Tovább hízik folyóinkon a jég

2006-01-26

A Dunán a nagy hideg miatt zajlás figyelhető meg, a víz felületét 10 centiméter vastag jégtáblák borítják.

Kattintson a képekre >>

A Dunán a napok óta tartó nagy hideg miatt zajlás figyelhető meg, a víz felületének mintegy 20–60 százalékát 10 centiméter vastag jégtáblák borítják. A Duna magyarországi szakaszán tizenegy jégtörő hajó áll készenlétben.

Jelenleg hét jégtörő hajó az újpesti kikötőben, négy Bajánál állomásozik. A készültség várhatóan február végéig érvényben marad. A szlovákok megkezdték a bősi tározóban felgyülemlett jég leengedését a hajózási útvonalakon kívül az Öreg-Dunába. Dunakilitinél a magyar vízügyi szakemberek terelik tovább a jeget, hogy ne torlódjon fel. Miután a Duna viszonylag gyors folyású, magyarországi szakasza igen ritkán fagy be: ehhez a szakemberek szerint egy hónapon át mínusz tíz fok körüli átlaghőmérsékletre lenne szükség.

Álló jégből zajló jég

A vízügyesek a dunakiliti duzzasztómű segítségével folyamatosan emelik és süllyesztik a vízszintet. Fel tudják gyorsítani az áramló víz sebességét, és ezzel próbálják a helyenként beállt álló jeget felszakítani, és zajló jéggé átalakítani. A szlovák és magyar vízügyesek a következő napokban azon dolgoznak, hogy a feltorlódott jeget nagyobb károkozás nélkül vezessék le a folyón. A készültséget és a fokozott figyelőszolgálatot néhány napig biztosan fenntartják a Dunának eme szakaszán: veszélyhelyzetre azonban a szakemberek nem számítanak. Tegnapi ottjártunkkor Dunacsúnynál egy szlovák jégtörő hajó vágott utat magának a vízen: egész nap dolgozott az álló jég feltörésén. A felvízcsatorna szinte teljes egészében befagyott.

Szlovákokkal együtt

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tegnap délutáni adatai szerint a Öreg-Duna felső szakaszán a torlódott álló jeges szakaszok a tegnapi szlovák vízhozamemelés és jégeresztés hatására megszűntek, erősödött a jégzajlás: parti jég és 30–70 százalékos zajlás észlelhető. A Dunán az üzemvízcsatorna betorkollása alatt az egész szakaszon (Esztergomig) parti jég és 60–80 százalékos zajlás figyelhető meg, a becsült jégvastagság 5–10 centiméter között változik. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szerda déltől elsőfokú jégvédelmi készültséget rendelt el a Dunaremete–Rajka árvízvédelmi szakasz Dunakiliti–Rajka gátőrjárásán. „Ezzel egyidejűleg a szlovák féllel egyeztetett módon megkezdtük a jég levezetését a dunakiliti duzzasztóművön keresztül" – áll Janák Emil központi védelemvezető sajtóközleményében.

Egyre vastagabb jégtakaró

A Mosoni-Duna alsó szakaszán torlódott az álló jég és 30–80 százalékos a zajlás. A Rábán Nick felett teljes szélességben áll a jég, a becsült jégvastagság már 13–17 centiméter. Árpás felett megszakításokkal áll a jég, Árpásnál 100 méterre torlódott az álló jég, melynek vastagsága 25 centiméter, a település alatt változó mértékben, megszakításokkal áll a jég, a becsült vastagság ismét nőtt: 5–10 centiméter. Győrben változó mértékben, megszakításokkal áll a jég, nagyjából 15 centiméter vastagságban.

A vízügyi igazgatóság területén a Marcal felső része teljes szélességben befagyott: a 12-es folyamkilométernél egy 100 méter hosszú, 30 centiméter mély állójég-torlódás is kialakult, alsó részén változó mértékben, megszakításokkal áll a jég, a becsült jégvastagság 5–10 centiméterre duzzadt. A Lajta-főmeder felső része (mosonmagyaróvári duzzasztó felett) teljes szélességben befagyott, a duzzasztó alatt változó mértékben, megszakításokkal áll a jég, valamint 80 százalékos jégzajlás figyelhető meg. A Lajta bal parti csatorna teljes szélességben befagyott, a becsült jégvastagság 6–10 centiméter között változik. A Fertő tavon szintén összefüggő jégtakaró alakult ki. A Répce-árapasztó teljes szakaszán megszakításokkal áll a jég, becsült vastagsága 10 cm.

Hóban tárolt vízkészlet

A 2006. január 23-i mérések alapján a Duna vízgyűjtőjén a nagymarosi szelvény felett 14,6 négyzetkilométer hóban tárolt vízkészlet található. Ez az érték a sokéves átlag (8,5 négyzetkilométer) 170 százaléka. Jelentősebb hóvastagság az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtőjén található, kevesebb a Lajta és a Rába vízgyűjtőjén.