KULTÚRA /   <<--FŐOLDAL-SZIGETKÖZ


Grózer Csaba, a feketeerdei íjkészítõmester

Zimmerer
2003-01-26

A feketeerdei Grózer Csaba íjkészítõmester neve ismerõsen cseng határainkon túl is. Íjai vadászatra is alkalmasak. Feketeerdõ piciny falu a Szigetköz szívében. Nevét mégis a világ több pontján ismerik az íjászat szerelmesei.


Grózer-íj: Egy évig készül, keresett és megbízható.
Itt él ugyanis Grózer Csaba íjkészítõmester, aki egy híján húsz éve foglalkozik õseink fegyverének készítésével.


Szálfeszítéses technológia

Gyermekként, mint sokan mások, õ is barkácsolt íjat somfából. Akkor még nem tudta, hogy felnõttként hivatása is ez lesz. Gimnazistaként a nyolcvanas években kerültek ki keze alól az elsõ komolyabb darabok. Tanulmányai és katonai szolgálata letöltése után hozta létre elsõ mûhelyét, az elsõ szerszám összeállításában édesapja segített neki.

Az elsõ üvegszálas és szaruíjak készítése nehéz volt, hiszen nem ismerte a pontos szerszámkészítés fortélyát és a jó anyagok beszerzési forrásait. Aprólékos kutatómunka és folyamatos próbálkozás kellett annak a rendszernek a kidolgozásához, amellyel a mai napig is dolgozik. Sokan elkeserítették akkoriban, hogy nem fog mûködni, de õ nem adta fel. Többéves kísérletezés eredményeként született meg a szálfeszítéses technológia a megfelelõ hõkezelési eljárás segítségével. Az eredmény önmagáért beszél, hisz a Grózer-íjak ma már világviszonylatban is elõkelõ helyet foglalnak el.

Grózer Csaba folyamatosan törekedett az újabb ismeretek megszerzésére, hiszen célja a lehetõ legpontosabban rekonstruált fegyverek készítése volt. Szakkönyvek nem nagyon álltak rendelkezésére, így hát múzeumokkal, régészekkel vette fel a kapcsolatot. Kivételes szerencsével idõnként eredeti rajzokra bukkant például Oroszországból, amelyeken keresztmetszeti rajzok, eredeti méretek szerepeltek, máskor röntgenképekhez jutott hozzá.

Ma már elmondhatja, hogy minden íjról vannak hiteles adatai.
 

Keleti módszerek

Mindig törekedett a természetes anyagú megoldásokra, ennek érdekében keleti mesterek módszereit tanulmányozta, akik vízibivaly vagy szürke marha szarujából, illetve szarvasínrostból dolgoztak. Egy vegyészmérnök segítségével sikerült kidolgozni az enyvkészítési technológiát. Az így készülõ íjak akár több száz évig is mûködõképesek lehetnek. Csaba méltán büszke az eredeti szaruíjakra, amelyek darabonként egy esztendeig készülnek és ma már céljának megfelelõen vadászatra is használják.

Az íjkészítés titkait eleinte csak Csaba ismerte teljes egészében, de egy idõ után elkerülhetetlen volt, hogy a nála dolgozók is megtanulják. A fortély ma az enyvkészítésben rejlik, hiszen a pontos összetételt és a keverési arányokat csakis a mester tudja. Mint mondja, minden az apró részletektõl függ. Nem véletlen, hogy az íjkészítést régen a kézmûvesszakmák királynõjének tartották, hiszen az íjkészítõnek ismernie kellett több szakma rejtelmeit is.

Az eltelt majdnem húsz év ismertséget hozott Csabának, akinek neve ismerõsen cseng Amerika, Ausztrália, Hongkong, Malajzia, Törökország, Kazahsztán, illetve több európai ország íjászai elõtt is. Ma már az íjászathoz kapcsolódó kiegészítõket is megtalálhatjuk Csabánál, melyek lehetõséget adnak a különbözõ kézmûvesszakmák felélesztésére is. Tarsolyok, veretes övek, tegezek, csizmák, szablyák, sámán nyakláncok és meseszép nemezszõnyegek kelletik magukat a bemutatóteremben.
 

Álomból valóság

Amikor terveirõl faggatom, elmondja, hogy éppen mostanában került kapcsolatba egy török filmrendezõvel, aki élénken érdeklõdik a munkája iránt. Közös tervük egy dokumentumfilm létrehozása, amelyhez egy Kelet ünnepe címû rendezvény kapcsolódna. Ebben a keleti országok kultúráját, hagyományait, szokásait, életét mutatnák be, melybõl természetesen Magyarország sem hiányozna. E mellett egy nemzetközi jurtatábor létrehozásán dolgozik, melynek Finnország ad otthont egy tízhektáros területen. Eredeti anyagú, kézi készítésû, Kazahsztánból származó jurtákkal egy nomád falut rendeznek be.

A program célja, hogy az odalátogatóknak egzotikumként mutassák be, hogyan éltek egykor a távoli népek, milyen tárgyakat használtak. A kínálat kiegészül különbözõ erõpróbáló feladatokkal is íjászversenyek, kopja- és parittyavetés, valamint kenutúrák formájában. Lényeges szempont, hogy a magyarság kultúráját is megismerhessék azok a turisták, akik hozzánk már egyébként nem jutnának el. Csaba büszke arra, hogy megteremtette azt, amirõl gyerekként csak álmodozni mert.
 

Forrás: kisalfold.hu

 - LAP TETEJÉRE -