Kisvasúttal nyert a Szigetközösen
pályázaton
Cséfalvay Attila
2006-12-23
Három kategóriában összesen tíz pályázót
díjaztunk tegnap a Kisalföld és a Mosoni-Dunatáj Társulás által meghirdetett
Szigetközösen pályázaton.
A
megyei közgyűlés tegnapi ülésén díjaztuk a Kisalföld és Mosoni-Dunatáj
Térségfejlesztési Társulás által felkarolt Szigetközösen pályázat legjobb
munkáit. Az ötletgazda Horváth Eszter – a mosonmagyaróvári egyetem
doktorandusza – elmondta: negyvenhat pályázat érkezett be három kategóriában.
„A hasznos térségfejlesztési ötletek alapján az itt élők véleményét is
megismerhetjük ezáltal" – fogalmazott. A díjátadáskor Szakács Imre, a
közgyűlés elnöke és Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője jutalmazta a legjobbakat.
Felnőtt kategóriában a dunaszegi Veres László lett a győztes. A megvalósításra
váró ötletét bővebben is bemutatjuk.
Először
a pályázóról: az ötvenöt éves Veres László több mint huszonöt éve a
Széchenyi-egyetemen jármű-elektronika gyakorlati oktatóként dolgozik. Tíz éve
családjával Dunaszegen él, ezalatt „szárazföldön és vízen bejártam, felfedeztem
és megszerettem a környéket – írta munkájában. – Szeretném, ha a Dunaszegre
újonnan költözött családok és az ide látogató turisták megismernék és megszeretnék
(született szigetköziek pedig felismernék) az itteni környezetük természeti és
egyéb értékeit. Ezért ahol és amikor csak lehet, ismertetem és népszerűsítem a
helytörténeti és az ország egyik leggazdagabb, Dunaszegen található,
úgynevezett stabilmotor-gyűjteményét" – fogalmazott.
Termést
szállítottak 1969-ig kisvasúton
A
pályázatot először rövid történelmi visszatekintővel kezdi: a XX. század elején
Óvárt Győrrel összekötő vasút terve az állami és helyi érdekeltségű támogatások
hiányában nem valósult meg. A vasútban rejlő lehetőségeket azonban szigetközi
földbirtokosok – Héderváry Károly, Wenckheim Frigyes – felfedezték és a
magángazdaságaik számára kiépítették a gazdasági iparvasutat. A földjeikről így
a terményt kisvasúton szállították el Szigetközből a legközelebbi nagyvasúti
állomásig. Ma is áll két híd, az egyik a Dunaszeg melletti Bolgányi híd,
amelyen Dunaszegről és a környező földekről elsősorban cukorrépát szállítottak
Öttevényre. A másik a Lickópusztai híd, amelyen a Hédervárt Lébénnyel összekötő
kisvasút haladt. Gazdasági kisvasút üzemelt még Máriamajor, Ottimajor és
Novákpuszta, valamint Patkányos, Gyűrűs- és Tölöspuszta között is. Egy korabeli
térképen például a Szigetközben működő egykori keskeny nyomközű, csak
áruszállításra használt vasútvonal nyomvonala látható. A háború után az
országban nehezen indult be a mezőgazdaság, a kisvasutak funkciója
megváltozott, a mezőgazdasági árukkal szemben az ipari szállítások kerültek
előtérbe. A Szigetközben a fennmaradt kisvasúti pálya létét a gazdag k avics-
és homoklelőhelyeknek köszönhette. A vasútvonalak közül legtovább az Öttevényt
Patkányossal összekötő szakasz maradt fenn. Az újjáépítésben az 1954-es árvíz
sújtotta falvaknak nagy segítségére volt a még működő kisvasút. Végleg 1969.
január 1-jén szűnt meg a szigetközi kisvasút, a pályát lassan felszámolták. A
síneket felszedték, a magánterületeken átvezető síneket és talpfákat a
tulajdonosok saját felhasználásra megkapták.
A
megszűnt szigetközi kisvasútra ma csak a Mosoni-Dunán átívelő Bolgányi és a
Lickói híd, valamint Kunsziget végén a sínekből épített kerítés emlékeztet. A
kevés tárgyi emlék mellett az idősebbek emlékezetében még él a kisvasút. Csala
László 1959-től 1968-ig a szigetközi gazdasági vasútnál dolgozott mint fékező.
1960-ban részt vett a Gyulamajort és Jánosmajort a nagy-dunai kavicslerakóval
összekötő pálya építésénél. Elmondása szerint a régi pályával gyakran voltak
gondok, mivel a sínek a cukorrépa súlyára voltak tervezve, a kavicsszállításkor
a túlterhelés hatására – néha komoly izgalmakat okozva – recsegtek-ropogtak...
– írja a pályázó.
Lábhajtánnyal
Lipót és Hédervár között
A
pályázatban ez áll: az egykori szigetközi kisvasút emlékének megőrzésén túl
nagy jelentőségű lenne egyes pályaszakasz újjáépítése: a működő kisvasúttal
lényegesen bővülne, gazdagodna a szigetközi látványosságok sora. Az országban
működő kisvasutak az oktatás-nevelés szempontjából is jó célt szolgálnak.
Visszaépítése esetén a Szigetközben is a tanulmányi kirándulások ideális
közlekedőeszköze lehetne. A kisvasút ezzel hozzájárulna a természet
megszerettetéséhez és a védelme iránti igény kialakításához. A szigetközi
természetvédelmi területek megismerésére irányuló turizmus fellendülésével
remélhetően a védett területek közúti járművekkel történő megközelítését is
korlátozzák. „Az egykori kisvasút nyomvonala mellett felállításra javaslok egy
olyan műszaki emlékhelyet, amely méltó emléket állítana a néhai szigetközi
kisvasútnak. Az emlékhelyen kiállításra kerülhetne egy üzemképtelen C50-es
mozdony és egy csille. Az emlékhelyet bemutató információs táblán a kisvasút
rövid története mellett korabeli térkép mutatná az egykori nyomvonalat. A
jövőben a természetvédelmi területek, idegenforgalmi látnivalók és objektumok
megközelítésére kisvasúti pálya építését javaslom. A vaspálya bizonyos
szakaszán a közlekedést családi lábhajtányokkal valósítanám meg. Az
újraépítésre javasolok több kisvasúti pályát, amely a következő településeket
érintené: egyrészt a Lébény (Gyártelep)–Rigótanya–Lickói híd–Hédervár vonalat, másrészt
a Hédervár és Lipót közötti, valamint a Kunsziget–Bolgányi híd–Dunaszeg közötti
szakaszt.
Napelemekkel
villamos hajtással
Veres
László így fogalmaz: „A műszaki emlékhely kialakítását Dunaszeg határában,
valamelyik kerékpáros-pihenőben képzelem el a töltés és a kerékpárút közötti
területen. Az emlékhely kialakításához előzetesen kikérném a Kisvasutak Baráti
Köre Egyesület szakmai véleményét. (A Kárpát-medencében található, a
kisvasutakat ismertető honlap – kisvasut.hu – tartalma kiegészülhetne a szigetközi
kisvasút múltját bemutató ismeretekkel.) Szorgalmaznám a Szigetközi Kisvasút
Baráti Köre Egyesület megalakulását, amelynek egyik feladata lenne az új
kisvasúti pálya építésének szakmai koordinálása. A személyszállítást nyitott
kocsikkal, a vontatást akkumulátorral üzemelő villamos mozdonnyal képzelem el.
A villamos hajtás által felhasznált villamos energia utánpótlásáról napelemek
gondoskodnának. A napelemek felülete egyben a napsugárzástól és esőtől védené
az utasokat. A Hédervár Kastély-megálló és Lipót Termálstrand- megálló közötti
szakaszon a személyforgalom csak kerékpárhajtású vasúti hajtányokkal történne.
A közlekedés a pályán Lipót felé reggel egyirányú lenne, a strand zárása után
fordulna vissza Hédervár felé. A járgányok kialakítását hasonlóan képzelem,
mint Burgenlandban a Horitschon–Neckenmarkt és Oberpullendorf között üzemelő
vasúti pályán látható" – írja Veres László.
A
díjazottak
I.
kategóriában első lett a Piarista Általános Iskola és Középiskola
(Mosonmagyaróvár), második Molnár Zsófia (Ásványráró), harmadik Bognár Eszter
(Ásványráró). II. kategóriában győzött a Dunaszegi Körzeti Általános Iskola,
második a győri Móra Ferenc Általános Iskola és Középiskola, míg harmadik Nagy
Bernadett (Ásványráró). A III. kategóriában első lett Veres László (Dunaszeg),
második Anghelyi Tamás (Rajka), míg harmadik Gregusné Szabó Melinda
(Darnózseli). Különdíjas Kern Ágnes (Mosonmagyaróvár lett).
-
KISALFÖLD -