Tündérvár õrzi titkát
R. Z.
2004-09-05
Befejezõdött a Mosoni-Duna medré- ben, a római romnál végzett ásatás, ami a vártnál jelentõsebb, nagyobb kiterjedésû
leletegyüttest tárt fel. A békaemberek elhagyták
Kunszigetet.
Tündérvár
csak részben tárta fel titkát – így is összegezhetnénk a Mosoni-Dunában végzett
négyhetes régészeti munkát. A nemzetközi csapat ugyan a tervek szerint haladt a
víz alatti kutatással, ám a vártnál jóval több olyan nyomra bukkant, ami
további vizsgálódást, a földbe és a mederbe még mélyebbre hatoló ásatást
érdemel.
Még mindig nem dönthetõ el
biztosan, hogy csupán õrtorony, erõd vagy kikötõ is
volt Kunsziget határában az ókorban. Két falszakaszt
tártak fel ugyanis a búvárrégészek, akiket a merülésekkor a Gyõri
Búvár Sportegyesület tagjai segítettek. Az egyik a parttal párhuzamosan dõlt be a mederbe tíz méter hosszan és vélhetõen az erõd
Duna felõli oldala lehetett. Kétezer évvel ezelõtt húzták fel téglákból és speciális betonszerû kötõanyagból.
A másik merõleges a partra, a meder lejtõs részére építették és
mészkõtömbökkel erõsítették
meg.
A legjelentõsebb hazai víz
alatti ásatásról Tóth J. Attila kutatásvezetõ
tájékoztatta lapunkat, de az akcióban francia és szlovén szakemberek is részt
vettek. A magyarokkal közösen nyertek támogatást uniós forrásokból a
feltáráshoz, melynek révén érdekes lelet, egy XVIII. századi réz pecsétnyomó is
elõkerült. Az, hogy a búvárrégészek elhagyták
Kunszigetet, csak a terepmunka végét jelzi.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban többhetes
adatfeldolgozás következik, melynek nyomán alapos érvekkel támaszthatják alá a
kutatók a kunszigeti lelõhely védetté
nyilvánítási kérelmét.
Arra is jó esély van, hogy az ókori romot mûemlékké nyilvánítják. Ha pedig a Római Birodalom
hajdani határvonalának európai maradványai a világörökség részévé válnak – erre
információink szerint már több kezdeményezés irányul –, akkor a víz alatti
falak is megkapják ezt a rangot.
Részletes beszámolók és képgaléria a kutatásról a www.kisalfold.hu honlapon a Merülés a múltba rovatban.