Gesztor, egyesület és tag kerestetik a Szigetközben

Cséfalvay Attila

2004-09-01

A környezetvédelmi miniszter 2005-re ígérte – a már jogi fogalomként létezõ – natúrpark létrehozását a Szigetközben: ehhez a mûködtetõ szervezet felállítása még várat magára. Az írott-kõi tapasztalat szerint viszont az állami támogatás csak csordogál a natúrparkoknak, pályázatokból viszont már több a lehetõség.

Szigetköz: Egyelõre kérdés, mekkora összeg áramlik a térségbe.

Bár jogi fogalomként csak két hónapja létezik, Magyarországon hat bejegyzett natúrpark mûködik (Ausztriában több mint harminc). A természet- és környezetvédelem mellett a vidékfejlesztésben, a turizmusban és a településfejlesztésben játszik fontos szerepet ez a védelmi forma. A Phare CBC program – mely a határ menti települések komplex területfejlesztési projektje – nyújtotta a segítséget a Kõszeghez közeli Írott-kõ–Geschriebenstein magyar–osztrák natúrpark megvalósításához. Az ottani természetvédelmi formához hasonló jöhet létre a Szigetközben, mely a szlovákiai Csallóközzel közösen szeretné nagyobb védelem alá venni a tájegységet.

Határon átnyúlóak

Az Írott-kõ–Geschriebenstein natúrparkról magyar–osztrák vegyes bizottság kezdte meg az elõkészítõ munkálatokat. A tényleges munkák 1994-ben kezdõdtek, a megnyitásra két évvel késõbb került sor – ám csak az osztrák oldalon. Írott-kõnél 1997 szeptemberében avatták fel a natúrparkot. Egységes területe az ausztriai oldalon Rohonc és Léka határán túl húzódik, míg a magyar – a Kõszegi Tájvédelmi Körzeten kívül – hat település, Bozsok, Cák, Kõszegdoroszló, Kõszegszerdahely, Velem és Kõszeg közigazgatási területére terjed ki. Nevét az osztrák–magyar határon magasodó, 882 méter magas Írott-kõ csúcsról kapta. A szigetközi natúrpark magját valószínûleg a másfélszeresére kibõvített tájvédelmi körzet adná.

Egyesület kell!

Létrehozója és mûködtetõje az Írott-kõ Natúrparkért Egyesület. Megalakulásuk egyedülállónak tekinthetõ, mivel egyaránt magába tömörít magánszemélyeket, vállalkozásokat, önkormányzatokat, nemzeti parki igazgatóságot, erdészetet, turisztikai hivatalt, továbbá természetbarát, városszépítõ és közéleti egyesületeket. Az egyesület az Írott-kõ–Geschriebenstein natúrpark fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket kidolgozza, s egyeztet az érintettekkel. Az egyesület ügyvezetõ szerve a háromtagú elnökség.

Az önkormányzatokat érintõ ügyek és a nagyobb horderejû döntések elõkészítésekor azonban a kibõvített elnökség ülésezik. Tagjai az elnökség tagjain kívül a tagönkormányzatok képviselõi, illetve a természet- és környezetvédelmi, az erdõ- és mezõgazdasági, az üdülési és vendéglátási, a kulturális, valamint a településrendezési szakterületek felelõsei.

Az szervezetnek jelenleg csaknem 80 tagja van. A szakmai-személyi feltételeket egy titkár Phare-programfelelõs, egy térségi turisztikai menedzser és egy ügyintézõ foglalkoztatása biztosítja. Az egyelõre meghiúsult Szigetközi Nemzeti Park esetében korábban létrehoztak már egy elõkészítõ bizottságot, közülük s a helyi térségfejlesztési társulás elnökei közül többen a natúrparki elnökségben is helyet kaphatnak. Emellett a terület kezelõje továbbra is a Fertõ–Hanság Nemzeti Park marad.

Ki lehet a gesztor?

A natúrparkprojektben érintett önkormányzatok nevében Kõszeg lett a gesztor: õk pályáztak a Phare CBC Nagyprojekt Alaphoz. Ekkor két alprojekt finanszírozására nyílt lehetõség. Az egyik a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek részeként elkészült egy átfogó helyzetelemzés, meghatározták a natúrpark fejlesztési irányait, továbbá olyan projekteket dolgoztak ki, amelyek ezek megvalósítását segítik elõ: ugyanis egy terület natúrparkká nyilvánítása önmagában nem eredményez gazdasági növekedést.

A szigetközi natúrpark létrejöttekor a gesztor szerepét minden bizonnyal Mosonmagyaróvár tölti be. Haraszthy László helyettes államtitkár azt ígérte: õsztõl újra folytatódnak az egyeztetõ tárgyalások a szlovák féllel a közös natúrpark ügyében.

300 millió pályázatokon

Bakos György, az Írott-kõ Natúrparkért Egyesület elnöke a Kisalföldnek elmondta: szervezetük évente körülbelül tízmillió forintos állami támogatást kap, ám korábban ez az összeg jóval nagyobb volt. A pályázatokon viszont 1997 óta csaknem 300 millió forintot nyertek. Emellett tagdíjakból, adományokból és a felajánlott adók egy százalékából is kerül a kasszájukba. Bakos György elárulta: nemrégiben találkozót kértek Persányi Miklós minisztertõl.

Azt szeretnék tõle megtudni, hogy a törvényi háttér mellé anyagi többletforrásokat is biztosít-e az állam a jövõben. Az elnök szerint a natúrpark szervezeti felépítését náluk viszonylag gyorsan megoldották, ebben a helyi erdészet és nemzeti parki igazgatóság segített. Úgy véli: a korai idõszak volt a legjobb számukra, könnyebben jutottak pályázati és állami pénzekhez. Legnagyobb beruházásuk egy kerékpárút kiépítése volt.