Kishajókat 'úsztatnának' az Öreg-Dunán
2007.10.08.
Dunakiliti - A dunakiliti duzzasztómű
hajózsilipjének megnyitását szorgalmazzák a szigetköziek, fellendítvén ezáltal
az idegenforgalmat és az öreg-dunai jachtturizmust. A korábbi dunai
kormánybiztos szerint a zsilip állapota és az alacsony vízszintek miatt
komplexen kellene kezelni az ügyet.
Szokoli
Sándor dunakiliti polgármester szerint régóta kérték már az országgyűlési
szakbizottságoknál, tárcaközi fórumokon a zsilip megnyitását.
A
kezdeményezők azonban eddig a döntéshozóknál süket fülekre találtak. „Az
elutasítás okaként mindig azt a több mint egy évtizede alkotott parlamenti
határozatot hozták fel, mely szerint a dunakiliti duzzasztóművet nem lehet
üzembe helyezni. Az ilyen jellegű működtetést is annak tekintik, holott csak
idegenforgalmilag fontos lépésről lenne szó" – mondta Szokoli Sándor
dunakiliti polgármester. Hozzátette: a vízlépcsőtárgyalásokon, egyeztetéseken
is szóba került ez az elképzelés, ám nem jutottak eredményre. „Újra fel kellene
vetni helyi önkormányzatok és önkormányzati szövetségek szintjén ezt a
kezdeményezést."
Szokoli
Sándor szerint az érintett területek sorsát is rendezni kell. „A vízlépcsőépítés
során az állam kisajátított részeket, ám azóta a körülmények megváltoztak. Ami
állami beruházásokhoz, működtetésekhez – például vízpótló rendszerhez – nem
szükséges, azt a területet akár kárpótlásként megkaphatnák az önkormányzatok.
Mi ezt korábban – a dunakiliti duzzasztómű esetében – a Kincstári Vagyoni
Igazgatóságtól igényeltük is" – mondta.
Fontos
előrelépés lenne
A
polgármester elmondta: a Szigetközbe jelenleg kishajóval nem lehet bejutni.
Szlovákia felől a vízi járművek a fenékküszöb felé nem mehetnek, a
duzzasztóműnél pedig partra kell szállniuk: jachttal mindez kivitelezhetetlen.
Pedig nagy lehetőség lenne idegenforgalmi szempontból a hajózsilip megnyitása.
Széles
Sándor, a Mosoni-Dunatáj Társulás elnöke szerint is ez fontos előrelépés lenne.
„Az Öreg-Duna-mederben meginduló nemzetközi hajóforgalom a magyar–szlovák
térségi együttműködést is elősegítené" – mondta.
A
szigetköziek támogatnák a hajóforgalom indítását
A
Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány által uniós pénzből
kidolgozott Szigetköz–Csallóköz Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmányában
az szerepel: „A Duna főmedre vízhozamtól és a kialakult helyzettől függetlenül
a nemzetközi dunai turizmusé volt és lesz. Célszerű lenne a dunakiliti duzzasztómű
hajózsilipjének ideiglenes üzembe helyezése május 1-jétől szeptember 30-ig
ideiglenes jelleggel és munkarenddel. Napi 2–2 le-, illetve felzsilipelés a
jelenlegi állapot igényeit maximálisan kielégítené."
A
közalapítvány nyáron végzett társadalmi igényfelméréséből egyértelműen
kiderült: a Szigetközben élők döntő hányada támogatná a kishajóforgalom
megindítását, igaz, azzal a feltétellel, hogy a jachtturizmus az Öreg-Duna
medrében folyjon, s az ne érintse a mellékágrendszert.
Fűzfa
Zoltán vízi túráztatással, idegenforgalommal is foglalkozik a Szigetközben, s ő
is megvalósíthatónak tartja az ötletet: szerinte a hajózsilip megnyitásával
végre a főmederben is megindulhatna a kishajóforgalom, s az ásványrárói és
dunaremetei kikötőbe is érkezhetnének a vízi járművek.
„Minden
fejlesztés támogatható..."
Kovács
György, a bős–nagymarosi tárcaközi bizottság titkára elmondta: a bizottság úgy
foglalt állást, hogy minden fejlesztés a Szigetközben támogatható ott, ahol ez
nem függ közvetlenül a jogvitától. Hozzátette: a Duna főmedrében, mellékágaiban
– figyelembe véve a természetvédelem érdekeit – a turizmus fejlesztése is
támogatandó, ám mindez a szlovák féllel való megegyezés függvénye.
Székely
László 2002-ig volt dunai kormánybiztos: ő is felvetette korábban a dunakiliti
hajózsilip megnyitását. A Kisalföldnek most úgy nyilatkozott: ezzel a kérdéssel
hat éve nem foglalkozott, azonban úgy tudja, ezen létesítmények műszaki
átvétele annak idején nem történt meg, így „kétséges" azok műszaki
állapota. „A hajózsilip megnyitására vonatkozó kérdés önmagában
megválaszolhatatlan: komplex megoldás szükséges, tovább kell gondolni ezt a
kérdéskört, hisz az Öreg-Duna medre is bizonyos szakaszokon – az alacsony
vízszint miatt – még kishajókkal is járhatatlan" – mondta.
Cséfalvay
Attila
Forrás:
Kisalföld - www.kisalfold.hu