Túzok került a szélkerekek útjába

Cséfalvay Attila

2003-12-08

Egy német cég negyvenegy szélkereket szeretne felállítani Rajka, Hegyeshalom és Bezenye külterületi részén. A több mint nyolcmilliárdos projekt sorsa a nemzeti park kezében van, a szakemberek a túzok védelme miatt egyelõre nem engedélyezik a beruházást.

Szélerõmû: Mosonmagyaróváron kettõ mûködik, a határszélen negyvenegy foroghat.

Mosonmagyaróváron és környékén eddig két helyen – Mosonszolnokon és Mosonmagyaróváron – forognak a szélkerekek lapátjai, s Levélen is hasonló beruházást terveznek. Mindkét helyen két ilyen erõmû mûködik, most azonban minden eddiginél nagyobb beruházás jöhet létre, ha erre a Fertõ–Hanság Nemzeti Park is áldását adja. Negyvenegy, egyenként 1,2 megawattos áramot termelõ szélkereket szeretne felállítani az osztrák és a szlovák határhoz közeli területen egy német cég. Az érintett három település – Bezenye, Rajka és Hegyeshalom – is támogatja az elképzeléseket, ám a nemzeti park a nagy testû madarak védelmére hivatkozva egyelõre nem engedélyezi az eredeti terveket (korábban Levélen is hasonló gondok voltak). Varga Kálmán, Rajka polgármestere reméli, hogy sikerül kompromisszumra jutniuk az illetékes szakhatósággal a kérdésben.

Leszûkítették a területet

– A Hegyeshalomban létesített központban 120 kilowattos vezetéken keresztül futna végig a megtermelt energia – kezdte a polgármester. – Az egyenként 1,2 megawattos szélkerekek felállításához az illetékes szakhatóság, a Fertõ–Hanság Nemzeti Park engedélyére is szükség lenne. Pk azonban hat kilométer mélységben visszatolták a kijelölt terület határait, így a leszûkített részen nem lehet elég szélkereket felállítani. Indoklásuk szerint a nagy testû madarakat – fõleg a túzokot – zavarnák a magas létesítmények a környéken. Már háromszor egyeztettünk a nemzeti park igazgatóságának vezetõjével a kérdésben, de még nem sikerült megegyeznünk.

A beruházásnál derül ki

– Egyébként a megyei rendezési terv dokumentációi között is ellentmondásokat fedeztem fel. Az egyik tanulmány a Rajka melletti külterületet szélerõmû felépítésére javasolja. Egy másik tervlap ezt a részt ökológiai folyosónak minõsíti a nemzeti park javaslatára, s madárvonulási területeket jelöl itt ki. Ez utóbbiról eddig nem is tudtunk, a döntésükrõl senki sem értesített bennünket. Ezek általában egy-egy beruházásnál derülnek ki az érintett hivatalok és a befektetõk számára. Az elképzelések egyelõre nem hiúsultak meg, csak nehézségekbe ütköztek. Még bízom a kompromisszumban, s a nemzeti park részérõl is érzem a megegyezés szándékát.

Ausztriában könnyebb

– Furcsállom a magyar hatóságok hozzáállását a szélerõmûvek létesítéséhez. Nemrég Ausztriában jártam, ahol vendéglátóim elmondták: a magyar határhoz közeli Pamában a meglévõ negyven szélkerék mellett hamarosan még tizenegy, egyenként százhúsz méter magas, 1,5 megawatt energiát termelõ monstrumot állítanak fel hamarosan – tudtuk meg Varga Kálmántól.

Nem ismerjük a veszélyeit

Dr. Kárpáti László, a Fertõ–Hanság Nemzeti Park igazgatóságának vezetõje is – fenntartásai ellenére – bízik a megegyezésben.

– Azokon a helyeken, ahol a túzok átvonul, természetvédelmi szempontból általában azt mondjuk, hogy lehetõleg ne építsenek szélkerekeket – mondta az igazgató. – Ezek a gyakran százhatvanöt méter magas monstrumok nincsenek megfelelõen kivilágítva, s éjjel vonuló madarak esetén nem tudjuk, milyen károkat okoz az állatok körében – mondta dr. Kárpáti László.

Kapcsolódó cikk >>

A lapátok forognak, a pályázati pénz késik (2003-11-12) >>