Közös hajóban a Mosoni-Dunáért

Közös hajóban a Mosoni-Dunáért

2006-08-28

Közös hajóba ült Győr, Mosonmagyaróvár és a Szigetköz számos politikusa, gazdasági és kulturális vezetője.

A Kisalföld kezdeményezésére pénteken közös hajóba ült Győr, Mosonmagyaróvár és a Szigetköz számos politikusa, gazdasági és kulturális vezetője. Az evezéssel annak demonstrálása volt a cél, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja nem tűr halasztást.

Ezekben a hetekben dől el, hogy milyen projektek kerülnek be a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, amely alapján 2007 és 2013 között szétosztják az európai uniós támogatásokat. Most úgy tűnik, korántsem biztos, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja belefér ebbe – annak ellenére, hogy kétéves tervezés után megtörtént a társadalmi egyeztetés, megvan az elvi vízjogi engedély és gyakorlatilag minden startra kész.

A Kisalföld tegnap közös evezésre hívta Győrbe a térség prominens vezetőit, hogy demonstrálják: ebben az ügyben pártállástól, világnézettől függetlenül mindenki egy hajóban ül, a megoldás kikényszerítése mindenkinek egyformán érdeke.

Egy célért eveztek

A Mosoni-Dunáért szívesen ültek egy sárkányhajóba – pontosabban kettőbe, hiszen a harminc-egynéhány ember el sem fért volna egyben – a megyei közélet, gazdaság és művészvilág fontos szereplői.

Az egyes hajóban többek között ott volt: Pintér István, a Rába nyrt. elnök-vezérigazgatója, Medgyasszay László győri országgyűlési képviselő (KDNP), a megyei közgyűlés alelnöke, Szabó József győri polgármesterjelölt (MDF), Csorba Dezső mosonmagyaróvári polgármesterjelölt (KDNP–FKGP–MIÉP), Molnár Csaba győri országgyűlési képviselő (MSZP), Stipkovits Pál mosonmagyaróvári polgármester (MSZP), Borkai Zsolt győri polgármesterjelölt (Fidesz–KDNP), Jungi Csaba győri polgármesterjelölt (Deák-társaság), Lanczendorfer Erzsébet győri országgyűlési képviselő (KDNP), Lakatos István, Balogh József győri polgármester (MSZP), Eredics Imre győri alpolgármester (MSZP), Dömötörné Holeczky Judit győri alpolgármester (Pro Urbe Egyesület), Babos Attila dunaszegi polgármester, Pozsgai János, a Győri Nemzeti Színház művészeti titkára, Kiss János, a Győri Balett igazgatója, Széles Sándor máriakálnoki polgármester és Fábián György, a Kisalföld főszerkesztő-helyettese.

A kettes hajóban többek között ott volt: Szabó Miklós mosonmagyaróvári polgármesterjelölt (MDF–Fidesz), a megyei közgyűlés alelnöke, Kun András győri alpolgármester, polgármesterjelölt (MSZP), Kovacsics Imre győri polgármesterjelölt (független), Bárány István győri polgármesterjelölt (Pro Urbe Egyesület), Dinnyés Előd, a megyei kereskedelmi és iparkamara titkára, Schmidt Péter győri alpolgármester, polgármesterjelölt (független), Szakács Imre győri országgyűlési képviselő (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke, Tóth István dunaszigeti polgármester, Szokoli Sándor dunakiliti polgármester, Sragner László, a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége elnöke, Szabó István, a Presztízs-díjas Szintézis rt. vezérigazgatója, Gergely Zoltán győri polgármesteri szóvivő (MSZP), Hancz Gábor, a Kisalföld újságírója.

A Kisalföld köszönetet mond az akciót hajóikkal és szaktudásukkal segítő sárkányhajósoknak, a Rába Dragon csapat tagjainak: Sziklenka Lászlónak, Balassa Katalinnak, Nagy Gergelynek, Horváth Kálmánnak, Búza Lászlónak, Bucskó Ákosnak.

A két sárkányhajó kormányosi posztjának felelősségét Balogh József győri polgármester és Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke vette a vállára, míg az ütemet dobosként Stipkovits Pál mosonmagyaróvári polgármester és Gergely Zoltán győri polgármesteri szóvivő adta. A csapat a győri vízisporttelepről indult, a Rábán megkerülte a Radó-szigetet, majd a Mosoni-Dunára visszafordulva tért vissza a kiindulási pontra.

„ Húzzunk bele!"

A mintegy háromnegyed órás evezés jó hangulatban, de zrikálásoktól sem mentesen telt. Hiába hangzott el időnként az MSZP áprilisi „húzzunk bele" szlogenje, a jobboldali politikusok csak azért is kettőzött erővel hajtottak. Stipkovits Pálnak volt, aki odaszúrta: a végére egészen jól belejött, kár, hogy éppen akkor kellett kiszállnia. Gergely Zoltán időnkénti ütemtévesztése és Győr irányítása között is többen párhuzamot vontak.

A szigetközieknek tartoznak

A szerencsés partot érés után a Kisalföld a Mosoni-Duna rehabilitációjáról kérdezte az akció résztvevőit. „A Szigetköz gondjai évtizedek óta megoldatlanok. Ez nemcsak a szakemberek, hanem a politikusok felelőssége is. Széles körű társadalmi összefogásra van szükség ebben az ügyben, hogy kellő nyilvánosságot és nyomatékot kapva most már érdemben is történjen valami a Szigetköz érdekében, és ne Budapesten, hanem helyben dönthessenek erről" – mondta Balogh József.

Szakács Imre szerint rendkívül szomorú lenne, ha a Mosoni-Duna rehabilitációja nem kerülne be a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe. „Nem kétséges, a térség jogosan várja, hogy a Szigetköz problémáját megoldják. Nagyon örülök, hogy ilyen összefogást sikerült összehozni, talán ezzel sikerül felhívni a figyelmet erre a kérdésre. Nem mellesleg kormányosként nagy eredményként könyvelem el, hogy nem borult fel a hajó."

Tóth Tiborné mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő politikustársainál élesebben fogalmazott. „A Szigetköz tizenhat éve a politika rabja, azóta semmi lényeges nem történt. Most itt állunk az európai pénzforrások előtt: a szigetközi embereknek tartoznak azzal, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben ezt a projektet előnyben részesítik" – szögezte le.

A képviselő júliusban a szakminiszterhez intézett kérdést az ügyben, a múlt héten pedig a fejlesztési társulások, a civil szervezetek vezetőivel és az országgyűlési képviselőkkel közös levelet írt, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, Sólyom László államfőhöz, Persányi Miklóshoz, a környezetvédelmi tárca vezetőjéhez és valamennyi szakállamtitkárhoz juttattak el.

„ A fejlesztési terv társadalmi vitája szeptember 1-jéig zajlik. Most kell demonstrálni, kiállni azért, hogy ne egy másodlagos megoldás valósuljon meg, ami mindenképpen késedelmet jelent. A Mosoni-Duna rehabilitációja nem tűr halasztást. Ezzel a projekttel ráadásul kiküszöbölhetnénk a párhuzamos fejlesztéseket, ami a magyar gazdaság érdeke is" – fogalmazott Tóth Tiborné.

Példaértékű összefogás

A szigetközi térségfejlesztési társulások elnöke, Babos Attila dunaszegi, Tóth István dunaszigeti és Széles Sándor máriakálnoki polgármester egyaránt úgy vélte: ez az egyetlen olyan nagy projekt a Szigetközben, ami haladéktalanul végrehajtható, ráadásul a Mosoni-Duna sikeres rehabilitációja nemcsak az itt élők, hanem a kormány érdeke is.

A demonstráció lényegét legjobban talán Kiss János, a Győri Balett igazgatója foglalta össze: „Muszáj egy hajóban evezni azoknak, akik felelősséggel tartoznak településükért, környezetükért. Remélem, hogy a példaértékű akció hatással lesz a döntéshozókra is, akiknek kutya kötelességük figyelembe venni ezt az összefogást."

A beruházást akár 2008-ban meg lehetne kezdeni

Strandokat, kikötőket építenek ki, rendezik a folyópartot, az Alsó-Szigetközben, illetve a Rába mentén újra magasabb lesz a talajvíz szintje, s ez ökológiai előnyökkel is jár – ha megvalósul a Mosoni-Duna rehabilitációja. A 16–18 milliárdos program Magyarország uniós kötelezettsége.

Győr-Moson-Sopron megye egyik legnagyobb térségfejlesztési beruházása lehet a Mosoni-Duna rehabilitációja – állítja Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint ahhoz, hogy ennek igazságtartalmát belássuk, át kell tekinteni, mi vezetett a Mosoni-Duna állapotának romlásához.

A Nagy-Dunán Magyarország felett 152 vízi erőmű épült meg az ötvenes-hatvanas évekre, amelyek visszatartják a folyó görgetett hordalékát, így az nem rakódik le a hazai szakaszon. Ennek hatására a meder már a hatvanas évektől süllyedni kezdett, egyre nőtt a kis- és a nagyvíz közötti különbség, nehezebbé téve a hajózást. A megfelelő hajózási útvonal biztosítását sarkantyúkkal – a meder szűkítésével – tudták elérni. Emiatt azonban a víz áramlása gyorsabb lett, így a korábban lerakódott hordalék egy része is kimosódott, s a meder tovább süllyedt. Hatására egyre alacsonyabbra került a talajvíz az Alsó-Szigetközben és a Rába mentén, Győrnél pedig az év nagy részében a kövek is kilátszanak a folyókból, olyan kevés bennük a víz.

„ Ahogy látható, a folyamat független a bősi vízlépcső építésétől. Éppen ezért a problémát az sem oldja meg, ha Magyarország esetleg időközben megegyezik a szlovákokkal Bős ügyében" – hangsúlyozta Janák Emil.

Magyarország vállalta, hogy 2015-ig teljesíti az európai uniós vízkeretirányelv feltételeit, azaz megvalósítja a folyóvizek rehabilitációját. Ebben az esetben a megoldást éppen ez, a Mosoni-Duna rehabilitációja jelentené. Ennek tervei kétéves munkával már elkészültek, a társadalmi egyeztetés is megtörtént, és az elvi vízjogi engedély is megvan – a beruházások sorozatát további egyéves előkészítés után akár 2008-ban meg lehet kezdeni.

A fejlesztéssel három célt kívánnak elérni. A Mosoni-Duna alsó szakaszán magasabb vízszinteket biztosítanának úgy, hogy a gönyűi torkolatnál gumigátat építenek. A felső szakaszon a rajkai zsilipet és a mosonmagyaróvári duzzasztót átjárhatóvá tennék az élővilág – a halak, a csigák és más állatok – számára. Emellett rendeznék a partokat, a folyó mentén végig strandokat, kikötőket építenének ki. Mindez 16–18 milliárd forintba kerül; a pénz előteremtése EU-s támogatás nélkül – azaz anélkül, hogy a fejlesztés bekerül a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe – elképzelhetetlen.

Janák Emil szerint a projekt az egész térségre jótékony hatással lenne. A talajvíz szintje újra megemelkedne az Alsó-Szigetközben és a Rába mentén egészen Árpásig – ami jót tenne a mezőgazdaságnak –, a vízpartok közelébe pedig visszatérnének a korábban jellemző növények és állatok. Ökológiai szempontból ugyancsak fontos, hogy lehetővé válna az élőlények vándorlása a folyóban. Emellett nyilvánvaló, hogy a korszerű strandok, kikötők hozzájárulnának a természetbarát turizmus fejlődéséhez.

Egy célért eveztek