Szigetközi Fejlesztési Tanács alakul

2006-11-17

Megalakul a Szigetközi Fejlesztési Tanács – erről született megállapodás egy csütörtöki megyeházi fórumon.

Az érintettek közösen lépnek fel, hogy megvalósuljon vagy legalább elkezdődjön a Mosoni-Duna rehabilitációja.

„ Elfogyott a türelem. Ígéretekkel már tele a padlás, sőt, már a tetőn bugyog kifelé" – ezzel indokolta Babos Attila dunaszegi polgármester, az Alsó-Szigetközi Önkormányzati Társulás elnöke tegnap, hogy másik három szigetközi társulás elnökével – Tóth István dunaszigeti, Széles Sándor máriakálnoki és Szokoli Sándor dunakiliti polgármesterrel – fórumot hívott össze a győri megyeházára. Az elkeseredés oka, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja nem került be a II. Nemzeti Fejlesztési Terv nagyprojektjei, olyan fejlesztései közé, amelyeket az állam dolgoz ki és amelyekhez vállalja a brüsszeli forrás mellé az önrészt is. A 16 milliárd forintba kerülő program lényege: magasabb vízszintek, a rajkai zsilipet és a mosonmagyaróvári duzzasztót átjárhatóvá tennék az élővilág számára, rendeznék a partokat, a folyó mentén strandokat, kikötőket építenének ki.

A megbeszélésen Széles Sándor máriakálnoki polgármester amellett érvelt, hogy el kell érni: a Szigetköz külön soron, 300 millió forinttal szerepeljen a 2007-es költségvetésben. Szorgalmazta, hogy e pénz fölött a megalakítandó Szigetközi Fejlesztési Tanács rendelkezzen. Szerinte legalább ennyire fontos a Szigetközi Nemzeti Park létrehozása.

Tóth Tiborné mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő (MSZP) azt javasolta, hogy „kármentésként" a teljes, komplex programot bontsák részeire, és a Regionális Fejlesztési, valamint a Környezet és Energia Operatív Programból (ROP, valamint KEOP) próbáljanak rá európai uniós pénzt szerezni. Széles Sándor hangsúlyozta: ez nem megoldás, mert a tetemes önrész a pályázó önkormányzatokra, civil szervezetekre hárulna, holott Szigetköz helyzete miatt az államot terheli a felelősség.

Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője úgy vélte, hogy egy komplex, de csak a rehabilitációra szorítkozó, a fejlesztési elemeket – például a strandokat, kikötőket – nélkülöző program nagyobb sikerrel kerülhetne be a nagyprojektek közé. Elmondta, hogy ezenkívül kidolgoztak három, még olcsóbb verziót, amelyekre a ROP-ból és a KEOP-ból lehetne pénzt szerezni, ha az előző lehetőség nem jön össze.

A szakember megjegyezte: a Mosoni-Duna rehabilitációja azért nincs bent a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, mert a vízügyi tárca veszített az utaslobbival szemben, jelentősen megkurtított keretéből pedig azokat a beruházásokat kellett előre sorolnia, amelyek hazánk európai uniós kötelezettségvállalása miatt sürgetőbbek.

Szakács Imre fideszes országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke és Borkai Zsolt győri polgármester többek között arról beszélt, hogy meglehetősen szkeptikusak a program sorsát illetően. Szakács hozzátette: a ROP-keretből rendkívül nehéz lesz pénzt szerezni, annyi a konkurens.

A tanácskozás résztvevői végül több pontban is megegyeztek. A megyei területfejlesztési tanács december 1-jei ülésén létrehozza a Szigetközi Fejlesztési Tanácsot. Másnap Szakács Imre és Tóth Tiborné módosító indítványt nyújt be az Országgyűlésben a költségvetési törvény tervezetéhez azért, hogy a Szigetköz nevesítve 300 millió forintot kapjon. Emellett az érintettek lobbiznak azért, hogy a Janák Emil által felvázolt komplex verzió bekerüljön a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, Szakács Imre pedig a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban próbálja elérni egy ennél kisebb volumenű fejlesztés támogatását a ROP- és a KEOP-keretből.