Ki forgatja valójában a turbinákat?

Cséfalvay Attila

2004-04-02

Az évtizedek óta kihasználatlanul álló dunakiliti duzzasztómû zsilipjein továbbra sem mûködhetnek törpeturbinák. Eközben a Vas megyei Nicken négy elvi engedéllyel rendelkezõ vállalkozó harcol a befektetés jogáért: közülük a legaktívabb tájrehabilitáló lehet a befutó.

A nicki és a dunakiliti duzzasztómû: Míg Nicknél igen, Dunakilitinél valószínûleg nem üzemel majd törpeerõmû.

Amint arról korábban lapunkban többször (2003. szeptember 1., 2., 20.) beszámoltunk: egy szlovák–cseh–kanadai–amerikai konzorcium a dunakiliti duzzasztómûnél szeretett volna törpeturbinákat szerelni. Egy köbméter vizet engednének át egy szelvényben, s fél megawattnyi energiát termelne összesen a mobil törpeerõmû. Ehhez elvi vízjogi létesítési engedélyt kértek az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól, akik a szakhatósági állásfoglaláshoz kötötték ennek kiadását.

Egyelõre biztosan nem

Rögtön az elsõ lépcsõnél elutasító választ kapott a konzorcium: a Fertõ–Hanság Nemzeti Park mint illetékes szakhatóság nem támogatta az elképzelést a káros környezeti hatásokra hivatkozva. Janák Emil vízügyi igazgató elmondta: ha valamelyik szakhatóság elutasítja a tervezett objektum létesítését, akkor nem adhatják ki az elvi engedélyt a konzorciumnak. Ez tehát azt jelenti, hogy egyelõre nem lesz törpeerõmû Dunakilitin. Ladislav Tóth, a konzorcium illetékese szerint a környezetvédelmi hatóság döntése miatt biztos, hogy õk a közeljövõben nem telepíthetnek törpeturbinákat az erõmûbe.

Minden duzzasztómûnél nagy a befektetõk érdeklõdése, hiszen az unió tagjaként meghatározott mértékben kell majd megújuló energiaforrásokat felkutatni, s az Európai Unió pályázatokkal segíti az ilyen kezdeményezéseket. Információink szerint már korábban is akart vízerõmûvet telepíteni Dunakilitire egy áramszolgáltató vállalat (állítólag az ÉDÁSZ).

Vállalhatatlan garancia

Garanciát kértek azonban arra, hogy legalább tizenöt évig fennmaradnak a mostani állapotok a duzzasztónál. Ezt a vízügy, mint a mûtárgy kezelõje, nem adhatta meg, ezért a cég vissza is lépett szándékától. A megújuló energiaforrások iránti fokozott érdeklõdést bizonyítja, hogy idõközben jelentkezett egy magyar–norvég konzorcium, akiknek hasonló elképzeléseik lennének a dunakiliti duzzasztómûnél. Errõl a vízügyi igazgatóság szakmai véleményét és tájékoztató adatait kérték az ügyben. Janák Emiltõl megtudtuk: azóta nem jelentkezett ez a csoport, így elvi vízjogi engedélyt sem kértek.

Négyen versengenek

– Vízügyi igazgatóságunk területéhez tartozik két ilyen potenciális törpeerõmû-telepítési hely: Dunakiliti és a Vas megyei Nick település – kezdte az igazgató. – Ez utóbbi esetében a Rába gátjánál például többen is vetélkednek a törpevízmû telepítéséért. Már elkészült a hasznosítási javaslat, s a környezetvédelmi szakhatóság pozitív elbírálása után az elvi vízjogi létesítési engedélyt is kiadtuk négy vállalkozónak. Az kap rá lehetõséget, aki a legaktívabb lesz a táj ökológiai rehabilitációjában. A vállalkozók közötti tárgyalások még tartanak az ügyben, ám véleményem szerint másfél éven belül megvalósulhat ez a projekt – tudtuk meg Janák Emiltõl.

Ipartörténeti példa a Rábán

Ipartörténeti jelentõségû építmény Nick határában, a Rábán létesített duzzasztómû: egy bécsi cég tervei alapján készült 1930 és 1933 között a 65,5-es folyamkilométernél. A duzzasztómû jobb oldali pillérét törpeerõmûként alakították ki, amelyben korábban a duzzasztómû villamosenergia-ellátását biztosító turbina üzemelt. A létesítmény alapvetõ célja, hogy április 15. és szeptember 30. közötti gravitációs módon öntözõvizet szolgáltasson a Kis-Rába–Hanság öntözõrendszer csatornáiba.

Ezért ebben az idõszakban tartják a duzzasztási szintet. Üzemi állapotban a Rába vízhozama a felsõ és az alsó billenõtábla közötti réseken, továbbá a szabályozó zsiliptáblák fölött távozik. Áradás esetén, ha a vízállás a felvízi vízmércén eléri a 325 centimétert, a duzzasztási üzemet megszüntetik és az érkezõ vízhozamot a gáton vezetik le.