Szigetköz: a film forog tovább?
2004-10-11
A filmipar
számára egyre vonzóbb a szigetközi táj: a harminc évvel ezelõtti
A dunai hajós és a három éve forgatott Napóleon címû produkció után a térségben élõk
többsége a jövõben is profitálna az ottani
forgatásokból.
André Szõts Mátyás király
életét is megfilmesítené: ha az évek óta húzódó terv megvalósul, a film rendezõje Szabó István, fõszereplõje
Leonardo Di- Caprio, az
egyik helyszín pedig ismét a Szigetköz lehet.
„ Bár akadtak gondok a
Napóleon-film forgatása kapcsán, összességében a térség, a falu és az itt élõk is profitáltak belõle.
André Szõts akkor
ígéretet tett, hogy a Mátyás király életérõl
szóló film egy részét is a Szigetközben forgatnák" – mondta Tóth István dunaszigeti polgármester.
Koncz Gábor, a duna(sziget)i hajós
Elõször harminc évvel ezelõtt készült magyar szuperprodukció a térségben.
Magyar színészek – Koncz Gábor, Bujtor
István – dolgoztak itt a megfilmesített Verne-alak, a dunai hajós történetének
megformálásakor. A híres magyar filmben megismerjük Borus
Demetert (Koncz Gábor alakítja), a dunai
horgászverseny gyõztesét. Borus
fogadást köt, hogy végighajózik a folyón és közben
csak azt eszi, amit kifog.
Ám alig indul el, a történet szerint máris szárnyra kap a
hír, hogy a kiváló sportember nem más, mint Szergej Ladko, a hírhedt rablógyilkos. A Dunasziget
alatti ágrendszerben forgatott 1974-es filmben is szerepeltek már helyi
statiszták.
Gondok Napóleon miatt
A táj szépségét hosszú ideig – fõleg
a folyó elterelését követõen, politikai okok
miatt – nem használták ki a filmesek, egészen 2001-ig. A Napóleon életérõl szóló Christian Clavier és Gérard Dépardieu fõszereplésével
készült – tizenkétmilliárd forintba kerülõ –
négyszer százperces sorozat több csatajelenetére vonultak fel a filmesek Dunaszigetre. Eleinte aztán sorra gyûltek
a gondok: az egyik helyszínrõl kiderült, hogy
magánsziget, majd a forgatás kedvéért alacsonyabb lett a vízszint, emiatt halak
pusztultak el.
A vadászok szerint elriasztották a vadakat, s kártérítést
követeltek, a környezetvédõk pedig természetkárosítás
gyanúja miatt tettek feljelentést. A forgatás végére aztán mindenki megbékélt:
a hatóság szerint mindenki rendben visszakapta a területét.
A térség is profitált
– Annyi bizonyos, természetkárosítás a forgatás alatt nem
történt – meséli Tóth István dunaszigeti
polgármester. – A filmesek minden engedélyt
beszereztek, a szakhatósággal bejárták a területet. Igaz, kínos dolgok akadtak,
de a legtöbb esetben alaptalan vádaknak bizonyultak. A Duna visszahúzódásával a
halak egy része úgyis általában szárazra kerül, a Nyárasi-erdõben
a szarvasokat pedig egyáltalán nem érdekelte a forgatás. Ágyúdörgés helyett
csak füst volt, a hanghatásokat a stúdióban „tették hozzá".
A spanyol falu felégetésekor az õsgyep
egy része megégett, de ez sem okozott nagyobb kárt. Horribilis összegeket
költöttek szemétszedésre és -szállításra, valamint a
mellékhelyiségekre a filmesek. „Napóleonból" nemcsak a falu, de a térség
is profitált: a turisták felfigyeltek a tájegységre. A reklám miatt az ilyen
felkéréseket a jövõben is fel kell vállalni, a
nehézségeken pedig túl kell lépni – mondta a polgármester.
A Kisalföld információi szerint a vadásztársaság hatmillió
forintot kapott a produkciótól. A helyi önkormányzat – melynek egyik termét
kibérelték – tizenkilenc nyílászáróját cserélték a forgatás végén. Egy
szamárért – gazdástul – egy napra tízezer forintot fizettek, egy lovas katona –
aki maga vitte a lovat – húszezret kapott. A magánkézben lévõ
erdõbirtokossági társulásnak hetvenezer
forintot fizettek bérleti díjként.
A film forgatókönyve kész
Dunasziget polgármestere
megemlítette: André Szõts
a Napóleon-film forgatásakor elégedett volt a természeti adottságokkal, s
megígérte neki: a Mátyás király életérõl
tervezett produkció egy részét is itt forgatják. Az irodalmi forgatókönyv
elkészítésére vonatkozó felhívást 2001 szeptemberében tették közzé. A
beérkezett negyven pályamunkát elbíráló bizottság tagja volt André Szõts is. A producer
véleménye szerint a témát nagyon nehéz megragadni, a film ugyanis szólhat a
csatázó, a romantikus, a szerelmes, az igazságot szolgáltató vagy a diplomata
Mátyásról. André Szõts
szerint egy nemzetközi léptékû Mátyás-film
költségvetése 30 millió dollárra rúgna (a Napó-
leoné 40 millió volt). Úgy véli, hogy ma nincs olyan magyar színész, akire egy ilyen koprodukció finanszírozása épülhetne: talán Leonardo Di Capriót kellene megnyerni a fiatal Mátyás király szerepére. A tervezett film producere elmondta, hogy Szabó Istvánt akarta megnyerni rendezõnek: õ ezt nem utasította el, és nyitott volt a forgatókönyvek tanulmányozására. Egy éve azonban nincsenek új fejlemények: úgy tûnik, a kezdeti lelkesedés után a film ügye egyelõre lekerült a napirendrõl.