Tartósan átmeneti helyzet

Egyelõre nagy a nézetkülönbség

2004-08-06

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap a Szigetközbe látogatott. Ígéretet tett: a térségben jövõre – Magyarországon az új helyszínek közül elsõként – natúrparkot létesítenek.

Ehhez már a jogszabályi feltételek is adottak. A miniszter támogatná, hogy Szigetköz a hátrányos helyzetû térségek közé kerüljön. Úgy véli: a térségben lassan két évtizede tartósan átmeneti helyzet alakult ki. A környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetõje a magyar–szlovák vízmegosztási tárgyalások elhúzódását jósolja, mivel a két fél érdeke és álláspontja egyelõre messze esik egymástól.

„ Miért nem visszük át kézben?"

A környezetvédelmi miniszter a helyszínen gyûjtött tapasztalatokat

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter szigetközi látogatása Dunakilitin kezdõdött. A duzzasztómû vezérlõjében a vízügyes szakemberek mellett a nemzeti park igazgatóságának dolgozói és a tudományos akadémia szakértõi tájékoztatták Persányi Miklóst a dunai helyzetrõl. A félórás egyeztetés után a résztvevõk motorcsónakba szálltak, s meg sem álltak a denkpáli hallépcsõig. Ahogy egy miniszternek kijár: itt a vízügyesek egy kisebb darus kocsi segítségével átemelték a csónakokat, bár Persányi Miklós viccesen megjegyezte: „Miért nem visszük át kézben?" Erre azonban nem volt szükség, s folytathatták útjukat Dunaremetéig. Szokásához híven a tárca elsõ embere fényképezõgéppel érkezett, s felvételeket készített a Szigetközrõl.

Tárgyalás igazságosabb vízmegosztásról

Itt egy rögtönzött sajtótájékoztatón a tárca vezetõje a magyar–szlovák vízmegosztási tárgyalásokról elmondta: az unióban a közös ügyek új dimenzióban vethetõk fel. Az egyeztetések tárgyszerû légkörûek: a gazdasági kérdésekben illetékes közös albizottság még nem alakult meg. Mint mondta, a magyar delegáció „a legnagyobb határozottsággal képviseli a magyar érdekeket". Igaz, az álláspontok között még meglehetõsen nagyok a különbségek. A Szigetköz állapotában az utóbbi idõben jó néhány változás történt: a fõmederben lévõ kevesebb víz beszûkítette ezt a részt. A miniszter szerint több víz kellene, ám ennek százalékos aránya még nem tisztázott. A tárgyalások napirendjén szerepel egy sokkal igazságosabb vízmegosztás rendszere. A megállapodás azonban nem lesz sem könnyû, sem gyors, mivel a két fél érdeke eltér egymástól. Persányi Miklós hisz abban, hogy nem lesz szükség ismételten a Hágai Nemzetközi Bíróságra. Psszel szeretnék folytatni a miniszteri szintû tárgyalásokat Szlovákiával. A miniszter kényes kérdéseket is kapott. Egy „reális zöld" újságíró azt kérdezte tõle: a reggeli tájékoztatón Hajóssy Adrienne – 1992 után ismét – azt javasolta-e neki, hogy mindent le kell bontani? A miniszter elmondta: a szigetközi monitoringmérésekben járatos szakértõ nem tájékoztatta elképzeléseirõl.

Natúrpark mint jogi fogalom

Persányi Miklós kijelentette: 1991 óta országgyûlési határozat, hogy ebben a térségben nemzeti park létesüljön. Ez az igény jogos, s végre is kell elõbb-utóbb hajtani. A korábban megszabott határidõ 1995 volt: az elõzõ két kormány ebben a kérdésben nem sokat tett. A miniszter szerint jelentõs lépést tesznek hamarosan, az elõkészületek már folynak. A Szigetközi Tájvédelmi Körzetet másfélszeresére bõvítenék: a természetvédelmi kezelési koncepcióját a napokban készítette el a nemzeti park igazgatósága. Ez megalapozza a következõ lépést, melyre jövõre készülnek: 2005-re natúrparkot hoznának létre. A természetvédelmi törvény júliusi módosítása már törvényre emelte a natúrparkot mint jogi fogalmat. Persányi Miklós úgy véli: ez a védelmi forma reális cél, minden olyan támogatási formát megnyit, amit a nemzeti park is adhat. Idõközben készül a második nemzeti fejlesztési terv: ebben a szigetközi fejlesztések külön programké nt jelennének meg.

INTERJÚNK A KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTERREL:

– Fél éve Dunacsúnyban bejelentette, hogy nemzeti park helyett natúrpark létesül a Szigetközben. Úgy tûnik, a kérdésben azóta sem történt sok elõrelépés.

„ A feltételeit meg kell teremteni"

– Mindössze azt jelentettem be, hogy natúrpark lesz a térségben. Most is azt mondom: el tudom képzelni, hogy a Szigetközben egyszer nemzeti park legyen, de ennek a feltételeit meg kell teremteni. Az elsõ lépés a Szigetközi Tájvédelmi Körzet kibõvítése, a második egy natúrpark kialakítása. A jövendõbeli nemzeti parknak olyan intézménynek kell lennie, mely gondoskodik az értékek védelmérõl. Ha a folyamat a Szigetközben gyorsan halad, akkor hamarabb lehet itt nemzeti park. Nem lassult le a natúrpark kialakítási folyamata: a nemzeti park igazgatósága beadta a kezelési tervet – egy natúrpark kategóriának is megfelelõ –, mely a természetvédelmi feltételrendszert foglalja össze. Emellett a természetvédelmi törvényt is módosítottuk.

A hazai listán elsõként

– 2005-re megvalósulhat itt a natúrparki védelmi forma?

– Reálisnak tartom, hogy a Szigetközben jövõre jogszabályban kihirdetve natúrparkot tudjunk létesíteni. Ezen a listán Magyarországon az elsõ e térség lesz, erre ígéretet teszek.

Indokolt lehet a bekerülés a hátrányos helyzetûek közé

– A szigetközi polgármestereknek néhány hónapja azt mondta: támogatja azon elképzelésüket, hogy a Szigetköz felkerüljön a hátrányos helyzetû térségek közé. Ez többlettámogatásokat is jelentene. Van-e esélye bekerülni ebbe a kategóriába?

– Úgy gondolom, indokolt a Szigetközt ezek közé sorolni, azonban nem az én kompetenciám ezt elvégezni. Ez a területfejlesztéssel összefüggõ kérdés: tudomásom szerint ez a folyamat már zajlik. Támogatom, hogy hátrányos helyzetû térséggé nyilvánítsák, ám dönteni más fog ebben a kérdésben.

Szlovák-magyar megállapodás a natúrparkról