Hódok: A Szigetközben él a legjelentősebb hazai állomány, mintegy négyszáz egyed
Meghússzorozódtak nálunk a vízi ácsok
Magyarországon a legjelentősebb hódállomány - a hazai kétharmada - a Szigetközben él. Közel száz territóriumban, mintegy négyszáz négylábú ács mozog itt: szinte minden ágrendszerre jut néhány család.
A feljegyzések szerint az utol­só, még természetes körülmé­nyek között élő hódot 1850-ben Szigetközben ejtették el. Az intenzív vadászat miatt azonban később a hódok nyom­talanul eltűntek a magyarorszá­gi vizek mellől.
Száz évvel kipusztulása után az el­ső szigetközi hódok 1990 körül je­lentek meg, Ausztriából érkeztek - Szlovákián keresztül - a Dunán az árvízzel.
A Duna elterelése óta az egyik legnagyobb természetvé­delmi eredmény a hódok meg­telepedése.
1998-ra a szakemberek szerint há­rom család telepedett meg itt, az­óta lett ilyen népes a família.
A hód társas lény, csak akkor marad meg egy területen, ha párt talál magának: lassan minden ág-rendszerre jut néhány család. A Mosoni-Duna egyes szakaszait különösen kedvelik: fiatal hlzta-ágakat, gallyakat, hajtásokat esz­nek. A legnagyobb megpróbálta­tás számukra a hirtelen érkező áradás, ilyenkor ideiglenesen to­vábbállnak. Szigetközben leg­gyakrabban Rajkánál, Dunaszi­getnél, Dunaremeténél, Novák-pusztánál és a hédervári határban figyelhetőek meg hód által meg­rágott, kidöntött fák.
Több európai országban azt tapasztalták, hogy a hódok vonzzák a turistákat. Finnor­szágban, Oroszországban és Svédországban, ahol „erős" po­pulációi vannak a hódnak, már a vadászatát is engedélyezték.
Cs.A.
FOTO: KISALFÖLD-ARCHÍVUM
Nyugati szomszédunknál egyébként 1976 és 1988 között az eurázsiai hód három alfaját telepítették vissza: a skandináv, a belorusz és a voronyezsi tí­pust. Rajtuk kívül Ausztriába Bajorországból elbai hódok is kerültek.
Szigetközben nem végeztek
HÓDRÁGÁS: Horváth Gyula, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet vezetője mutatja a vízi ácsok jelen­létének bizonyítékát.
még állományfelmérést: szak­emberek szerint azonban nagy­jából száz hódterritórium talál­ható a tájegységben, amely kö­zel négyszáz példányt feltételez. A hódok a partoldalba vájt
üregrendszerben élnek vagy hódvárakat építenek. A mellék­ágak partjain található bokorfü­zesek mentén bőségesen talál­nak táplálékot a négylábú ácsok. A hódok ősszel építik
meg téli élelemraktárukat, mely a téli mozgáskörzetük központ­ja. Egyes mellékágak azonban télen sem fagynak be a nagy víz­sebesség miatt, így az itt élő ál­latok nem raktároznak élelmet.