Jövő évben 280 milliárd forint hazai fejlesztésekre

2004-ben a tervek szerint mintegy 280 milliárd forint áll majd rendelkezésre országos fejlesztésekre, melyből közel 110 milliárdot a költségvetés áll, a több mint 170 milliárdot kitevő uniós források „fogadására” és hatékony felhasználására. Ez utóbbi támogatásból közvetlen régiófejlesztésre az ideinek a négyszerese, 40 milliárd forint jut, ami a költségvetési társfinanszírozási összegekkel együtt 51,8 milliárdot tesz ki.

Jövőre az Európai Unió támogatásával és hazai társfinanszírozással az ideinél 61%-kal több, mintegy 280 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg az országban. Az uniós támogatások hatékony felhasználásához a 2004-es költségvetés a tervek szerint összességében közel 110 milliárdot biztosít. Ezt az önkormányzatoknak saját forrásaik kiegészítésére, társfinanszírozásra, a sikeres pályázatok írásához szükséges felkészítésre, valamint az uniós támogatások fogadására alkalmas intézményrendszer kiépítésére szánja az állam.

Jövő évtől hazánk számára is megnyílnak a Kohéziós és Strukturális Alapok, melyekből, valamint az előcsatlakozási PHARE, SAPARD, ISPA alapokból a schengeni határok kiépítéséhez, valamint vidékfejlesztéshez összesen több mint 170 milliárd forint támogatásra számíthatunk. Ennek a jelentős forrásnak az igénybevételéhez szükséges 66 milliárd forintnyi hazai forrást a költségvetés állja. Ahhoz, hogy 2004-ben az Unió költségvetéséből érkező 172 milliárd forint valóságosan is felhasználható legyen a saját forrás mellett sok ezer, az Európai Unió céljainak és szigorú követelményeinek megfelelő pályázatra van szükség: ennek elősegítését az előzetes tervek szerint közel 22 milliárd forint biztosítja.

Az említett, 110 milliárdos költségvetési pénzből 10 milliárd forint külön keretből egészíthetik majd ki az önkormányzatok saját forrásaikat, a civil szervezetek, kis- és középvállalkozások pályázatai előkészítésének támogatására, valamint az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási-képzési feladatokra pedig 1 milliárd forint állami támogatás szolgál. Ennek keretében épül ki az ún. SAKK képzőközpont, amely a különböző uniós alapokból jövő támogatásokat fogadó és irányító magyarországi intézmények munkatársainak felkészítését végzi. Ebből a 11 milliárdból közel 6,5 milliárd forint a pályázásra való felkészülést segítő Európa Pályázat Előkészítő Alap (PEA) 2. szakaszára lett elkülönítve. A PEA 2 keretében jövőre sor kerül azon kulcsterületek és célcsoportok támogatására, amelyeket még nem fedtek le a korábbi projektek. A PEA 2 teljes programját az érintett tárcák közreműködésével az év végéig dolgozzák ki.

A kormány a jövő évi költségvetésben elkülönített 110 milliárdos összegből közel 21 milliárd forintot biztosít a megfelelő intézményrendszer-hálózat fejlesztésére. Ezen belül az uniós támogatások fogadásához nélkülözhetetlen intézmények (Irányító Hatóságok, Kifizető Hatóságok, Kifizető Ügynökség, Közreműködő Szervezetek), illetve az Európai Unió döntéseiben való hatékony részvételt biztosító szervezetek (pl. Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkársága, brüsszeli magyar Misszió) működését 10 milliárd forint biztosítja majd, míg a közösségi joganyag átvételének programjához, valamint a tagállamként való működés programjának végrehajtásához 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre, az egyéb intézményfejlesztési programokat pedig – mint például a VPOP és Brüsszel közötti közvetlen informatikai kapcsolat megteremtése -- több mint 3 milliárd forint segíti.

A régiók és kistérségek fejlesztése

A jövő esztendő hazai területfejlesztésének a pénzügyi és intézményi alapok megteremtése mellett kiemelt pontja lesz az unió fejlett államai és a magyarországi régiók, kistérségek közötti különbség mérséklése. Ennek figyelembevételével erre a célra – az ideinek mintegy négyszerese -- közel 40 milliárd forint uniós támogatás jut, ami a hazai társfinanszírozással együtt megközelíti az 52 milliárdot. Ezzel az összeggel a tervek szerint

--új közutak, kerékpárutak épülhetnek,

--megújulhatnak egyes településközpontok,

--korszerűsödhet (informatikai háttér) a helyi közigazgatás,

--új munkahelyek létesülhetnek,

--az adott régió igényeinek megfelelő szakmai képzések indulhatnak,

--szorosabbá válhat a helyi vállalkozások, a non-profit szféra és a felsőoktatás együttműködése,

--bővülhet, illetve fejlődhet az egyes térségek, települések turisztikai kínálata.

Az országos jelentőségű, konkrét területfejlesztési programok között szerepel egyebek között a Balaton part-rehabilitációja, tómenti kerékpárutak építése, a Szigetköz és a Mosoni-Dunaág rehabilitációja, a Duna-Tisza közi homokhátság vízháztartásának rendbetétele, a „Vásárhelyi terv” által érintett területek infrastruktúrafejlesztési terveinek a kidolgozása, a Tisza-tavi turizmus-fejlesztés, a Záhony és térsége vállalkozási övezet fejlesztése, valamint Dunaújváros térsége szerkezetátalakítási programjának támogatása. A terület és régiófejlesztési célelőirányzat a munkahelyteremtő és –megőrző beruházásokat, valamint az infrastrukturális különbségek csökkentését jelenti a hátrányos helyzetű területeken. A felzárkóztató program keretében nagyobb szerep jut a hátrányos helyzetű térségeknek, kistérségeknek, a támogatásukra szánt összegek felhasználásáról pedig maguk a régiók döntenek majd: a minisztériumok a stratégiai, tervezési és ellenőrzési feladatokat látják el.