Egyre többen telepednének le Kisbodakon

V. M.

2006-09-13

Csendes kis település húzódik meg a Szigetközben, Mosonmagyaróvártól 15, Győrtől 30 kilométerre.

Írásban Bodakot 1330-ban említik először, mint a Héderváry család birtokát. A „Kys Bodak" név – miként „Nagy Bodak" is – 1591-ben fordul elő első ízben a Duna áradásainak, mederváltásainak következtében. Az évszázadok alatt sok pusztítás érte a települést, Napóleon élelem után kutató katonái pedig 1809-ben felperzselték a falut. 1828-ban épült fel a község első iskolája, 1851-ben tűzvész égette porrá a községet. 1954-ben nagy árvíz pusztította a falut, mely ekkor költözött a Dunától távolabb eső mai helyére, a korábban a falun kívül felépített iskolaépület köré.

Kisbodak nagyon gazdag hagyományokban és szokásokban. Ez a község viszonylagos elzártságával magyarázható. A szokások közül érdemes megemlíteni a balázsjárást, a pünkösdikirályné-járást, a Szent Család-járást, valamint a még ma is élő lakodalmas szokásokat. A falu nevezetessége a település közepén álló kőkereszt, melyet a földesúr neje, Khuen Mária grófné állíttatott 1817-ben. 1993-ban épült fel a település modern Szent László-temploma. A község környéke gazdag természeti értékekben, a falu határában elterülő Pálffy-erdő a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része.

Az 1960-ban még 510 lakosú Kisbodak lélekszáma jelenleg 380. A településen sem óvoda, sem általános iskola nem működik, a gyermekek Püskire járnak át tanulni. Köztük Győri Laura és Timár Ákos is. A hatodikos diákok nemcsak egy osztályban tanulnak, de jó barátok is, gyakran töltik együtt a szabadidejüket. Laura azt mesélte: nagyon szeret Kisbodakon élni, nagyobb faluban sem lakna, nemhogy városban. Jó a levegő, van egy hatalmas rét, ahol Ákos még szarvasagancsot is talált. Gyakran járnak fel a töltésre, ahol madarakat szoktak megfigyelni. A három kis tóban fürdeni is lehet, van egy kis futballpálya, szabadtéri színpad, híres nevezetesség a Szent Kristóf híd és nemsokára kész az új faluház is, ismertette a legfőbb tudnivalókat a kislány. A harmadikos Laskovics Zoltán hozzátette: horgászni is lehet a környéken, ő már 40 centis halat is fogott, ami már egész jó zsákmánynak számít. Ákos szerint nemcsak nyáron jó Kisbodakon lakni, hanem téle n is. Akkor jókat lehet itt szánkózni, meg korcsolyázni a tavakon, és persze azért is – tette hozzá mosolyogva –, mert volt már olyan, hogy a nagy hótól nem tudott bemenni a busz a faluba, így nem kellett iskolába menniük.

Kisbodak a külföldiek számára is kedvelt település. A turisták mellett jó néhányan: osztrákok, angolok, németek, franciák házat is vettek a községben. A szomszéd településen van a háziorvosi szolgálat székhelye, valamint az egyházi parókia. A falu 1990 óta rendelkezik önálló önkormányzattal, az igazgatási teendőket a püski körjegyzőség látja el. Helyben van a művelődési ház, egy élelmiszerbolt, illetve két vendéglátóhely, de panzió is működik a községben, ahol megszállhatnak a turisták.

Ekker Károly polgármestertől megtudtuk: a lakosság száma Kisbodakon az elmúlt években szerencsére gyarapodik. Szinte mindennap érdeklődnek eladó telkek után, s nemcsak a környékről szeretnének a községben letelepedni, hanem távolabbi vidékekről is. Az önkormányzatnak nincs egyetlen eladó telke sem, csak magánkézből lehet vásárolni. Ezekért egyébként jelenleg négyzetméterenként 2500– 3000 forintot kérnek a tulajdonosok. A kis településen most nagy ünnepre készülődnek, október 7-én adják át a faluházat, amit egybekötnek a falunapi rendezvénnyel és a megyezászló átadásával. A faluház – melyhez a pályázati segítség mellett hitelt is fel kellett vennie a falunak – 32 millió forintból épült fel, de ez a költség csak a szerkezetkész állapothoz elegendő, a berendezésért így is pályázniuk kell majd. A 300 négyzetméteres új épület teljesen ki lesz használva: konditerem is várja ott a bodakiakat, de a különböző klubfoglalkozásoknak és egyesületi összejöveteleknek is otthont ad az épület. Az önkormányzat következő lépésként a járdák után az utakat is szeretné rendbe tenni a faluban.