Mosoni-Duna: előre a múltba

2005-12-27

A gönyűi kikötő tervezett nagyszabású átalakítása a folyó győri szakaszának vízszintjére is pozitív hatással lesz.

Az érintett települések (Győr és Gönyű) vezetői biztosak benne, most végre megvalósul a fejlesztés. De ettől még tény, évek óta értetlenül szemlélik az emberek, a Mosoni-Duna Gönyű és Győr közötti szakaszán olyan alacsony a vízszint, hogy több helyen a kövek is kilátszanak.

Látszólag semmi sem történt, legfeljebb időről időre felvetette a Kisalföld: nem lehetne tenni valamit a helyzet ellen? A válasz rendre az volt: pénz nélkül semmit. Az elmúlt ötven évben a középvízszint másfél-két méterrel csökkent, s van, amikor a győri szakaszon alig éri el a hetven centimétert. Képletesen szólva ez azt jelenti, hogy akár át is sétálhatunk a révfalui híd alatt.

Az alacsony és kiszámíthatatlan vízállás lehetetlenné teszi a folyó turisztikai kihasználását, pedig a (főként külföldi) kishajó-tulajdonosok részéről lenne rá igény. Most azonban gyakran nem jutnak Gönyűnél tovább, hiszen a kishajók közlekedéséhez minimálisan szükséges vízmélység sem biztosított, ráadásul a turisták kulturált fogadásához szükséges infrastruktúra – kikötők, szálláshelyek – is hiányzik. Az utóbbi évtizedek vízszintcsökkenését a folyó melletti élővilág is megsínylette: a korábbi vizes élőhelyeket sok helyen felváltották a szárazföldi életközösségek; a révfalui holtágban például a nyári hónapokban olyan kevés a víz, hogy valósággal elmocsarasodik.

Visszaállhat a vízszint

Bármennyire is indokolt, s ezt már több mint tíz éve mindig elmondják, a Mosoni-Duna rehabilitációja idén sem került be a 18 kiemelt – köztük nyolc vízügyi – fejlesztési projekt közé, amelyek előkészítését az állam jelentős összegekkel támogatja. Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője nem a pályázati anyagban látja az elutasítás okát; úgy véli, erre a tervre egyszerűen már nem jutott pénz. Nyert viszont a gönyűi kikötő fejlesztésének terve, amelynek, ha megvalósul, nemcsak magára a kikötőre, hanem a Mosoni-Duna teljes Gönyű–Győr szakaszára érezhető hatása lesz: azonnali vízszintemelkedést jelent ugyanis.

A kikötő fejlesztési tervének elkészítésére novemberben 560 millió forintos állami támogatást nyert az Éduvízig. Ez az összeg még nem közvetlenül a megvalósítást segíti, hanem egy olyan pályázati dokumentáció elkészítését, amely jó eséllyel indul 2006-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból elnyerhető 24 milliárd forintért.

A fejlesztéssel az egyre nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító – forgalmát az elmúlt öt évben megháromszorozó – gönyűi kikötő medencés kikötővé válik, ami azt jelenti, hogy nem lesz nyitott a Mosoni-Duna felé, így a folyó teljes vízhozama nem halad keresztül rajta, s a hajók közlekedését nem befolyásolja nagymértékben a vízszint változása, tervezhetőbb lesz a hajóforgalom.

Ezt a folyó torkolatának áthelyezésével és egy új torkolati mű megépítésével oldják majd meg a szakemberek. Utóbbi biztosítja, hogy a vízszint Győrben se csökkenjen a tervezett 230 centiméter alá, az ezzel együtt megépítendő hajózsilip pedig újra beindíthatja a környéken a vízi turizmust, egészen a Szúnyog-szigetig.

Előny lehet a pályázatnál

– A cél az, hogy visszaállítsuk a vízszintcsökkenés előtti állapotot, azaz a vízszint ne menjen a folyópart kövezett rézsűjének vízszintes része, 230 centiméter alá. Természetesen ez egy átlagérték, hiszen a folyó eredeti jellege, dinamikája, természetes vízszintingadozása megmarad – tudtuk meg Janák Emiltől.

A vízszintemelkedés megteremti a hajózás alapvető feltételeit a Mosoni-Dunán, de persze nemcsak a hajósok járnak jól, hanem a part menti élővilág is. A változások kedvezően hatnak majd az Alsó-Szigetköz talajvízszintjére – ez a vizes élőhelyek mellett a mezőgazdaság számára is fontos –, s hatékonyabb lesz a Szigetköz

vízpótlása.

A kikötőfejlesztés és annak pozitív hatásai előnyt jelenthetnek a Mosoni-Duna rehabilitációjára benyújtandó pályázat elbírálásánál is, hiszen az a vízszintemelkedésnek köszönhetően megalapozottabbá válik.

Ha minden jól megy, azaz a most elkészült, 2007 elején beadandó pályázatot az EU elfogadja és támogatásra méltónak ítéli – az elbírálásra egyébként legfeljebb hat hónapja van a közösségnek –, már 2007 végén megkezdődhet a kivitelezés, s 2010-re elkészülhet a torkolati mű. Ha a pályázat a gondos előkészítés ellenére sem nyer, egy évvel később újra megpróbálják – akárcsak az idén elutasított rehabilitációs pályázatot –, Janák Emil azonban egyelőre nem számol ezzel az eshetőséggel.

Aeroplán is leszállt volna

Eredics Imre győri alpolgármester szerint a folyórehabilitációval a győri belváros képe is alapvetően átalakulna. A vízre telepíthető szórakozóhelyek, az exkluzív rakpart és jachtkikötő terve már régen létezik a fejekben, de addig nem lehetett mit tenni, amíg a folyó (mélysége) alkalmatlan volt a hajók fogadására. Beszédes az a történet is, miszerint az egyik győri vállalkozó szeretett volna aero-

plán-kikötőt magának, pénze lett is volna kisrepülő megvásárlására, de sehol nem volt alkalmas szakasz a Dunán, ahol le tudott volna szállni. Nyilván nem ő a tipikus példa, de ha csak a jachtkikötők megépülnek, s szabad utat kap a vízi turizmus, abból a város is profitál. Nem beszélve a nemzetközi szintű kajak-kenu pálya kialakításáról, amelyet Győr szintén tervbe vett, s amely szintén ennek a fejlesztésnek a függvénye. „Bárcsak már itt tartanánk" – tette hozzá az alpolgármester, aki biztos abban, hogy végre eljött az ideje ennek.

Gönyű csak nyer ezzel

Törzsök Gyula, Gönyű polgármestere is biztos abban, hogy a torkolati művet megcsinálják; szerinte mindegy, melyik kormány nyeri jövőre a választásokat, muszáj lesz lépnie, különben – őt idézve – a saját nyakára tesz hurkot. A település csak nyerhet ezzel, mondta még a polgármester, aki a vízügyi igazgató által említett természeti előnyök mellett az öbölkikötő egyéb hasznát is hangsúlyozta: ha a gönyűi kikötő medencéssé válik, az a vízi haváriák esetén is védelmet nyújt. Törzsök Gyula emlékszik arra a hat évvel ezelőtti szakmai értekezletre is, amelyen valamennyi szakma támogatta a medencés kikötő kialakítását, ebből eddig mégsem lett semmi. Most mégsem szkeptikus a községvezető, mondván, ahol ennyire egyértelmű a következő lépés, azt előbb-utóbb meg is lépik. Az is igaz persze, hogy mozdulni kellett volna.

Tíz évünk van

Az Európai Unióhoz történt tavaly májusi csatlakozásunk óta hazánkra nézve is kötelező az EU úgynevezett vízkeretirányelve, amely szabályozza a vizek használatát. A jogszabályok szerint Magyarország természetes vizeit 2015-re kell megfelelő állapotba hozni, s ez nemcsak magukra a folyókra, hanem azok teljes vízgyűjtő területére vonatkozik. Ennek előkészítéséhez nemcsak az egyes megyék vízügyi hatóságainak összehangolt munkájára van szükség, hanem a folyó mellett élők igényeinek felmérésére is, amelyet összhangba kell hozni az ökológiai célokkal. Az igényfelmérés, melynek keretében mára a Mosoni-Duna mellett fekvő összes települést megkérdezték, három éve folyik, s a tervek szerint 2015-re az egész országban befejeződik.