''A Szigetköz végsõ óráit éli''

2005-12-08

A vízhiány miatt a Szigetköz a pusztulás képét mutatja, végsõ óráit éli - mondta Sólyom László Pozsonyban.

Sólyom László

Sólyom László beiktatása utáni második hivatalos külföldi látogatásának színhelye Pozsony volt. Csütörtökön az elnöki palotában fogadta õt Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök. A megbeszélésen szó esett a bõs–nagymarosi vízlépcsõ ügyérõl, a nemzetiségi kisebbségekrõl, a gazdasági együttmûködésrõl és kereskedelmi kérdésekrõl.

Sólyom László a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón elmondta: a gazdasági kapcsolatokat és az uniós határ menti együttmûködést jónak tartja. Egyetértett a két elnök abban, hogy a múlt vitás kérdéseit minél gyorsabban, a kölcsönös megértés alapján le kell zárni: sztereotípiák helyett tényekre kell támaszkodni. Mindkét elnök támogatja azt az igényt, hogy a bõsi vízlépcsõvel kapcsolatos szakértõi tárgyalásokat minél hamarabb véglegesen lezárják.

Sólyom László a szlovákiai magyarokhoz fûzõdõ viszonyról annyit mondott: alkotmányunk is tartalmazza, hogy a köztársaság felelõséggel tartozik a határon túli magyarokért. Magyarország minden segítséget megad az identitásuk megtartásához. Ez elsõsorban az anyanyelv és a kulturális öntudat megtartását jelenti: beleértve a magyar nyelvû iskolarendszer fenntartását az óvodától az egyetemig.

A révkomáromi Selye János Egyetem mûködése nem függhet kormányváltásoktól – biztosította a szlovák elnök magyar partnerét. A magyar állam is finanszírozza az intézmény mûködését, s ez a közös szerepvállalás az unión belül is példamutató. Gasparovic kijelentette: „Kölcsönösen érdekeltek vagyunk a kisebbségek helyzetének, jogainak érvényesülésében. Egyetértettünk abban is, hogy Bõs ügyét nem politika, hanem szakmai alapon kell megoldani, s gyorsítani kell a tárgyalásokon."

A magyar gimnáziumban

A magyar köztársasági elnök és delegációja ezután az Elnöki Palotából a kormányhivatalhoz hajtott, ahol Mikulas Dzurinda miniszterelnökkel folytattak megbeszéléseket. Délután a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvû Általános Iskolába és Gimnáziumba látogatott, ahol találkozott az intézmény tanáraival és tanulóival. Dávid Béla igazgató elmondta: õk az egyetlen magyar nyelvû tanintézmény, amely mára megmaradt a szlovák fõvárosban, mégis a helyi gimnáziumok rangsorában – huszonnyolc iskola közül – a tanulmányi felmérés szerint az elsõ helyen állnak. 1–9. osztályig minden évfolyamban csak egy osztályra való gyerekük maradt, ám gimnáziumban már A, B és C osztályt is indíthattak.

A középiskolába 150 kilométeres körzetbõl is érkeznek diákok, ám akad olyan család, ahol nem tudják vállalni a tanulónkénti havi 3500 koronás költséget. Ezért is fontos, hogy a Magyarországról is finanszírozott alapítványokon keresztül minél több pénzt nyerjenek. Hozzátette: jó kapcsolatot ápolnak a mosonmagyaróvári Kossuth-gimnáziummal.

Akadoznak a tárgyalások

Este ismét az Elnöki Palotában találkozott Gasparovic és Sólyom, ahol feleségeikkel díszvacsorán vettek részt. A magyar elnök pohárköszöntõjében Szigetközrõl is beszélt, s itt már kissé élesebben fogalmazott. Elöljáróban leszögezte: reméli, hogy sikerül megoldani a két ország viszonyát súlyosan terhelõ vitát, a bõsi vízlépcsõ és a Duna ügyét. Úgy véli, a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete az ott meghatározott keretek között megegyezésre kötelez. Kiemelte, hogy nem politikai, hanem ökológiai kérdésrõl van szó.

„A vízhiány miatt a Szigetköz a pusztulás képét mutatja, végsõ óráit éli" – mondta. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szakértõi tárgyalások egy évtizede nem haladnak a vízmegosztás és a pénzbeli igények kérdésében. „Meggyõzõdésem, hogy mindkét fél érdeke, s elsõsorban a természeti környezet érdeke a rövid és záros határidõn belüli megállapodás. Ha ez nem sikerül, meggondolandó, hogy a konkrét kérdésekben harmadik fél közremûködését kérjük a vita rendezéséhez" – mondta.

A magyar köztársasági elnök ma folytatódó pozsonyi programja után késõ délután Révkomáromba indul, ahol meglátogatja a Selye János Egyetemet. Kóka János gazdasági miniszter, a delegáció tagja a megbeszélések elõtt elmondta: Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban a munkanélküliek magas száma miatt fontosak a külföldi beruházások, munkahelyteremtések, s az állami kedvezményekkel felhajtják az árat. Szlovák partneréhez ezt kiküszöbölendõ javaslattal érkezett.

Kerekasztal beszélgetés Szigetköz ügyében

Két ütés a Szigetköznek

Szigetköz ügye mentehetetlen?

Kapcsolódó cikkek:

Százmilliók akadálymentesítésre

Népszerû az áruhitel

Hosszabb kórházi várakozás

Három megyei a Miss Hungaryn

Divat lett a mûhibaper