Elhúzódó védekezés a Duna mentén
2006-04-03
A vízügyi szakemberek múlt szombatra
várták a Duna tetőzését térségünkben.
A vízügyi szakemberek múlt szombatra várták a Duna tetőzését
térségünkben, de az esőzés a folyó ausztriai, csehországi és szlovákiai
vízgyűjtő területein újabb árhullámokat okozott, tovább emelte a vízszintet.
Azonban így sem várható, hogy Nagybajcsnál és Győrben
megközelíti a 2002-es rekordot.
A Nagy-Duna Nagybajcsnál tegnap
este elérte a 750 centiméteres vízszintet, Győrnél a Mosoni-Duna és a Rába
vízállása 700 centiméteres volt. A Duna áradása ugyanis a Rábán is
vízszintemelkedést okozott, a torkolati résznél a folyó elöntötte a
hullámteret, a Radó-szigetet, a strandot, a
csónakházakat. Tegnap délután ezért a belvárosban sokan sétáltak családostól,
gyermekekkel, fényképezőgéppel a parton, hogy megnézzék, megörökítsék a
természet erejének megnyilvánulását, akárcsak 2002 augusztusában, amikor 840
centiméteresre emelkedett a vízszint. Janák Emil, az
Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint
azonban ezúttal térségünkben a tetőzésnél se valószínű, hogy a Duna megközelíti
ezt a rekordmagasságot.
Késnek a vonatok
Komárom és Almásfüzitő között tovább kellett csökkenteni a
vonatok megengedett sebességét a Duna magas vízállása miatt. A szerelvények egy
vágányon közlekedhetnek ezen a szakaszon, emiatt 20–30 perces késésre kell
számítani. A MÁV szombaton déltől leállította a vasúti közlekedést az Almásfüzitő–Neszmély–Lábatlan–Nyergesújfalu közötti
szakaszon, ahol Esztergom és Süttő között
Volán-buszok szállítják az utasokat. A korlátozások miatt az utasoknak hosszabb
menetidővel kell számolniuk a Budapest–Győr, az Almásfüzitő–Nyergesújfalu
vasútvonalon.
Még nem tudni, pontosan mikor lesz térségünkben a tetőzés –
ez a csapadéktól függ –, de az biztos, hogy elhúzódik,
tartósan magas marad a vízállás. Lassú apadásra számítunk, az ebből adódó
feladatokra készülünk – mondta a vízügyi szakember. Janák
Emil szombaton a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek is beszámolt a
helyzetről, az intézkedésekről. Persányi Miklós a Pannontáj–Sokoró Natúrpark címet jött átadni megyénkbe, ám
mielőtt Győrújbarátra ment volna, gumicsizmát húzott,
hogy a vámosszabadi határátkelő közelében maga
győződjön meg az árvízvédelem szervezettségéről. A Duna gátjánál, ahol katonák
rakták a homokzsákokat egy buzgár elfogása miatt, rögtönzött sajtótájékoztatót
is tartott. Elmondta, hogy térségünkben harmadfokú a készültség, de vészhelyzet
nyilvánítására nincs szükség.
Ám azért, hogy az előző években előfordult pánikhangulat ne
alakuljon ki a védekezésben részt vevő településeken, az önkormányzatok
munkáját is vízügyi szakemberek segítik. A tárcavezető azt is leszögezte:
hosszan elhúzódó védekezésre kell számítani, és még csak az elején vagyunk a
munkáknak. Ám eddig csak a hullámtereket öntötte el a víz, kitelepíteni csak
olyan lakosokat kellett, akik az ezen a részen lévő ingatlanokban laktak.
(Rimányi Zita)
Nincs vészhelyzet
Drámainak nevezte az árvízhelyzetet Gyurcsány
Ferenc miniszterelnök a
vasárnapi kormányülés után tartott sajtótájékoztatón,
hozzátéve, hogy vészhelyzet
kihirdetésére egyelőre nincs szükség, a védekezési munkák összehangoltan folynak.
Szinte minden jelentősebb magyarországi folyó árad, Tátnál és Esztergomnál a legsúlyosabb a helyzet, a Duna várhatóan az eddig mért
legmagasabb szinten tetőzik, és elhúzódó magas vízállásra kell számítani a
Tiszán is. A kormány a rendkívüli árvízvédelmi feladatok elvégzéséhez további
egymilliárd forintot biztosít. Magyarországon több mint négyezer kilométer töltés
van, összesen 3800 kilométeren tartanak
fenn valamilyen készültséget, ami csaknem 100 kilométerrel haladja meg az eddigi legnagyobb hosszt. 669
kilométeren van harmadfokú,
legmagasabb szintű készültség.
A folyók hullámtereiből vasárnap reggelig 165 embernek kellett kiköltöznie,
köztük egy 80 főt befogadó szociális otthon lakóinak is.
Harmadfokú az árvízvédelmi készültség a Duna mentén Rajkától
a Csepel-sziget
alsó csúcsáig: a Komárom-Esztergom megyei Tát,
Esztergom és a Pest megyei Szentendre térségében a legjelentősebb a műszaki, lakosságvédelmi munka. Táton a vízügyi szakemberek alig egy nap alatt készítették el a megye
legnagyobb, 420 méter hosszú, földből
épült ideiglenes töltését, mely a falu mintegy ötezer lakóját védi. Az áradó Duna körbevette a
Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő Kisoroszit, a település csak
kishajóval vagy légi úton közelíthető
meg. A fővárosban a víz elöntötte a Népszigetet és a Hajógyári-sziget is kezdett este víz alá kerülni. A Dunán Tass alatt szakaszonként
és partonként változóan első-, illetve másodfokú a készültség.
A tolnai oldalon várhatóan elrendelik a másodfokú készültséget. Vasárnap a
szentendrei és a váci önkormányzat is kétszáz-kétszáz önkéntest mozgósított a gátak
erősítésére, magasságuk emelésére.
Nagymaroson négyszázan álltak munkába a gátakon, miközben a Szentendrére vezető
utat is elöntötte a víz, ezért a felette lévő
földútra terelték át a forgalmat, így lehet bejutni a városba. Az áradó
folyó miatt szünetel a dunaújvárosi Duna-híd építése. Szünetel a hajóforgalom. Az előrejelzések
szerint a Fejér megyei szakaszon várhatóan 744 centiméteres vízállással éri el a
folyó a tetőpontot, ami öt centiméterrel
fölötte lesz az 1965-ös nagy árvíz idején mért
maximumnak. A folyó alsó szakaszán, Tolna megyében a gemenci erdő egy részét a Duna
elöntötte, az állatok vonulását a járőrszolgálat igyekszik minél kevesebbet zavarni.
Harmadfokú a
készültség a Tiszán Vásárosnamény és Záhony között, a Rába alsó és
középső szakaszán, a Mosoni-Duna alsó szakaszán, a Rábcán, a Marcalon, a Bodrogon, a Hernádon, a
Kettős-, a Fehér- és a Fekete-Körösökön,
valamint a Hortobágy-Berettyón.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bodrog árad a legintenzívebben és az előrejelzések szerint a folyó tetőzése a felsőberecki vízmércén hétfőre virradóra várható. A Tisza az előzetes számítások alapján Tokajnál csütörtök környékén tetőzik. A dunai áradás miatt a Dunakanyartól Dunaújvárosig valamennyi komp leállt, de az alsó szakaszon még jár az átkelőhajó Paksnál, Dunaszekcsőnél és Mohácsnál. (mti)