Hallépcsõ viheti fel a halakat

Cséfalvay Attila

2005-09-26

Dunaremete több mint nyolcmilliót igényelt a szigetközi rehabilitációs pályázaton, egy hallépcsõ tervezésére.

A legösszetettebb, legjobb halállomány ma is az Öreg-Dunában található, így a halászok is ott „dolgoznak" a legszívesebben. A dunaremetei önkormányzat ezért is döntött úgy, hogy egy – a Közép-Európában egyedülálló – denkpálihoz hasonló hallépcsõt építene: ennek segítségével tudnák a halakat „bevonni" a hullámtérre.

Tizenöt centiméteres emelkedõ

Mindez ágvéglezárással történne: a hullámtér és a fõmeder között a többméteres szintkülönbség ellenére sem okozhat gondot a halaknak az átjutás, ha mindezt egy hallépcsõ biztosítja. Vannak olyan fajok, melyek a mederben ívnak – például a süllõ és a márna –, más állatok azonban a laposabb részeket kedvelik: ilyenek a fehér halak, vagy a csuka. Ezek szeretik az olyan helyet, ahol nagyobb a vegetáció: ilyen részek lehetnek a Duna mellékágai.

Az elképzelések szerint a denkpálihoz hasonló hallépcsõt építenének Dunaremetén, a hajóállomás közelében, a fõmeder és a mellékág – eddig lezárt – ága közé. A hallépcsõ a kutatást is segíti: vízügyi szakemberek szerint az igazi megoldás azonban a fõmeder vízszintjének emelése lehetne, „összenyitva" a mellékágakkal. Az érintett dunaremetei területen nagy a vízszintkülönbség, így hosszabb hallépcsõt kellene építeni: a halak ugyanis körülbelül tizenöt centiméteres emelkedést tudnak leküzdeni.

A remetei nádasban ívhatnak

Marovics Géza dunaremetei polgármester elmondta: elsõsorban környezetvédelmi szempontból szeretnének hallépcsõt építtetni, hogy a halak bejárhassanak a szivárgó észbe is. Ezért adtak be szigetközi rehabilitációs pályázatot.

– Dunaremete halbõségben korábban Ásványráróval is vetekedett – kezdte. – A remetei nádas ideális hely lenne a halak ívásának, s indokolt lenne a fõmederrel való összekötése. A hallépcsõ egyben látványosság is lenne: kitörési pontokat is keresünk a falunak. Jet ski pályát már jelöltek ki a községben, jachtkikötõt, s akár a szlovák oldallal kompátkelõt is szeretnénk létrehozni. Az 1991-ben megszûnt hajóállomás területét folyamatosan gondozzuk, s ha sikerül megépítenünk a hallépcsõt, azt a területet is folyamatosan gondoznánk – mondta a polgármester.

Harminc halfaj használja

Guti Gábor, az MTA halbiológusa elmondta: a denkpáli hallépcsõ vizsgálata során – mintavétel alapján – harminc halfaj mozgását figyelték meg: az ottani állomány jelentõs része képes ezen a mûtárgyon felúszni.

– Kedvezõek a hallépcsõvel kapcsolatos tapasztalataink: minél több ilyen épül, annál több lehetõségük van a halaknak a mozgásra. Ezek a mûtárgyak azonban nem helyettesítik a korábbi állapotot, amikor a meder teljes szélessége átjárható volt. A szigetközi vízrendszer teljes rehabilitációját mindez nem oldja meg – mondta a halbiológus.