Kié lesz a vadászati jog?

Csudai Endre

2005-07-25

Az alsó-szigetközi vadászterület bérbeadási jogáért 1997 óta tart a huzavona és még mindig nincs vége.

A Legfelsõbb Bíróság ítélete alapján új eljárásra kötelezett hatóság júniusban visszavonta a vadászterületet 1997 óta bérlõ Dunaközi Vadásztársaság vadászati jogát. Az érdekelt földtulajdonosi közösségek most dolgoznak a szabályos hasznosítást lehetõvé tévõ új eljáráson.

Évek óta tartó huzavona

A Vének, Gyõr, Dunaszeg és Vámosszabadi által határolt pirossal jelzett terület a vita tárgya.

Kattintson a képre >>

Az alsó-szigetközi vadászterület bérbeadási jogáért 1997 óta tart a huzavona. Az akkori gyõrladaméri polgármestert, Kettinger Jánost az 1996-os vadászati törvény végrehajtási nehézségei miatt érte méltánytalanság. A törvény a vadászati jogot a földtulajdonosok körébe utalta, szoros határidõket szabva a vadászterületi határok kijelölésére, a földtulajdonosok képviselõjének megválasztására, illetve annak megszervezésére, hogy a gazdák maguk vadásznak, vagy bérbe adják a jogát.

Kivonultak...

Kettinger János úgy vált az alsó-szigetközi vadászterület bérbeadójává, hogy a földtulajdonosok – fõként az érintett települések jegyzõibõl álló – gyõrzámolyi gyûlése õt 1997. február 24. délutánján képviselõjének választotta és a bérbeadással megbízta. A törvény szerint ugyanis a 30 hektárnál kevesebb földdel rendelkezõ tulajdonost önálló szavazásra jogosult képviselõje – annak hiányában a jegyzõ – képviseli. A Kettinger Jánost megbízó gyûlés résztvevõi elõzõleg kivonultak a gyõri Kossuth szövetkezet helyiségébe délelõttre összehívott gyûlésrõl, állításuk szerint az Alsó-szigetközi Földtulajdonosok Egyesületét képviselõ Huszár Tibor „retorikája" miatt.

Hiányzott a terv is

Kettinger János megválasztásának jogosságát emiatt egészen a legutóbbi idõkig vitatta az Alsó-szigetközi Földtulajdonosok Egyesülete. Az egyesület képviseletében folyamatosan fellebbezõ és minden követ megmozgató Huszár Tibor végül is nem tudta elérni a javarészt a jegyzõk által képviselt földtulajdonosi társaság képviseleti jogának semmissé tételét. Elérte viszont, hogy a hatóság visszavonja a bérbe vevõ vadásztársaság vadászati jogát. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy – a törvény rendelkezéseivel ellentétben – a bérbevétellel egy idõben nem készült el a vadászati üzemterv. Emiatt a vadászati hatóság ellen nyújtottak be panaszt. Erre a Legfelsõbb Bíróság (LB) kimondta, hogy a bérleti szerzõdés 1997-es hatósági jóváhagyása „törvénysértõ, ugyanis az üzemterv jóváhagyásával nem egyidejûleg döntött a haszonbérleti szerzõdés jóváhagyásáról".

Alkotmányos jogot sértett

Az ügyben ugyancsak megismételt eljárásra kötelezett megyei bíróság ítéletében ráadásul megállapította: a hatóság – az LB által törvénysértõnek ítélt – határozatát nem kézbesítette az ellenérdekelt félnek, ezzel nem biztosította a jogorvoslathoz való alkotmányos jogot.

A megyei földmûvelésügyi hivatal vadászati és halászati felügyelõsége a megismételt eljárásban mindkét, 1997. február 24-én tartott közgyûlésrõl megállapította, hogy egyik sem felelt meg a jogszerûség követelményeinek.

Az Alsó-Szigetközre szóló, most elnyert vadászati jog azonban mindössze egy évre szól, ezt követõen ugyanis a törvény rendelkezései alapján országszerte újból indul az egész eljárás, kezdve a területhatárok kijelölésénél.

Meghúzták a vadászati határt

Vadászati jogért harcolnak