Fenékküszöböket építenének

2004-05-03

„ Egy 16 milliárdos beruházás keretében 6–7 nagyobb fenékküszöb létesülhetne a Duna szigetközi szakaszán, s a magyar és szlovák mellékágakat is össze lehetne kötni. Néhány fenékküszöböt próbaképp Dunakilitinél Phare-pénzekbõl már most fel lehetne építeni” – állítja dr. Rácz Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa.

A Magyar Tudományos Akadémia Tájépítészeti albizottságának tagja szerint a Duna medrében épített fenékküszöbökkel a folyó vizének szintje a mellékágakéra emelhetõ, ha egy kanyargós fõágat alakítanának ki. Ezzel a gyakori árasztáshoz szükséges vízmennyiséget is bevezethetnék, amelynek fogadásával a jelenlegi, bukókkal, fenékküszöbökkel teli vízpótló fõág nem tud megbirkózni.

Átvágnák több helyen a medret

A tizenhatmilliárdba kerülõ beruházás során hat-hét nagyobb fenékküszöb épülhetne, több helyen át kellene vágni a jelenlegi medret, ám ezzel a megoldással 50–60 kisebb, a mellékágak vízellátását eddig biztosító fenékküszöböt felszámolhatnának. A Duna átlagos vízhozama jelenleg 2400 köbméter, e megoldással 1100 köbmétert kellene átengedni a Szigetközbe. Ez közel ötvenszázalékos arányt jelentene a jelenlegi átlagosan húsz százalékhoz képest, s ez a magyar–szlovák tárgyalások kulcskérdése. Szakértõk szerint így elérhetõ lenne, hogy megfelelõ vízszint alakuljon ki a térségben, visszatérjen az élet a mellékágakba és a talajvízszint is emelkedni kezdjen. Dr. Rácz Tamás úgy véli: próbaképp néhány fenékküszöb megépítéséhez rendelkezésre állnak Phare-források.

Dunakilitinél lehetne építeni az elsõt

– A hat-hét nagyobb fenékküszöbös megoldás kidolgozását még Székely László kormánybiztossága idején koordináltam – kezdte dr. Rácz Tamás. – 1999-ben készült el, s egy évvel késõbb a szlovákoktól kedvezõ visszajelzéseket kaptunk. Jelenleg a magyar minisztérium részérõl érzek némi habozást a kérdésben, holott szakmai alapon meg lehetne valósítani ezt az elképzelést. Dunakiliti alatt kellene az elsõ fenékküszöböket megépíteni. A kanyargósítás csak egy elvet jelent, mely során a magyar és a szlovák ágrendszer összekötésére van szükség. Néhány helyen – a nyárasi és a doborgazi példához hasonlóan – át kell vágni egy rövidebb szakaszt a mellékágak között. A szlovák környezetvédelmi miniszter támogatja ezt az elképzelést.

600–1100 köbméter víz kellene másodpercenként

– Nemrégiben Miklós László azt is kijelentette: a vízhozamra vonatkozó százalékarányok nagyon félreérthetõek. Nagyobb beérkezõ víztömeg esetén könnyen tudnak akár 1100 köbméter vizet is adni másodpercenként. A gond az, hogy kisvizes idõszakban – 1000 köbméter érkeztekor – is minimum 600 köbméter szükséges a szigetközi szakaszra. Mindenesetre a tervek öt éve elkészültek, a szlovákoknak is a legkisebb veszteséggel ez a megoldás járna. A 16 milliárdos beruházástól sem kellene megijednünk, hisz próbaképp 1–2 fenékküszöb Phare-forrásokból megépíthetõ lenne – mondta a kandidátus.