Puskával gyérítik a halpusztító
kormoránokat
Cséfalvay Attila
2007-02-09
Hosszú ideje okoznak gondot a
horgászoknak, halászoknak a Szigetközben rendkívül elszaporodott kárókatonák.
Hosszú
ideje okoznak gondot a horgászoknak, halászoknak a Szigetközben rendkívül
elszaporodott kárókatonák. Császár István gyakran horgászik a Szigetközben, s
őt is bosszantja, hogy még elkergetni sem lehet ezeket a madarakat.
„Ásványrárón és Lipót környékén találkoztam a legtöbb kormoránnal. A
Szigetközben napi 8–10 tonna halat esznek ki a vízből" – magyarázza.
Jelentős a madarak okozta kár
Két
nagyobb kormorántelep ismert a Szigetközben: egyik Ásványrárón, a másik
Dunaszigeten található. A gond a győri Előre Htsz-t is érintette: a
halállományt nagymértékben pusztítják a madarak. Emiatt kérelmet nyújtottak be
az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelethez a nagy
kárókatona-állomány lőfegyverrel való gyérítésére a Dunán és ágrendszerein.
Indoklásuk szerint a Szigetközben fészkelő 500–600 család, az északról lehúzódó
150–200 pár, valamint a Csallóközből táplálkozni rendszeresen érkező 1200–1500
pár jelentős károkat okoz vízterületeik halállományában. A legnagyobb károkat
táplálkozási szokásaikból adódóan nemcsak az elfogyasztott, hanem a megsebzett,
ezáltal elpusztuló hallal okozzák. A táplálék csökkenésével a kormoránok
megjelennek a Mosoni-Dunához tartozó csatornarendszeren, s halastavakon is.
Emiatt a halászati szövetkezet azt is kérte, hogy az engedélyezést lehetőleg
hosszabb időtartamra állapítsák meg.
Ólomsöréttel nem lehet rájuk lőni
A
nagy kárókatona az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős
állatfaj, gyérítése a törvényrendelet alapján engedélyezhető. A felügyelőség
engedélye szükséges a védett állatfaj egyedi elejtéséhez, továbbá kártételeinek
megelőzése érdekében riasztásos módszer alkalmazásához. Emiatt a kérelmezők
megkeresték a Komárom-Esztergom Megyei Földművelésügyi Hivatalt, ahol a
vadászati és halászati szakhatóság hozzájárulását adta a gyérítéshez és
riasztáshoz. Azonban szigorúak az előírások. A kilövés csak az Előre területére
érvényes (Komáromtól Rajkáig, dél felé pedig Nickig). Más védett faj nem
szenvedhet sérülést, s ólomsöréttel sem lehet lőni. A gyérítést kizárólag
megfelelő fajismerettel rendelkező hivatásos halőrök és az érintett
vadászterületek vadászatra jogosultjai végezhetik az előírások betartásával.
Jelentést kell készíteni a terítékadatokról, s egyedi jelöléssel ellátott madár
esetén soron kívüli tájékoztatás szükséges.
Riasztás alatt kihűlnek a tojások
A
gyérítés során kétféle módszer alkalmazható. Fészektelep-riasztásra van
lehetőség az ásványrárói telep szigetén. Ennek során a kotlási periódus első
harmadában a hőmérséklettől függően 12–24 órán keresztül sörétes lőfegyveres
riasztással nem hagyják a madarakat a fészkükre szállni, így a lerakott tojások
kihűlnek, bennük az embriók elpusztulnak. A riasztás megfelelő időpontjáról a
Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának élővilág-védelmi osztályvezetőjétől
kell tájékoztatást kérni, s csak szakfelügyelet alatt végezhető. Az augusztus
és március közötti időszakban – ha több kárókatona gyűlik össze – a
vermelőhelyek közelében is végezhető gyérítés. Ezt a nemzeti park
tájegységvezetőjének kell bejelenteni. Az engedély 2008. február 28-ig
érvényes.
Több kárt okoznak a rapsicoknál
Szilágyi
Gábor, az Előre Htsz ügyvezető elnöke elmondta: a következő hetekben a nagyobb
horgászegyesületekkel és társadalmi szervezetekkel megbeszélést tartanak.
Várhatóan néhány héten belül elindulhat a gyérítés.
–
Minden horgásznak, halásznak hatalmas károkat okoznak a Szigetközben ezek a
madarak: több ezer példány legalább napi fél kilogramm halat fogyaszt el,
ráadásul rengeteget megsebez. Több kárt okoznak a halállományban, mint a
rapsicok – mondta az elnök.
Évente 2428 tonnát esznek meg
A
kárókatona kizárólag halakkal táplálkozik: pontyot, ezüstkárászt, sügért,
csukát vagy domolykót eszik. A fajtól függően 12–47 centiméter átlagos
testhosszúságú halakat zsákmányol, melyek tömege 53–285 gramm között van.
Naponta átlagosan 425–700 gramm kerül a gyomrába: a hazánkban költő vagy
ideiglenesen itt lévő kormoránok évente 2428 tonna halat esznek ki a vízből. A
kormorántelepek fészkelőhelyükre is drasztikus hatással vannak, nagy
mennyiségű, maró ürülékük miatt a fészkelőfák aránylag rövid időn belül
kipusztulnak.
-
KISALFÖLD -