Már feltöltötték a vadetetõket

Méhes Ákos

2005-11-28

A vadásztársaságok már jó elõre felkészültek a téli idõjárásra és folyamatosan töltik fel az etetõket.

Bár az igazán kemény téli idõjárás egyelõre még várat magára, a szigetközi és a hansági erdõkben élõ vadak téli etetésére már jó elõre felkészültek a vadásztársaságok.

Vadföldek az erdõszéleken

Összességében 46 ezer hektáron, nyolc vadászterületen gondoskodik az ott élõ vadakról a Kisalföldi Erdõgazdaság Rt. mintegy hetven erdésze és hivatásos vadásza. Törzsök Gyula fõvadász elmondta: a vad etetése tulajdonképpen egész éves munka. Céljuk az állatok számára a legideálisabb élõhely kialakítása oly módon, hogy megfelelõ búvó-, illetve táplálkozási helyet is találjanak ott. A hullámtér fiatal erdõi gazdagon biztosítanak táplálékot a vadaknak. A vadásztársaságnak ezt csupán megfelelõen kell kiegészítenie.

Az egész év során a leghatékonyabb etetõhelyet az úgynevezett vadföldeken biztosítják. Ezekre a fõként erdõszéli területekre kizárólag azért telepítenek növényeket – elsõsorban kukoricát –, hogy a vadakat odaszoktassák. A vadföldeket addig villanypásztorral védik, míg a növények megerõsödnek, majd a beérést követõen is lábon hagyják azt, hogy az állatok abból táplálkozhassanak. A társaság nem csupán kalóriagazdag táplálékot, hanem különféle kiegészítõ erõtakarmányokat is biztosít az állatoknak.

A szalmatakaró alatt

Mindezek mellett a társaság megfelelõen készül a téli fagyos idõjárásra, amikor már csak nehezen találnak a vadak táplálékot a nagy hó miatt. Egész évben folyamatosan szoktatják az állatokat az etetõhelyekhez. Télen elsõsorban lédús takarmányt, répaféléket biztosítanak számukra. Minden évben a gazdálkodókkal egyeztetve az olcsó dömpingárukat vásárolják erre a célra. Vigyázni kell azonban, hogy ne fagyjon meg a takarmány, hiszen, ha kiolvadása után az állatok megeszik, könnyen okozhat náluk különféle betegségeket. Ezért szalmatakaró alá teszik a táplálékot, így a vad mindig csak kis felületen találkozik vele. A téli táplálékváltás sokszor okoz hasmenést az állatoknak, ennek ellensúlyozására magas csersavtartalmú élelmet is biztosítanak számukra.

Az apróvadaknak külön speciális etetõhelyeket alakítottak ki, ahová a nagyvadak nehezebben férnek oda és ahonnan adott esetben könnyen el is tudnak menekülni. Az erdõgazdaság télen gyakorta dönt ki torz növésû fákat is, hogy a rajta lévõ rügyeket a vadak megehessék.

A vadásztársaság évente mintegy 600 mázsa kukoricát, 500 mázsa lédús takarmányt és 100 mázsa tápot biztosít vadjainak.

Fokozottabb figyelem

Törzsök Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a téli idõszakban a szokásosnál is fokozottabban kell ügyelniük az erdõt járóknak a vadak nyugalmára. A fagyott havon, ha megijednek és menekülni kezdenek, könnyen megsérülhet a lábuk, ami aztán az elhullásukhoz vezethet.

Egész éves munka

A Lajta–Hanság Rt. mintegy 47 ezer hektáros vadászterületén szintén egész éves munka a vadetetés. Giczi Ferenc ágazatvezetõ lapunknak elmondta: különösebb felkészülésre nincs szükségük a télre, hiszen a vadkárok megelõzése érdekében folyamatosan etetnek, a téli fagyos idõszakban azonban fokozzák ezt a tevékenységet. Fõként a Hanság nyárfaerdeiben van szükség erre, hiszen az ott lévõ jágerkender és a nád nem biztosít megfelelõ táplálékot a vadaknak. A társaság vadászterületein lévõ huszonnyolc nagyvad és több száz apróvad etetõit a szükségleteknek megfelelõen folyamatosan töltik fel.

14 vontatónyi kukoricadara

A Szigetköz Vadásztársaság ugyancsak felkészült 23 ezer hektáros területén a vadak téli táplálékának biztosítására. Takács László elnök elmondta: az elmúlt két hétben tizennégy vontatónyi kukoricadarát vittek már ki az etetõkbe. Bár az erdõlakók most még találnak maguknak megfelelõ mennyiségû táplálékot, ám a társaság már feltöltötte az etetõket arra az esetre, ha hirtelen olyan mennyiségû hó hullik, hogy az állatok néhány napig nem tudnák megközelíteni az etetõhelyeket. A szükségleteknek megfelelõen folyamatosan vásárolnak és raktároznak szemes- és lédús takarmányt, illetve kukoricadarát.

Vadetetés a téli hidegben