Egyre több kerékpárút kellene

2005-09-08

Megyénk országhatárait a becslések szerint évente másfél millió kerékpáros turista lépi át.

A kerékpáros turizmus Európa-szerte fellendülõben van, idegenforgalmi sikerágazatnak számít. Megyénk igazán bõvelkedik olyan természeti szépségekben, értékekben, amelyekért érdemes nyeregbe ülni. Gyarapodik kerékpárút-hálózatunk, már amennyire az anyagi lehetõségek engedik. Tény, hogy egyelõre az igények sokkal nagyobbak a teljesíthetõknél.

A kerékpárutak helyzetérõl, a tervekrõl Szakács Imre, a megyei közgyûlés elnöke, egyúttal a megyei területfejlesztési tanács elnöke adott összefoglalót.

„ Kitáblázott" lehetõségek

Kerékpárutak a kezdeti idõkben (a nyolcvanas évekig) kizárólag a települések belterületi szakaszán épültek, a balesetveszély elkerülésére, fõleg Gyõrben és Mosonmagyaróváron. Gyorsan kiderült, szükség van a településeket összekötõ, forgalmas utak mentén is a kerékpárosok „elkülönítésére". A megyei tanács, majd késõbb a megyei önkormányzat el is készíttette a Duna- és a Fertõ menti bicikliutak tanulmánytervét, néhány szakasz rendezési tervét. A kis forgalmú közutak és a már elkészült kerékpárutak figyelembevételével „kitáblázhatók" a biciklisek számára ajánlott nyomvonalak. A Szigetközben és a Hanságban ez már csaknem tíz éve megtörtént – itt összesen 250 kilométer jelölt út van. A közelmúltban készült el a Pannonhalma–Sokoró útvonal táblarendszere.

Néhány adat a kitáblázásra: Szigetközben (Hegyeshalom, Rajka, Vámosszabadi határátkelõit, a Duna-töltést és a térség településeit felfûzõ kerékpárút) – 90 kilométer. A Hanságban (Fertõd–Pomogy és Jánossomorja–Mosontarcsa átkelõ összekötése a szigetközi kerékpárúttal) – 150 kilométer. Sokoró–Pannonhalma (illeszkedve a Gyõr–Balaton kerékpáros útvonalba) – 70 kilométer. Alpokalja (a zsirai kerékpáros-átkelõ és Bükfürdõ összekötése a Fertõ menti kerékpárúttal, illeszkedve a Sopron–Balaton kerékpáros útvonalba) – 60 kilométer.

Tervezett átkelõk

Határátkelõinket nyáron naponta három-négyezer (évente becslések szerint másfél millió) kerékpáros turista lépi át. A már mûködõ kerékpáros-átkelõk: az osztrák határon Fertõrákos–Fertõmeggyes, Fertõd–Pomogy (már közúti átkelõ), Jánossomorja–Mosontarcsa, Zsira–Locsmánd. A várható kormányközi megállapodások szerint, a Belügyminisztérium adatai alapján tervezettek: Albertkázmérpuszta–Féltorony, Sopronpuszta–Szentmargitbánya, Ágfalva–Lépesfalva, Görbehalom-Szikra, Ilonaakna–Récény, Brennbergbánya Büdös-kút–Sopronnyék, Harka–Sopronnyék, Nagycenk–Sopronkeresztúr, Sopronkövesd–Füles. A szlovák határon (kerékpáros-, gyalogos- és vízi forgalomra): Rajka–Dunacsúny (szoborparknál és a régi országúton), Dunaremete–Bodak, Ásványráró–Szap, Gönyû–Kolozsnéma.

Pályázati remények

Megyénk egész területén elkészültek a legfontosabb kerékpárutak megvalósításához szükséges tervek, mondta Szakács Imre, nagy kérdés azonban, hogy a még csak szakaszaiban létezõ hálózat továbbépítése hogyan finanszírozható. A megyei önkormányzat kapcsolódott minden olyan országos (minisztériumi, alapítványi, egyéb) és nemzetközi programhoz, amely a kerékpározás lehetõségeinek növelését célozza.

Ilyen az Alpok–Adria Munkaközösség, a Duna Menti Tartományok Munkaközössége és az Eurégió-West/Nyugat-Pannónia programja. Hogy mi milyen ütemben valósulhat meg, nem igazán lehet jósolni. De tény, hogy a különbözõ pályázati és helyi, önkormányzati pénzeken kívül újabb forrás is mutatkozik. A kerékpáros-turizmusban rejlõ lehetõségek ugyanis egyre inkább felkeltik különbözõ vállalkozók érdeklõdését is a bicikliutak építésére, vagy annak támogatására.