Szellemi potenciál térségfejlesztésre

Cséfalvay Attila

2006-06-15

Innovatív, továbbfejleszthető és támogatható ötleteket vár a mosonmagyaróvári kistérségi társulás.

Dr. Dóka Ottó, a Nyugat-Magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karának oktatási dékánhelyettese elmondta: megkapták a társulás stratégiai programját, melyben az ajánlott intézkedések között szerepel az egyetemmel való szorosabb kapcsolat kialakítása. Azért ültek le egy megbeszélésre kedden a kistérség képviselőivel (Török Sándorral és Széles Sándorral), hogy lássák, miként tudnak kapcsolódni ehhez a programhoz. A mostani megállapodás szerint szeptember elejére készíti el az egyetem azt a projektcsomagot, amely alapján tudnak témaköröket ajánlani a hallgatóknak – a stratégiaprogramot is figyelembe véve.

A hallgatók hatvan százaléka régióbeli

– Ez a kapcsolat az egyetem számára is előnyös: az intézmény szeretne regionális központtá válni, s ehhez fontos a régióban élőkkel való kapcsolat – kezdte. – Másrészt a témadolgozatok is megújulhatnak: új képzések indultak az intézményünkben s ehhez szorosan kapcsolódhatnának a diplomamunkák. Ilyen szak például a vidékfejlesztés, a környezetgazdálkodás, vagy a szakirányok közül az ökológiai gazdálkodás, a környezettechnika. Most már hallgatóink több mint 60 százaléka régióbeli, s szerencsés, ha ők vesznek részt a térségfejlesztési munkában. A harmadik évben választanak szakdolgozattémát a diákok, melyet a 4. és 5. évben dolgoznak ki: így az első kész dolgozatok két év múlva kerülhetnek ki. Kiemelném még, hogy az egyetem „beágyazódása" erősödhet a térség életében ezzel az együttműködéssel – mondta dr. Dóka Ottó.

Három térségre osztanák fel

Széles Sándor máriakálnoki polgármester, a társulás egyik képviselője – aki szintén ezen az egyetemen végzett – hozzátette: az együttműködés alapjának a stratégiai programot tekintik.

– Ebből kiindulva jelölnének ki témákat az egyetemi hallgatók számára: ezt az egyes települések is saját jövőbeni céljaiknak megfelelően alakíthatnák. Az egyetemistákat – lehetőség szerint – anyagilag is támogatná a kistérség, s az információkat is közösen gyűjthetjük össze. Innovatív ötletekre van szükség, melyek továbbfejleszthetők, támogatásra méltóak. Az egyetem által kidolgozott témajavaslati pontokat a kistérség és az egyes települések véleményezhetik. Emellett igyekszünk a mosonmagyaróvári kistérséget három részre felosztani: Mosoni-síkságra, Mosonmagyaróvárra és Szigetközre – más-más kapcsolattartókkal. Jó néhány témajavaslatra már lenne ötletünk: például, hogy Szigetköznek mint régiónak – az államreform kapcsán – van-e létjogosultsága. Kidolgozhatnák a helyi termelők marketingstratégiáját. Téma lehet a méhészet, a szigetközi talajadottságok és termőhelyi változások a Duna elterelése után, vagy a halgazdálkodás lehetősége a rehabilitált területeken. Az elmúlt néhány hétben több hallgató is érdeklődött erről a lehetőségről: ők helyi kötődésű diákok, akik a térség fejlődése érdekében igyekeznének hasznosítható ötletekkel előrukkolni.

Uniós pénzekről is szó van

Török Sándor mosonszolnoki polgármester – szintén egykori mosonmagyaróvári egyetemista – szerint a települések és a kistérség jövője alakulhat ettől az együttműködéstől.

– Megfelelő ötletek és azok szakmai kidolgozása nélkül elveszítjük esélyünket, hogy a 2007–2013-as időszakban uniós pénzeket nyerjünk. Az itteni szellemi potenciált ki kell használni a régió fejlődése érdekében. Az egyetem által összeállított „ötletbörzét" a településeknek saját maguk fejlesztésére kell „lebontani".