadásul az érintett földtulajdonosok hozzájárulása is szükséges ehhez.

– A másik elképzelés szerint az állami tulajdonban lévõ terület legutóbb feltöltött medrének egykori nyomvonalát látnák el vízzel. A harmadik koncepció szerint a mostani meder alsó része kerülne víz alá, felsõ vége a szivárgócsatornához csatlakozna. Szóba került, hogy a múlt században használt medret kotornák ki újra, ám a tulajdonosok a felajánlott területcsere ellenére sem támogatják az elképzelést.

A huszonkét hektáros erdõs részt holtág szelné át, ami kedvezõ is lehetne számukra. E gondok miatt valószínûleg így csak az állami területen tudjuk megvalósítani elképzeléseinket. Az eredeti rehabilitációs tervek költsége harmincnyolcmillió forint lenne, a módosított változaté húszmillió. A vízi élet visszaállítását egészében állami támogatásból, pályázati pénzbõl finanszíroznánk – vázolta az elképzeléseket Szokoli Sándor polgármester.