Több vizet engedtek az Öreg-Dunába

Cs. A.

2006-06-01

A szlovák villamos művek olasz tulajdonosa néhány napig kevesebb vizet engedett a bősi erőműbe, viszont többet a szigetközi Öreg-Dunába. Szakemberek szerint most sem járatják csúcsra az erőművet: az Enel vélhetően így több profitot remél. A Dunán közben elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el.

Az Enel mint a Szlovák Villamos Művek többségi tulajdonosa a folyam öreg medrébe a magyar–szlovák államközi szerződést megszegve a kelleténél jóval több vizet engedett múlt héten. Ezzel a bősi erőművet működtető Vízgazdálkodási Vállalatot hozta nehéz helyzetbe, mivel a főmederben maradt kisebb víztömeg kevesebb áram termelését teszi lehetővé. A múlt héten napokig tartó vízmegosztás oka, hogy a Bősnél termelt áramból az Enelnek jóval kisebb a bevétele, mint az atomerőművekben termelt energiából. A szabályok értelmében ugyan a villamos műveknek Bőst folyamatosan csúcsra kell járatniuk, azonban az Enel számára a büntetés kifizetése is jobban megéri.

Megszegte a feltételeket

A szlovák környezetvédelmi miniszter szerint a Szlovák Villamos Művek megszegte a bősi vízi erőmű üzemeltetési feltételeit, emiatt gondok keletkeztek a Duna régi medrében, ahová a megszokott vízmennyiség több mint kétszeresét engedték be. A termeléskiesés napi kétmillió koronás veszteséget jelent. Janák Emil vízügyi igazgató a napokban úgy nyilatkozott: néhány napig jelentős többletvíz jött a Dunán. Ez nem baj, azonban erről nem kaptak értesítést. A hullámtéren az árvízvédelmi helyreállítási munkálatok zajlottak: emiatt ez zavart okozott, ám jelentős kárt nem. A tájékoztatási kötelezettséget azóta betartják. Magyar szakemberek szerint a vízszintingadozásból ítélve a bősi erőművet még most sem járatják csúcsra.

Az Öreg-Dunába átadott vízhozamot a szlovák fél az előre megadott szintre nem emelte fel, a maximum hétfő este másodpercenként 930 köbméter körül alakult. Kedd reggel 690 köbméter volt az átadott vízhozam – ez megfelel a normál árvízi állapotnak – mondta Baross Károly, az Édukövízig műszaki igazgatóhelyettese. A Szigetközben emelkedik a folyó vízszintje. Nagybajcsnál hétfő óta a folyamatos, lassú áradás következtében a kedd reggel mért vízszint 497 centiméter volt. Győrben a vízállás 411 centiméter, lassan árad és várható, hogy az Aranypart és a rakpart alacsonyabb részeit elönti a folyó. A rendelkezésre álló adatok alapján szükségessé vált az I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelése a Duna Vének–Dunaremete közötti árvízvédelmi szakaszára és a dunakiliti gátőrjárás területére.

Belvízvédelmi készültség

Jelenleg a szigetközi és a hansági belvízvédelmi szakaszok csatornáinak telítettsége miatt vízkormányzással, valamint a szivattyútelepek üzemeltetésével emelik át a vizet a Mosoni-Dunába. Kedd reggeltől I. fokú belvízvédelmi készültség van érvényben a szigetközi és hansági belvízvédelmi szakaszokon.

Elhúzódó egyeztetés

Elkészültek az elmúlt évek bősi szakértői tárgyalásait összegző közös, magyar–szlovák bizottsági jelentések. A magyar és a szlovák szakértők megállapodtak a bősi villamosenergia-termelés kiszámítására alkalmas képletben, valamint a szlovákok elfogadták, hogy stratégiai és környezetvédelmi hatástanulmányok készüljenek a szigetközi vízpótlási javaslathoz, lehetőleg európai uniós szakértők bevonásával. Lényegi kérdésekben nem sikerült egyezséget találni: Pozsony továbbra is áramtermelésre használja a Duna vizét, ragaszkodik az alsó vízlépcsőhöz, míg a magyar fél elzárkózik annak megépítésétől, és csökkentené a bősi erőmű teljesítményét. Budapest lemondana az őt megillető árammennyiségről, ha Szlovákia több vizet juttatna a Szigetközbe, ám erre Pozsony nem hajlandó. A szakmai bizottságok jelentéseit a kormánydelegációknak kellene értékelniük, az egyeztetések azonban húzódnak: erre várhatóan néhány hónap múlva Szlovákiában kerül sor.