Nem tetőzött, csak ''megállt'' a Duna

Cs. A.

2006-04-04

Mecséren és Dunaszentpálon homokzsákokkal védekeznek a Mosoni-Duna áradása ellen.

Mecséren és Dunaszentpálon homokzsákokkal védekeznek a Mosoni-Duna áradása ellen. A vízügyi igazgató szerint a néhány centis apadás ellenére egyelőre csak „megállt" a Duna Nagybajcsnál.

Mecséren péntek óta pakolják a homokzsákokat a helyi önkéntesek. Több ezer darabot tettek már az alig egy méter magas töltés köré. Még vasárnap éjjel is áradt a folyó, a mecsériek éberen figyelik a vízszint emelkedését. Hétfő délelőtt a mosonszentmiklósi és lébényi önkéntes tűzoltók is segédkeztek, kiegészülve a mecsériekkel és vízügyesekkel.

A munkát a polgármester, Gerháth Zoltán irányította. A zsákokat a falu határából érkező homokkal töltötték meg. Kovács Mihály, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hansági szakaszmérnöke is a gáton szervezte a munkát. Két csoportban ötven önkéntes pakolta a zsákokat reggel óta: a helyi Vöröskereszt szendvicseket osztott a megéhezett munkásoknak. A mecsériek a házi búvárszivattyúkat is beindították.

Hiába vannak meg a tervek a több kilométeres árvízvédelmi töltésre, arra legkorábban jövőre lesz állami pénz. Márpedig a víz nem kíméli őket: a Mosoni-Duna Kimle felől is veszélyeztet, ám Dunaszentpál felől a visszaduzzasztás miatt is védekezni kell. Erre hívta fel figyelmünket Fekete Zoltán alpolgármester, aki panziója tetejére invitált. Innen körbelátni: Dunaszentpál felől dolgoznak a markolók és a munkagépek, mert már megjelent a víz a falu határában. Másik oldalról az önkéntesek a „kistöltés" megerősítésén fáradoznak. Tegnap estére a darnózseli polgárőrök és önkéntes tűzoltók is megérkeztek erősítés gyanánt.

A vízügyi igazgatóság közleménye szerint a Nagy-Duna felső-ausztriai szakaszán stagnáló magas vízállások alakultak ki a Dunán és mellékfolyóin.

Nagybajcsnál megállt az emelkedés és 757 centiméteren tetőzik a folyó. Az apadás mértéke ma reggelig nem lesz jelentős. A győri vízmérce tegnap reggel 712 centimétert mutatott, a tetőzés dél körül volt. Harmadfokú a készültség a Nagy-Dunán a Vének–Dunaremete, a Mosoni-Dunán pedig a Vének–Dunaszentpál közötti és a Győr–Kunsziget közötti szakaszon, a Rábán a Győr–Árpás, Győr–Koroncó és Koroncó–Mórichida közötti szakaszon. A belvízvédelmi csatornák telítettsége tovább növekedett. Jelenleg 7560 hektáros területet borít belvíz az igazgatóság területén.

Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: a helyes kifejezés a néhány centis apadás ellenére az, hogy Nagybajcsnál nem tetőzött, hanem „megállt" a Duna. Elhúzódó védekezésre kell számítani. Mecséren és Dunaszentpálnál elkezdődtek a munkák. Úgy tűnik, nem lesz akkora gond ott, mint 2002-ben. A belvíz is „fejfájást" okoz, tizenegy szivattyútelep működik. A Kisalföld megkérdezte: a dunakiliti és bősi műtárgyak nélkül milyen lenne a helyzet a Szigetközben? Az igazgató szerint könnyíti a helyzetet a vízlépcső, növeli a biztonságot. A Szigetköz kétharmadán elsőfokú a készültség, fokozatosan vezeti le az árhullámot az Öreg-Duna és a vízlépcső. A töltés lábáig ér a víz, ami a természet számára is hasznos elöntésnek felel meg.

(Cs. A.)

Árvízvédelmi veszélyhelyzet

A kormány a súlyos árvízhelyzetre való tekintettel hétfőn délután három órától veszélyhelyzetet rendelt el: a kora délutáni órákban a Duna Budapestnél elérte a 848 centiméteres rekordmagasságot.

Árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdetett ki a miniszterelnök – a kormányzati koordinációs bizottság javaslatára – hétfőn 15 órától több folyószakaszra.

„Az árvíz-védekezési vészhelyzetet a Duna folyón a Komárom–Esztergom–Budapest–Tass szakaszra, illetve az Ipoly folyón Ipolytölgyes és a torkolat közötti szakaszra hirdetem ki" – mondta Gyurcsány Ferenc a bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón tegnap.

Az árvízi veszélyhelyzet a folyószakaszok mellett lévő települések közigazgatási területére is érvényes.

A következmények

A rendelet értelmében az árvíz elleni védekezés költségeinek teljes körű felméréséig a veszélyhelyzet elhárításához szükséges költségek fedezetét a kormány biztosítja. A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott útvonalra korlátozzák, illetve közlekedésüket az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltsák.

Az ország meghatározott területén elrendelhető a lakosság ideiglenes kitelepítése is. A rendelet szerint a lakosság elszállításáról a polgármesternek kell gondoskodnia. Emellett elrendelhető az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, ez azt jelenti, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

A veszélyeztetett területekről a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását, biztonságba helyezésük végett, szintén el lehet rendelni. Az élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki és földmunkagép igénybevétele is. A veszélyhelyzet elhárításába a Magyar Honvédség, a határőrség és a rendvédelmi szervek is bevonhatók.

„Az elmúlt 24 órában az árvízvédelmi készültség teljes hossza már meghaladta a háromezer kilométert, ebből 842 kilométeren már harmadfokú készültség van" – ismertette Gyurcsány Ferenc tegnap kora délután.

Hétfőn délután három órakor a Duna Budapestnél elérte a 848 centiméteres (2002-ben mért) rekordmagasságot.

Ezalatt a védekezés becsült költsége meghaladta a 200 millió forintot, önkormányzati és állami védműveken 10 ezer ember védekezett, és a kitelepítések során összesen 52 településről 458 ember hagyta el lakóhelyét; valamennyien biztonságos körülmények közé kerültek.

Bocskai István honvédségi szóvivő tájékoztatása szerint technikai eszközöket csoportosít át a Magyar Honvédség a Duna és a Tisza áradása miatt veszélyeztetettnek ítélt térségekbe, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban megkezdhessék az emberi életek és anyagi javak mentését, ha az szükségessé válik.

Vasúti közlekedés

A folyók magas vízállása miatt több vonalon sebességkorlátozást vezetett be a MÁV, de van olyan vasútvonal is, ahol leállt a vasúti közlekedés. A vonatok hosszabb menetidővel közlekednek a Budapest–Győr, illetve a Szerencs–Sátoraljaújhely közötti vasútvonalon, Almásfüzitő és Esztergom között pedig szünetel a vasúti közlekedés.

Ivóvíz-korlátozás

Grosschmid Sándor megyei tiszti főorvos arról tájékoztatta a sajtót, hogy ivóvíz-korlátozást rendeltek el Komárom-Esztergom megyében Dömös és Pilismarót településeken a dömösi ivóvízbázisról kitermelt ivóvíz minőségének romlása miatt, mivel a Duna élővize bejutott némelyik kútba. Így biztonsági okokból ivóvízként való fogyasztását megtiltották. (mti)

Európa-szerte rendkívüli állapotok a folyókon

Csehország

Csehországban hétre emelkedett az idei áradások halálos áldozatainak a száma, s tartani lehet attól, hogy egy vasárnap este a megáradt folyóba esett s egyelőre hiába keresett 6 éves kisfiú lesz a nyolcadik áldozat. A cseh kormány hét körzetben rendkívüli állapotot rendelt el. A hétfő reggeli jelentések szerint Észak-Csehországban kritikus helyzet alakult ki, miután az Elba és számos kisebb helyi patak és folyó vízszintje továbbra is emelkedik. A Morva, a Dyje és a Jevisovka folyók vízállásának emelkedése miatt nem kevésbé súlyos a helyzet a délkeleti országrészben.

Ukrajna

Az árvíz halálos áldozatokat szedett Ukrajnában is; Kárpátalján, a Perecsenyi járás Poroskő (Poroskovo) falujában egy ötéves kislány és egy nyolcéves kisfiú vízbe fulladt, mert egy hegyi patak kilépett a medréből és az ár magával ragadta őket. Kárpátalján több kisebb folyó és patak kiöntött, az árvíz számos kárpáti falut elvágott a külvilágtól.

Szerbia

Szerbiában a Duna áradása nem fenyeget egyelőre lakott területeket, de a folyó menti észak-bácskai üdülőfalvak már víz alatt vannak. A tetőzést ezen a szakaszon április 5–6-ra, Belgrádnál április 10-re várják.

Szlovákia

Szlovákiában a hét végén valamelyest javult az árvízhelyzet, helyenként azonban továbbra is súlyos az árveszély. A legrosszabb helyzet a döntően magyarok lakta Bodrogközben és az egyik, Mátyusföld peremén fekvő nagyközségben, Nádszegen alakult ki. A bodrogközi folyók közül – noha több folyón van harmadfokú készültség – hétfőn délelőtt a Latorca jelentette a legnagyobb veszélyt. A folyón vasárnap 1983 óta példátlanul magas, 936 centiméteres vízállást mértek.

Románia

Romániában az Al-Duna menti településeket fenyegeti árhullám, s árvizek pusztítanak számos erdélyi megyében. A legfrissebb jelentések szerint a Maros, a Szamos, valamint a Körösök erdélyi vízgyűjtő medencéiben lehullott esők és a hegyekben gyorsan olvadó hó miatt sok patak, helyi jelentőségű folyó és több helyen a nagyobb folyók is kiléptek medrükből. Lakott települések, nagy kiterjedésű termőföldek kerültek víz alá, az ár falvakat zárt el a külvilágtól és gondokat okoz a közlekedésben.

Ausztria

Gátszakadás történt hétfő hajnalban a Morva alsó-ausztriai szakaszán a 2100 lakosú Dürnkrutnál, a település egy része víz alá került, 250 épületből, köztük számos hétvégi házból kellett kiköltöztetni a lakókat – közölte az alsó-ausztriai tűzoltóság. A kényszerintézkedés 300–400 embert érint.

Németország

Óránként egy centiméterrel emelkedett hétfőn az Elba vízszintje a folyó németországi szakaszán, a tetőzést mára várják. Hétfő reggel Drezdánál – ahol rendes körülmények között 200 centiméteres a vízmagasság – 738 centiméter magas vízállást mértek.