Elkészült az alternatív Duna-terv
A Védegylet az újrakanyargósítás
helyett megemelné a Szigetközi Öreg-Duna főmedrét
2005. július 27. (10. oldal)
Huth Gergely
Fél évtizeddel az erről szóló vita kirobbanása után
elkészítette a Szigetköz rehabilitációjára vonatkozó tervét a Duna Charta
szakembergárdája, amelynek tagjai ma jórészt a Védegyletben dolgoznak. A Molnár
Péter hidrogeológus által jegyzett tanulmány elveti az Öreg-Duna
„kanyargósítását”, helyette a megsüllyedt és a bősi
mesterséges csatorna miatt kiszáradóban lévő főmeder fenekének megemelését és
kiszélesítését, továbbá a valamikori mellékágrendszer újjáélesztését javasolja.
A Fidesz-kormány működésének derekán nagymértékben
megosztotta a Duna-ügyben érdekelt zöldszervezeteket a dunai kormánybiztosi
iroda által kidolgozott, a szigetközi folyószakasz újraka-
nyargósításáról szóló terv. Az
elképzelés Droppa Györgynek, a Duna Kör ügyvivőjének
a nevéhez fűződik, aki több nyugati példa alapján azt látta helyesnek, hogy a dunacsúni–bősi mesterséges
csatorna miatt kellő mennyiségű víz nélkül maradt Szigetköz rehabilitációját a
valamikori kanyargós Öreg-Duna visszaállításával oldják meg. A Szigetköz fő
problémája ugyanis az, hogy már a bősi építkezés
előtt is komoly beavatkozások tették tönkre a táj eredeti élővilágát. A
hajózási mélység biztosítása érdekében az elmúlt évszázadban egyenesre szabták
a folyót, s a valamikori kanyargós főág immár mellékágak sorozataként
funkcionált tovább. Később ezeket a mellékágakat is
töltésekkel zárták le. Ha Szlovákia vissza is adja az elterelt folyó
vízmennyiségének felét-kétharmadát, a kevés víz akkor sem jut el az időközben
alaposan kimélyült főágból a mellékágakba. A Droppa-féle
megoldás a száz évvel ezelőtti főág helyreállítását célozta meg úgy, hogy a
mostani főmederből kőszórásokkal ezekbe a régi ágakba
kényszerítik a vizet.
Az akkori bejelentést azonban kétkedve fogadta a Duna Körből
kivált Duna Charta és Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság akkori fideszes elnöke. Arra hivatkoztak, hogy a kőszórások
egyfajta gátak, ilyenek létesítését pedig nem támogatják. A nézeteltérés oda
vezetett, hogy a kormány inkább félretette a kérdést. A Hajóssy
Adrienne és Karátson Gábor
nevéhez kötődő Duna chartás fellépést sok bírálat érte, amiért nem álltak elő
saját javaslatukkal. Ez most történt meg, azzal, hogy hivatalosan a Védegylet
égisze alatt Molnár Péter hidrogeológus kidolgozta az alternatív rehabilitációs
tervet. – Egyértelmű, hogy a folyószabályozások előtti állapotokhoz nem lehet
visszatérni – szögezi le a tanulmány, hozzátéve: a korábbi szabályozásokra a
hajózhatóság érdekében volt szükség, de e problémák kezelésére a bősi üzemvízcsatorna megfelelő
lehetőséget ad. Ezért a terv azt is kimondja, hogy a bősi
csatorna hajózhatóságát hosszú távon fenn kell tartani, a felhagyott régi
főmederben pedig a hajózásról lemondunk. Molnár Péter a mostani mesterségesen
előidézett, kevéssé természet közeli és ritka elárasztások
helyett úgy szabályozná a szlovákiai dunacsúni
zsilipnél a Szigetközbe eresztett vízmennyiséget, hogy az a Duna mindenkori
vízszintingadozásához alkalmazkodjon. – A
kiszámíthatatlanul érkező áruhullámok persze nem kedveznek a nagyüzemi jellegű
erdő-, vad- és halgazdálkodásnak – ismeri el, leszögezve ugyanakkor, hogy éppen
a Szigetközre oly jellemező vadon helyreállítása a cél. – A
főmeder és a mellékágrendszer összekapcsolása csak a főmeder vízszintjének
jelentős megemelésével érhető el, ezt azonban nem szabad duzzasztással
előidézni. A tanulmány ezért a mellékágakat levágó
kőtöltéseket és a Bős alatt a dunai hajózást fenyegető kőzátonyok kavicsanyagát
kitermelné, és a mostani főágba töltené, továbbá átlagosan közel száz méterrel
kiszélesítenék a főágat, s az így kikotort kavicsot is a mederfenékbe szórnák.
Kisebb műtárgyakkal, például rőzsefonatokkal pedig
javítanák a meder hordalékfogó képességét.
Ezen beavatkozásokkal egy-másfél
méterrel emelkedne az Öreg-Duna főmedrének a vízszintje. Az elképzelés azzal
számol, hogy Szlovákia a mostani kevesebb mint húsz
százalék helyett a teljes vízhozam átlagosan ötven százalékát juttatja majd a
Szigetközbe. A terv nem közli az átalakítás költségeit, de megjegyzi, hogy
mindezekre csak Szlovákiával egyetértésben, több lépcsőben kerülhet sor.
A vízügyi kormányzat amúgy az előző kettőtől teljesen eltérő
elképzelést dolgozott ki a Szigetköz vízzel való ellátására, a Duna elterelése
után. Ez az úgynevezett vízpótlórendszer, amelynek
kiépítése ma is folyik, s amely a főmeder kisebb kőszórásos duzzasztásával
különféle csermelyeken át juttat – csekély mennyiségű
– vizet az egyes mellékágakba. Ezt a megoldást a környezetvédők és az
ökológusok egyaránt bírálják.