Mérlegen a dunai elárasztás

2005-05-18

A vízügyi szakemberek a szigetközi hullámtér elárasztásának tapasztalatairól számoltak be.

Kedden terepbejáráson és sajtótájékoztatón számoltak be a vízügyi szakemberek a szigetközi hullámtér elárasztásának tapasztalatairól.

Elmondták: a mûtárgyakban már akadtak kisebb rongálódások, ám a természet és az élõvilág számára hasznos a mesterséges árhullám.

Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetõje kollégáival Kisbodaknál szemléltette az elárasztás jótékony hatását. Mint mondta, az ágrendszerbe másodpercenként 200 köbméter vizet vezetnek: így ötvenes évek elõtti helyzetet „produkálnak" a felsõ- és közép-szigetközi szakaszon.

Egyébként a Magyar Tudományos Akadémián a napokban kiértékelik az évenkénti árhullám tapasztalatait és eredményeit. A víz hozta uszadékok terhelik az ideiglenesen megépített mûtárgyakat, ezeket folyamatosan tisztítani kell. Az ezzel járó többletköltségeket ezek után tudják majd kiszámítani. Vállalkozók és vízügyesek – mintegy 25–30-an – végzik a tisztítási munkát. Kisebb rongálódásokat jeleztek már a mûtárgyakban: többek közt Dunakilitinél is, ám ez ilyenkor Janák Emil szerint „normális". A denkpáli hallépcsõt a tavalyi kimosódás után idén megkímélte az ár. A vízügyi szakemberek vízszintrögzítés és vízhozammérés mellett vízminõségi mintákat is vettek: ezek kiértékelése még folyamatban van.

Szabó Csaba, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet munkatársa elmondta: a mélyebb szigetközi részek megteltek vízzel. Így egy esetleges késõbbi aszály esetén sincs gond, hisz a növények most vizet raktározhatnak el. Emellett a fiatal erdõségek fejlõdését szintén segíti a mesterséges ár. A halivadékok számára is több a pozitívum: a dévérek, bodorkák éppen most ívnak, s számos alkalmas helyet találnak erre. Az elárasztás a tervek szerint május huszadikáig tart.

Két hétre elárasztják a Duna hullámterét

Mától elárasztják a hullámteret

Víz alá kerül a hullámtér