Ketten vadásznak a húszezer hektárra
Cséfalvay Attila - Vida István
2008.02.06.
Szigetköz - Évek óta tart a vadászati
jog megszerzéséért a vita a Felső-szigetközi Vadászati Szövetség és a
Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) között. Egyezkedések, ellenközgyűlések,
máig tartó perek, vagy húsz feljelentés, fenyegetések. Most éppen a
felső-szigetköziek vannak „birtokon belül" a viaskodásban, melynek híre
egészen a szakminisztériumokig jutott.
A
Felső-szigetközi Vadászati Kft. és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG)
közötti vita megértéséhez tudni kell: a vadászat joga földtulajdonhoz kötött, s
a négy éve megalakult magánbirtokosi kft. az állami KAEG vadászati jogáért
szállt harcba. Az általuk összehívott közgyűlésen 50 százalék feletti
földterületet „szedtek össze", az „ellenközgyűlésen" viszont a KAEG
jutott ötven százalék fölé, s közben per indult az érintettek között. A kft.
mellett 2006-ban megalakult a Felső-szigetközi Vadászszövetség három
kilövőegyesület részvételével, 20.800 hektárnyi vadászterületen. Elnöke dr.
Lascsik Ágoston lett. A törvény ugyanis gazdasági társaságoknak nem engedi,
hogy haszonbérlők legyenek, a magántulajdonosok vadászati kft.-je pedig haszonbérbe
szeretné adni a vadászati jogot: emiatt hozták létre a vadászszövetséget.
A megye egyik legnagyobb
vadászterülete
A
tízéves vadgazdálkodási üzemterv lejártával tavaly Felső-Szigetközben a
Felső-szigetközi Vadászati Szövetséget jegyezte be a Győr-Moson-Sopron Megyei
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága,
„kipöckölve" a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-t a vadászterületről. A perek
azóta is tartanak, ám az állóvíz néhány hete ismét megbolydult. A megyei
földművelésügyi igazgatóság közzétette a felső-szigetközi vadászterületekről
hozott újabb határozatát. Ennek alapja egy megyei főügyészségi óvás volt: az
igazgatóság elsőfokú vadászati hatóságként a vadászterület határát megállapító
korábbi határozatát első fokon visszavonta.
A
feketeerdői Földes József, a földtulajdonosok egyike nemrégiben hirdetményt
tett közzé néhány szigetközi községházán, megszólítván a Felső-szigetközi
Vadászszövetséget. „2007. decemberében a megyei vadászati hatóság a
felső–szigetközi vadászterületre vonatkozó területkialakító határozatát
visszavonta. Egy törvényességi vizsgálat ugyanis megállapította, hogy az
alakuló közgyűlést szabálytalanul, törvényellenesen hívták össze: több ezer
hektár hiányzott a szükséges egyharmad földterületből. Már a közgyűlésen többen
tiltakoztak, mert érvénytelen, más területekre szóló meghatalmazásokat láttak
az ülés levezetőjénél, ő azonban nem engedte, hogy ott megvizsgálják, megvan-e
a vadászterület kialakításához szükséges földterület. „Forduljanak a bírósághoz"
– mondta, de jól tudta, hogy lehetetlen több mint tízezer embert perbe
hívni" – állítja írásában Földes.
Érvénytelen közgyűlés, érvényes
haszonbérlet?
„Több
mint húszezer hektáros vadászterületről van szó, melynek közel fele állami
tulajdon: a vadászati jog nagy érték lehet egy ilyen területen. Akik
megpróbálták a törvényes út felé terelgetni az eseményeket, a legkülönbözőbb
fenyegetéseket kapták: baleset érheti őket az erdőben, hetente kapnak
APEH-ellenőrzést, sőt, állítólag két kigyúrt úr szólította le az egyik
földtulajdonost, ha nem áll le a vadászati jog bolygatásával, legközelebb hasba
szúrják.
Sok
kérdés felmerült a gazdákban, vadászokban: lehet-e, hogy egy vadászterület
megszűnik, mert érvénytelen közgyűlésen alakították ki, de az ugyanezen
érvénytelen ülésen érvénytelenül választott közös képviselő és a haszonbérleti
szerződés érvényben marad? Lehet, hogy a hatóság nem vizsgálta a bejegyzéskor,
hogy érvényes közgyűlési kérelemre ad-e vadászati jogot? Lehet-e véletlenül
több mint
Megsemmisítették a visszavonást
Mindez
azonban január vége óta újra zárójelbe került, mivel a megyei Mezőgazdasági
Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága visszavonó határozatát a
fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Hivatala
megsemmisítette.
–
Ez azt jelenti, hogy továbbra is mi vagyunk a vadászatra jogosultak – értékelte
a jelen helyzetet dr. Lascsik Ágoston, a vadászszövetség elnöke.
Érdeklődésünkre ezt megerősítette az ügyészi óvásra a korábbi visszavonást
elrendelő Janák József, a megyei földművelésügyi igazgatóság vezetője is.
Persze
korántse higgyük azt, hogy ezzel a vita véget ért. Lascsik Ágoston szerint
„beláthatatlan" a jogi huzavona végkifejlete. Még az is lehet, hogy egy
„sokáig elhúzódó precedensper kerekedik az egészből". Egyébként vagy húsz
feljelentés született ellenük a Miniszterelnöki Hivataltól a földművelésügyi
minisztériumon át a bíróságig. Az elnök azonban leszögezte: „A földtulajdonosok
döntő többsége mögöttünk áll, mivel még senki nem jelezte, hogy visszavonná a
nekünk adott megbízást. Ellenfeleink formai hibákra hivatkozva ágálnak. A
törvény egyes rendelkezései valóban többféleképpen is értelmezhetők, de erről
mi nem tehetünk. Vadászaink kimentek a gazdákhoz, és aláíratták a
földtulajdonosokkal a közgyűlési meghatalmazást. Egyébként Feketeerdő nem is a
mi területünk. Igaz, mi nekik is felajánlottunk egy jövőbeni területrészt. A
fenyegetési vád pedig számomra értelmezhetetlen, mindez bűncselekmény is
lenne."
Dr.
Lascsik Ágoston azon felvetésünkre, hogy az ÁPV Rt. állítólag utasította volna
a KAEG-et arra, hogy egyezzen meg a vadászszövetséggel és vadászati
berendezéseit áron alul adja át nekik, elmondta: még 2004-ben a KAEG és a
vadászati kft. készített egy egyezségtervezetet a területek megosztásáról.
Ekkor a KAEG 24 millió forintot kért volna a kerítésekért. Ez azonban irreális
összeg. Majd 2007 tavaszán, a KAEG keresetének bírósági elutasítása után az
erdőgazdaság „tulajdonosa", az állami vagyont védő ÁPV Rt. annyit valóban
közölt a két féllel: tessék végre békésen megegyezni.
–
Mi vagy száz helyi embernek adunk lehetőséget a vadászatra, s felvettünk hét
főállású vadászt is. A vadgazdálkodási munka folyamatos. Leginkább az ő
jövőjüket veszélyezteti ez az elhúzódó vita – érvelt dr. Lascsik.
Arra
a kérdésünkre pedig, hogy mi a magyarázata ennek az elszánt, lassan évtizedes
hadakozásnak, annyit mondott: „Itt súlyos anyagi és egyéb érdekekről van
szó."
Kincstári kötelesség
Érdeklődésünkre
Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője
elmondta: amikor nyilatkozniuk kellett, hogy a vízügy területeit az állami
tulajdonú erdőgazdaság vagy a magántulajdonú vadászati szövetség kapja-e meg,
ők a kincstári törvényből eredő kötelezettségük okán is az állami vadászati
tevékenységet támogatták.
Trófeával: A szigetközi vadak kilövéséért évek óta folyik a harc – az
osztrák bérvadászok szívesen jártak az itteni erdőkbe. Fotó:
Kisalföld-archívum, felvételünk illusztráció
Forrás: Kisalföld - www.kisalfold.hu