''Gombamód'' szaporodó nehézfémes zsákok

Cséfalvay Attila

2006-04-13

Nehézfémek találhatók a gombakomposztban, ezért trágyázásuk káros lehet a termőföldre.

A joghézag miatt nehéz büntetni a szántóföldekbe bedolgozott anyag tulajdonosait. A talajvédelmi szolgálat szerint a hulladékudvarokban a komposzt jó lenne takaróföldnek, ám a költségek miatt a tulajdonosoknak sajnos egyszerűbb azt elajándékozni vagy kiszórni.

A megyénkben működő „nagyüzemi" gombatermesztők nagy része nem tud mit kezdeni a letermelt komposzttal: a növény- és talajvédelmi szolgálat már többször felhívta a figyelmüket a kezelés szabályaira. A komposztot össze kell gyűjteni, s a zsákokat is szabályozott keretek között kellene összeszedni. Mivel azonban ez költséges, jó néhány vállalkozó zsákostul a szántóföldekre viszi azt, s beledolgozza a földbe, mondván, annak talajjavító hatása van. Az is gyakori, hogy kiskertek tulajdonosainak osztogatják szét a maradványt.

Főleg a kiskerttulajdonosok

A kertészettel foglalkozó internetes portál szerint a letermett gombakomposzt sterilebb az állati trágyáknál: leginkább könnyű talajok javítására és keresztesvirágúak alá javasolt. A letermett gombaföld elhelyezése több helyütt azonban gondot jelent. Főleg a kiskerttulajdonosok használják a zsákos „kiszerelésben" szállítható anyagot és hagyományos módon, trágyaként beássák a földbe.

A zsákokban nevelt gombák termőközegét – mielőtt a gomba micéliumával beoltják, hogy az ott elszaporodjék – hővel fertőtlenítik. Ez minden élőlényt (kórokozókat, kártevőket és gyommagokat) megöl. Erre azért van szükség, hogy a gombatermőtestek képződésének versenytársai, ellenségei ne legyenek. Ezért van az, hogy a kertbe kihordott gombaföldben nincsenek rovarok, gyomok, csak olyanok, amelyek már a szabadban telepednek bele.

Ne trágyázzanak gombakomposzttal!

Czebe László, a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat illetékese elmondta: a gombakomposzt mezőgazdasági hulladéknak számít.

– Ennek beltartalma kedvezőtlen hatású a termőföldre – szögezte le Czebe László. – Az emberek egy része azt gondolja, jót tesz a földdel, hogy ezzel megtrágyázza: igaz, hogy a gombakomposztnak van tápanyagtartalma, ám a gomba élettani sajátosságai miatt ez nem tesz jót a földnek. A gomba ugyanis a micéliumon keresztül táplálkozik, s így felszívja a nehézfémeket: ezek kedvezőtlenek a talaj szempontjából.

„ Röviden összegezve: a gombakomposzt káros a termőtalajra. Ez nagyobb mennyiségben meg is látszódhat a termesztett növényeken, akár teljesen ki is pusztulhatnak."

– A kiskertek tulajdonosai is szeretik ezzel „javítani" a talajt, a nagyüzemi gombatermesztők pedig szívesen és ingyen adják az alapanyagot. A mi javaslatunk korábban az volt, hogy a hulladéklerakó telepek engedjék be ingyen a komposztot az udvarukba: „fedésre" ugyanis kedvező lehetne, s így kevesebb termőföld kellene. A szállítás azonban költséges, így a gombások inkább megpróbálják helyben elpasszolni azt.

Jogszabályi hézag

– A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egy jogszabálytervezeten dolgozik a kérdés megoldása érdekében: most tárcaközi egyeztetésre van szükség. Ugyanis jogszabályi hézag van, ez megnehezíti a szankciókat is. A gombakomposzt nem minősül veszélyes hulladéknak, így csak ott tudunk pénzbüntetést kiszabni, ahol bizonyíthatóan talajszennyezés történt. Erre az utóbbi időben nem volt példa. Hatósági intézkedés azonban már történt: Mosonmagyaróvár környékén Máriakálnokon és Dunaszigeten van nagyobb „gombaközpont". Ezeket a tulajdonosokat korábban összehívtuk, felszólítottuk s figyelmeztettük őket a szabályok betartására – tájékoztatott Czebe László.

Biogáz-előállítás alapanyagául szolgálhatna

Egy korábbi, alternatív energiáról szóló konferencián szó esett arról, hogy Máriakálnokon gombakomposzt készítésére használják a szalma nagy részét, ami a továbbiakban a biogáz-előállítás alapanyagául szolgálhatna