Kétszázmillió ökológiai célokra

Cséfalvay Attila

2006-05-17

Harmincmillió koronára pályázott a Dunavölgy Alapítvány, egy rehabilitációs projektet szeretnének megvalósítani.

Harmincmillió koronára (mintegy 200 millió forintra) pályázott a Dunavölgy Alapítvány szlovák társszervezetével és a közreműködő huszonöt csallóközi és szigetközi településsel. A cél egy ökológiai rehabilitációs projekt első fázisának megvalósítása: Kocinger szlovák dunai kormánybiztos támogatja az elképzelést.

A térség legnagyobb vonzerejét – az eredeti és páratlan környezeti érték és az ebben rejlő – turisztikai lehetőségek jelentik. A vízlépcsővita lezáratlansága miatt azonban mindkét oldali hullámtéri ágrendszerben leszűkült a hagyományos vízi élettér. Az ökológiai projekt közvetlen célcsoportja a Szigetköz és a Csallóköz Nagy-Duna menti településeinek lakossága (körülbelül 30 ezer ember), a helyi vállalkozók, valamint az önkormányzatok és egyéb szövetségek, civil csoportosulások. Ezek igényeinek legfrissebb listáját az Országos Területfejlesztési Hivatal által összeállított „Szigetközi Térség és a Mosoni-Duna Területfejlesztési Koncepciójának Aktualizálása" című dokumentáció tartalmazza.

Az igények (például kikötők, strandok, vízi élőhelyek) megvalósításának alapfeltétele a határon átnyúló térség rehabilitálása, a vízrendszer természetközeli viszonyainak visszaállítása, az árvízvédelem, természetvédelem szempontjai, a vízmegosztási feltételek szerinti koordinálásával. A szlovák projektgazda a közvetlenül érintett önkormányzatok közös társasága, a magyar pedig a cél megvalósítására létrehozott Dunavölgy Alapítvány.

Többlépcsős megvalósítás

A térség nagyobb része (vízfelületek, erdők) állami kezelésű terület. A közvetlen állami tulajdont kezelő szervezetek mint partnerek vesznek részt a feladatokban. A rehabilitációs folyamat továbbvitelére vonatkozó együttműködési nyilatkozat elfogadásának melléklete lesz a projekt során összeállítandó tanulmányterv és megvalósítási program. Így az együttműködési szándékukat csak akkor érvényesítik az érintettek, ha saját céljaik teljesülését is megtalálják a dokumentumokban.

A projektet közös magyar–szlovák menedzsment irányítja. A célokat öt szakaszban, 18 hónap alatt valósítja meg. Újdonság, hogy a programelemek végrehajtói nem külső szakemberek, hanem maguk a helyi érintettek: pályázók és partner önkormányzatok. Az igényfelmérés után a második szakasz a térség egészét felölelő műszaki megoldás kidolgozására irányul.

A feladatokat együttműködő, magyar és szlovák munkacsoportokban dolgozó vízügyi tervező, ökológiai szakértő és térségfejlesztő szakemberek látják el. Ez a megoldás újszerű, felhagy a múltat jellemző, csak az egyik ország szakértőit foglalkoztató gyakorlattal. A harmadik szakasz a műszaki megoldásról szólhat. Az ökológiai megfelelőség igazolását a környezetvédelmi szervezetek, a térségfejlesztési megfeleltetést a pályázó és az érdekelt önkormányzatok végzik el. A negyedik szakasz célja a térséget átfogó közös (magyar–szlovák) rehabilitációs tanulmányterv elkészítése.

„ Átfogó koncepcióra van szükség"

Ing. Eugen Both, a pályázó szlovákiai nonprofit társulás képviselője elmondta: tizenötmillió koronára pályáztak a csallóközi és ugyanekkora nagyságrendre a szigetközi oldalon – az első fázisra – az Interreg-pályázaton.

– Már a két dunai kormánybiztosnak – Erdey és Kocinger úrnak – is elküldtük a projektet: szeretnénk, ha bizonyos kérdésekben akár megegyezési pontokat is találnánk közöttük. Dominik Kocinger biztosított a támogatásáról és együttműködéséről. Eddig rengeteg terv készült az ökológiai rehabilitációra: amelyek használhatóak, azt szeretnénk mi is beépíteni. Azonban ezek a tervek egy bizonyos területre készültek, átfogó koncepció nem volt – mondta Eugen Both.

Akik részt vesznek a projektben

A Szigetköz–Csallóköz ökológiai rehabilitációs projektben közreműködik Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Kisbodak, Püski, Dunaremete, Lipót, Ásványráró, Dunaszeg, Győrladamér, Vámosszabadi, Győrzámoly, Nagybajcs, Kisbajcs és Vének. Szlovák oldalról Doborgaz, Vajka, Horny Bar, Strená na Ostrove, Bodak, Baka, Bős, VrakuH, Csiliznyárasd és Szap. Területkezelők, szakmai szervezetek mindkét országból: Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szlovák Akadémia Hidrológiai Intézet.