Szlovákia bármikor kitehetné a natúrparktáblát
Cséfalvay Attila
2004-11-22
December
elején Lipótra látogat a szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
illusztráció
Széles Sándort, a Mosoni-Dunatáj
és Tóth Istvánt, a Felsõ-Mosoni-Dunatáj
Térségfejlesztési Társulás elnökét tegnap hivatalában fogadta Miklós László, Szlovákia
környezetvédelmi és vízügyi minisztere.
A szigetközi településvezetõk
a közös uniós LIFE-projekt decemberi lipóti konferenciájára invitálták a szlovák tárca elsõ emberét, melyre Persányi
Miklós hazai szakminisztert is várják. Mint ismert, a magyar–szlovák pályázaton
egymillió eurót nyertek rehabilitációra a társulások, s a bõ
két hét múlva esedékes megbeszélésen a további együttmûködési
és pályázati lehetõségekrõl esne szó.
Még egy komp kellene
– Milyen lehetõségeket lát
a közös LIFE-projektekben? Mekkora „hozadéka"
lehet ennek szlovák részrõl?
– Az alapvetõ dolgok a
szlovák oldalon már megvannak. A megépült mûtárgyak
– így a bõsi erõmû
– nem érinthetõ ezekben
a projektekben. A legtöbb gondunk Doborgazzal, Nagybodakkal és Vajkával van: szeretnénk
valamilyen kompenzációs megoldást találni számukra. Ott például a közlekedési
helyzet az egyik legégetõbb kérdés: a Bõs vagy Pozsony felé vezetõ
elkerülõutat kevesen
használják, a komp pedig most ebben a hatalmas szélben nem közlekedik.
Szeretnénk a Szigetköz és a Csallóköz közé egy másik kompátkelõt
is kiépíteni: ez is része lehet egy LIFE-projektnek.
Egyébként a szlovák megoldás példaértékû lehet
a magyarok számára is, hogyan lehet megoldani a talajvíz és a holtágmeder kérdését. Nálunk a holtágrendszer
vízzel feltöltve, kitûnõen mûködik.
„ Nem építünk több nagy erõmûvet"
– A doborgazi
törpeerõmû építését mennyire kíséri
figyelemmel a minisztérium?
– Ebben mi semmi kivetnivalót nem látunk. A víz zúdul
lefelé, s rajta egy turbina nem ront, s nem javít a helyzeten. A
környezetvédelmi minisztérium szerint ez egy hidroenergiai
lehetõség. Ilyen kisvízi erõmû
Szlovákiában 60–70 mûködik, s az országos lehetõséghez képest hatvan százalékban kihasználtak.
Nagy erõmûvek esetében ez 85 százalék,
úgyhogy már nem is számítunk arra, hogy nagy vízi erõmûvet
építsünk Szlovákiában, hisz majdnem teljesen kiaknázott a hidroenergetikai
lehetõség.
– Mi a véleménye arról, hogy szlovák vállalkozók is
szeretnék kihasználni a településeknek kompenzációként adott erõmû-létesítési lehetõséget?
– Amikor az erõmû és
a felvízcsatorna épült, ezektõl
a településektõl megvásárolták ezt a
területet. Más kérdés, hogy akkor áron alul kelt el. A két állami vállalat most
hivatalosan megállapított áron eladta ezt a területet: a községek ezzel
lépnének be majd a jövendõ
vállalkozásba, mivel nekik nincs semmilyen vagyonuk. A többi mûködõ kisvízi erõmûnél
– az ingatlanadó kivételével – nem jut pénz a befogadó településnek: ez volt az
elsõ eset, hogy a minisztérium ilyen lehetõséget kínált. Nincs ebben semmi különleges: az
a vállalkozó, aki beruház az üzletbe, hasznot is szeretne látni.
A magyar földtulajdonosok tiltakoztak
– Magyar részrõl érkezett-e
már megkeresés a 2005-re ígért közös natúrpark ügyében?
– Az utolsó megbeszélés óta nem történt elõrelépés.
Elõször nemzeti parkról „visszamentünk"
natúrparkra, most pedig azt a nem hivatalos információt kaptam, hogy a
földtulajdonosok erõteljesen tiltakoznak a
magyar oldalon a natúrpark ellen is. Nálunk ebbõl
semmilyen gond nincs, már most is natúrparknak lehet nyilvánítani ezt a védett
részt: a tájvédelmi körzetek, biocentrumok, a monitoringrendszer, a sétáló- és kerékpárutak már kiépültek
a Csallóközben. Természetesen örülnék, ha hivatalosan is natúrparkká
nyilváníthatnánk mind a két oldalt, hisz így nagyobb lehetne a vonzereje.
– Eszerint a csallóközi oldalra akár már 2005-ben is
kitehetik a natúrparktáblát?
– Egészen biztosan, ennek semmi akadálya.
– A dunai vízmegosztás és Bõs kérdésében mikor folytatódhatnak a tárgyalások?
– Ez egy nehéz kérdés. Az eddigi megbeszéléseken kiderült, hogy finoman fogalmazva „nem teljesen tükörképe" egymásnak a két ország elképzelése. Annyi az elõrelépés, hogy megállapodtunk abban, hogy majd megállapodunk: kérdés még, hogy mikor. A kormánybiztosok és tárgyalódelegációk valószínûleg csak jövõre folytatják a tárgyalásokat.