A Szigetközre idén 198 millió jut

Cséfalvay Attila

2004-06-17

A megyei közgyûlés Szigetköz-bizottságának tegnapi ülésén elhangzott: az alsó-szigetközi vízpótlás kulcsa Ásványráró kezében van. Idén a tájegységre összesen 325 millió forint jut. A Duna-megcsapolás és a Fertõ tó vízpótlása pedig egyelõre nincs napirenden.

Pap János, a bizottság elnöke a szigetközi rehabilitáció tavalyi eredményeirõl és az idei pályázati elképzelésekrõl kérdezte a megjelent polgármestereket. Kiderült: az elmúlt évhez hasonlóan a mostani rehabilitációs pénz is csak jövõre hívható le. Ez a Szigetköz esetében 198 millió, míg a Mosoni-Dunánál 127 millió forintot jelent. Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetõje szerint a legnagyobb gondok az Alsó-Szigetközben vannak.

A helyzet kulcsa Ásványráró kezében van

Az igazgató kijelentette: Ásványráró tehetetlen az alsó-szigetközi önkormányzatok nélkül, s ez fordítva is igaz. Babos Attila dunaszegi polgármester szerint jobb belátásra kellene bírni Böõsy Imre polgármestert. A Bagaméri-ág elzárásával ugyanis több víz jutna az alsóbb területekre, mely leginkább szomjazza a vizet. Igaz, ezzel azonban megszûnhetne a jachtforgalom Ásványrárón. Babos Attila szerint a többség érdekének kellene érvényesülni: Böõsy Imre azonban két éve folyamatosan megvétózza az alsó-szigetközi vízpótlást.

Pap János szerint érthetõ, hogy Ásványráró polgármestere védeni akarja települése érdekeit. Úgy véli: a pénzhiány a fõ kérdés, s más megoldás is lehetne a vízpótlásra. Az idei pályázatok elkészülte után újra összeül a bizottság és a támogatásra érdemes projektekrõl szavaz. A szigetközi nemzeti park kérdésérõl egyhangú volt a vélemény: továbbra is ezt a természetvédelmi formát támogatják.

A Fertõ tó hetven százaléka kiszáradhat

Janák Emil ezután a Fertõ tó kiszáradásáról, és a Duna megcsapolásán keresztüli vízpótlás esélyeirõl beszélt. Mint elmondta, a Fertõ tó természetes állapotában többször elõfordult a kiszáradás. Természetesen most megfogalmazódtak idegenforgalmi igények is, hisz fõleg az ausztriai oldalon kiépült a vízi turizmushoz szükséges infrastruktúra. A folyamatos apadás miatt elõször a Rábából szerették volna táplálni a tavat. Az osztrák vízügyi szervek hivatalosan is megkeresték az igazgatóságot az ökohidrológiai rehabilitációval kapcsolatban.

Az osztrák tanulmány szerint azonban még további 35–40 centiméteres apadás esetén sincs szükség vízpótlásra. Ekkora vízszintsüllyedés esetén ugyanakkor a magyar oldal hetven százaléka kiszáradna. Ráadásul az utóbbi idõk csapadékos idõjárása elkerülte a Fertõ vízgyûjtõjét, így nem emelkedett a vízszint. Egy idõközben létrejött osztrák–szlovák határvízi bizottság az ausztriai Kittsee-nél egy csatorna kivezetésével dunai hajókikötõt akart létrehozni. A csatorna Pozsonynál folyt volna vissza a fõmederbe.

A szlovákok ekkor azt kérték: oldják meg egyúttal fõvárosuk árvízvédelmét is. Idõközben osztrák vállalkozók is képbe kerültek: kis sebességû jachtokat járattak volna a Mosoni-Dunán keresztül. Janák Emil úgy tudja: az osztrák hivatalos szervek elmondása szerint a kiépítéshez nincs meg a megfelelõ fedezet. Az ausztriai tervezõkkel a vízügyi igazgatóság is tárgyalt, s azt ajánlotta nekik: az érintett polgármesterekkel beszéljenek ezekrõl a térségfejlesztési elképzelésekrõl. A megcsapolási tervekrõl szóló beszámolót az ülés egyik résztvevõje így kommentálta: „Minden víz maradjon ott, ahol van."