Kisbajcs története
2008.03.11.
Kisbajcs a megye észak-keleti részén,
Győrtől mintegy 2 km-re, észak-keleti irányban fekszik. Természet-földrajzilag
a Szigetköz délkeleti szegletében helyezkedik el, ott, ahol a Mosoni-Duna és
Öreg-Duna már közelítenek egymáshoz.
A
két folyó áradása nagyon sokszor gátat szabott, kárt okozott a földművelésnek,
ezenkívül a magas belvízszinttel is szembe kellett nézni. A meglehetősen vizes,
vízzárásos természeti környezet ugyanakkor sajátos tevékenységek (pl.
zöldségtermesztés, állattenyésztés) helyi kialakulását tették lehetővé. A falu
közlekedés-földrajzi helyzete Győr közelsége miatt kedvező. Kisbajcs Győrből a
Nagybajcs felé vezető mellékútvonalon érhető el.
Kisbajcsot
az írott források először 1252-ben említették Baych alakban. Az elnevezés a Baj
melléknévből képződött, valószínűleg „cs" kicsinyítő képző hozzáadásával.
Az 1357-ben keletkezett oklevél szerint a falu már a győri püspökség birtoka
volt. A Bajcsi család 1458-ban a püspöki részen a kisbajcsiaknak birtokrészeket
adott el. Alig egy évtized múltán, 1466-ban Kisbajcsot curialis nemesi
községként említik, amelynek birtokosai egyházi nemesek, akik a győri püspöknek
a fegyvertartási és vízhalászati jogért adót fizettek.
Ugyanebben
az évben a kisbajcsi nemesek és a vámosiak között per folyt egy területről, s
végül Hunyadi Mátyás a vámosiak javára döntött. A mohácsi csatavesztés idején a
térség nagyon fontos szerepet játszott halászatilag. Ezt bizonyítja, hogy
1526-ban Nagybajcs, Kisbajcs, Bácsa és Szava helységek fegyverforgatói Oross
János vezetésével a Duna átkelőit őrizték a töröktől. Az 1544-es összeírás
Kisbajcsot egytelkes nemesek által lakott községként említette. Ezek a nemesek
1582-ben Győr vármegye rendeletére részt vettek a mérgesi őrhely építésében,
amelynek célja a Tóköz védelme volt a török becsapásokkal szemben. Győr 1594-es
ostromakor a keresztény seregek az ún. Táborhelyen, amely Kisbajcs határában
található, ágyúsáncokat emeltek. A törökök másodszorra 1683-ban dúlták fel a
falut, ekkor a lakosság a nehezen megközelíthető mocsaras vidéken keresett
menedéket. A XVIII-XIX. század a viszonylagos gyors gazdasági fejlődés jegyében
telt el.
Elsősorban
a dunai malmok, de a halászat is jelentős kereseti lehetőséget biztosított. A
falu lélekszáma is egyenletesen növekedett: 1866-ban már 267 katolikus magyar
ember lakta. A XX. század első felében a község jelentősége nagymértékben
növekedett. 1927-ben Kisbajcsot és Szőgyét közigazgatásilag egyesítették, így
egy viszonylag nagyobb falu keletkezett a Szigetközben. 1929-ben már
körjegyzőségi székhellyé vált, ennek ellenére még országos viszonylatban mindig
csak kisközségként tekinthetjük (pl. 1938-ban 447 lakosa volt). A falu lakóinak
80 %-a a II. világháború előtt mezőgazdasági tevékenységet űzött, de a
fellendülő győri hadiipar is egyre nagyobb vonzerőt gyakorolt a földnélküliek
számára.
A
háború után a többi helységhez hasonlóan itt is hozzáláttak a földosztáshoz,
azonban más problémával is szembe kellett nézni: a Duna Gőzhajózási Társaság
megszűnése miatt nagyon sokan állás nélkül maradtak. A falu villamosítása
1948-ban fejeződött be. A második világháború utáni időszak legfontosabb, de
egyben legtragikusabb esztendeje a község számára 1954 volt. A nagy szigetközi
árvíz Kisbajcsot is elérte, s a lakóházak 70 %-a elpusztult. Mai arculata is az
árvíz után alakult ki, mivel a lakóházak többsége újjáépült. Ezért is nem
találunk annyi hagyományos parasztházat, mint más településeken.
Kisbajcs
lakóinak lélekszáma 2003-ban 751 fő, egyértelműen kisközségnek tekinthető. A
falu korösszetétele elöregedő községekével mutat rokonságot. Győr közelsége és
a csendes környezet azonban a fiatal népességre is vonzást gyakorol.
Az
elmúlt években került kialakításra közel 50 új építési telek, melyeken ma már
több családi ház elkészült, vagy folynak ma is az építkezések. A gyermekek
elhelyezését egy 6 éve átadott szép és korszerű óvoda biztosítja, a falu
iskolájában a helybelieken kívül a nagybajcsi, véneki és vámosszabadi 1-8
osztályos diákok is tanulnak. Kisbajcsnak korszerű körzeti orvosi rendelője
van. A település infrastrukturális fejlődése a rendszerváltás után rendkívüli
mértékben fejlődött, a vezetékes ivóvíz ellátás 1982-es kiépítése után előbb a
telefonhálózat bővítésére került sor, majd 1994-ben Kisbajcson, 1996-ban pedig
Szőgyén is megoldódott a szennyvízelvezetés.
A
vezetéses gáz 1999-ben került kiépítésre mindkét községrészben. A lakosok
teljes körű kiszolgálására kábeltévé működik, és 2006. decemberétől az ADSL
rendszer bevezetésével megvalósult a szélessávú Internet elérhetőség is. A falu
rendezvényei közül az október első vasárnapján tartott búcsú, valamint az
évente rendezett falunap érdemel említést.
Kisbajcs csatolt és pusztult részeinek
rövid története
Szőgye
alakulásának meséje él még, de egyre halványabban: „A mai Háromág helyén nagyon
régen volt egy kút. Aki arra járt, akár akart, akár nem, bele kellett néznie.
Erre a kútból kiemelkedett egy titokzatos lény, aki a kíváncsit addig nem
engedte el, amíg valamilyen értéket a kútba nem dobott. A titokzatos lény a
kincsből palotát építtetett magának a Duna partján. Egyszer aztán hirtelen
eltűnt. Az emberek sokáig nem mertek a palota közelébe menni. Az épület egyre romlott,
végül összeomlott, helyén dombok keletkeztek. Már ebben az időben is gondot
okozott a Duna áradása. Ezért az itt élők a dombokra építették házaikat. Így
keletkezett a falu. Az emberek jól érezték magukat, halászattal foglalkoztak.
Ekkor még a Csápolnoki-Duna is folyt. Emellett építették fel a vörösbarátok is
kolostorukat. A mai temető helyén volt az épület, melynek picéjében rengeteg
kincset rejtettek. Egy támadás a kolostort megsemmisítette. A pince még ma is
áll, ezért döng a föld a temető körül."
Szőgye,
Kisbajcs és Vének között az Öreg-Duna közelében helyezkedik el. Neve a czege
szóból (cigle = vessző) származik. IV. Béla 1252-ben „terre Zignet haga"-t
a túróczi prépostságnak adományozta, majd 1519-től a csornai prépostság birtoka
volt. A török hódoltság alatt elpusztult Szőgye, majd a 18. században újra
felépült. A falu egyébként a 18. században Komárom megyéhez tartozott. A
trianoni békeszerződés a falu határának nagyobb részét Csehszlovákiához
csatolta, ezzel az amúgy is szegény falu élettere teljesen beszűkült. Mivel
önmagukat képtelenek voltak fenntartani, ezért 1927-ben Kisbajcshoz
csatlakoztak.
Ezzel
a község csaknem 900 éves önállósága megszűnt. Az itteni építkezés
alkalmazkodott az adott körülményekhez, a gyakori árvízveszély miatt itt patics-falat
használtak. A válogatott karókra sövényt fontak fűzfaágból, s azt kívül-belül
betapasztották sárral. A falu tipikus halmaz-település. Két részből állt: a
nagyobbik rész közvetlenül a Duna partján, kicsi telkeken. Itt a házakhoz
zöldségeskert, gyümölcsös nem tartozott. A másik rész a töltés két oldalán
létesült, nevét is innen kapta: Töltés sor. Bár az 1899-es árvíz is érintette
Szőgyét, az igazi pusztulást az 1954-es jelentette: ekkor a Duna jobb partján
álló lakóházak kettő kivételével elpusztultak. A helyreállítást nem
engedélyezték az eredeti telkeken. A kisbajcsi közlegelő Szőgye melletti részén
jelöltek ki 250-300 négyszögöl nagyságú telkeket. A Duna mellett álló, ártérben
maradt házakat végül a 2002 augusztusi áradás tette lakhatatlanná, köztük
kettő, közel száz éves házat. Az áradás következtében 6 családot kellett
kitelepíteni. Az Ő részükre önkormányzati segítséggel új házak épültek a
mentett oldalon. A 2002. augusztusi áradást követően már nem épülhetett új
lakóház az ártérbe, az ott lévő ingatlanokat is csupán üdülőként lehet
használni. Iskolája 1938 óta volt Szőgyének, az 1971-es körzetesítésig.
Szavo
vagy Zovn Kisbajcs és Bácsa között helyezkedett el, majd Kisbajcs határába
olvadt. Lakói szintén egyházi nemesek voltak. Először 1231-ben olvashatunk róla
Zoa név alatt, amikor a győri káptalan és M. mester közti perben maga II.
András volt a döntőbíró. Egy 1318-as oklevél bizonyságot tesz róla, hogy Kálmán
győri püspök a szávaiakat egyházi nemessé tette. 1642-ben a Szavay család
birtokolta a helységet. Az 1683-as török hadjárat elpusztította a községet,
azután már soha nem épült újjá.
Forrás:
Kisalföld - www.kisalfold.hu