Úszó erõmûvek a
Dunára
Cséfalvay Attila
2005-12-27
Egy szlovák
cég úszó áramtermelõ hajókat állítana fel a
Duna csallóközi és szigetközi oldalán.
A duzzasztómû közelében
Egy szlovák kivitelezõ cég képviselõi kedden Dunakilitin jártak, s tárgyaltak több környékbeli magyar
polgármesterrel elképzeléseikrõl. Szokoli Sándor dunakiliti településvezetõ elmondta: a tervek szerint a Duna
ágrendszerének két oldalán foroghatnának az energiatermelõ
lapátkerekek.
Huszonnégy hajó itt, huszonnégy odaát
– Egy szlovák–magyar tükörprojekt keretében Interreg III. pályázatot adhatnának be - egyelõre csak tervezésre – az önkormányzatok: a
szlovákiai Doborgaz és esetleg Dunakiliti
lehet a két gesztor. A szlovák cég vázolta elképzeléseit: hajószerû,
hatvan méter hosszú úszó energiatermelõ
egységeket tennének a Duna vizére. Ezek aljára három lapátkerék van
felszerelve, itt termelnék az áramot. Fõleg
olyan helyeket keresnek, ahol trafóhoz, elektromos vezetékhez könnyen tudnak
csatlakozni. A tervek szerint huszonnégy hajó lenne a csallóközi, huszonnégy a
szigetközi oldalon. Dunakilitinél a duzzasztómû alatti rész jöhetne szóba, s egészen Cikolaszigetig vagy Kisbodakig
több helyen horgonyozhatnának le ezek az úszó áramtermelõk.
„ Ideiglenes" úszó erõmûvek
– A cég képviselõi
elmondták, hogy Szlovákiában a Vágon és az Ipolyon is
hasonló elképzeléseik vannak. Úgy gondolom, mivel úszó jármûrõl
van szó, ezért könnyen telepíthetõ
s áthelyezhetõ lenne. „Ideiglenes
megoldásként" mûködhet: mozgatáskor csak a
vezetékcsatlakozást és a horgonyt kellene „felszedni". A
településeknek a néhány millió forintos tiszta bevétel is jól jöhet, valamint munkahelyteremtõ s idegenforgalmi látványosság is
lehet a beruházás. Január elején várom a cég prezentációját, s hogy milyen
nyilatkozatokra van szükségük. Mindenesetre a lehetséges beruházók bizakodók a
pályázatot és a tervezésre nyerhetõ összeget illetõen – mondta Szokoli
Sándor.
A zöldszervezetek is támogatják Szlovákiában
Lapátkerekek: A víz alatt forogva termelnék az áramot.
Boráros József, a szlovákiai Doborgaz polgármestere hozzátette: csallóközi oldalon Doborgaz, Vajka és Nagybodak lehet érintett az ügyben. Az önkormányzatok részérõl anyagi hozzájárulást nem igényel a
pályázat, szükség esetén az ötszázalékos önrészt is felvállalná a beruházó. Pk szlovák oldalon településenként évi nyolcmillió koronás
(mintegy 50 millió forintos) hasznot remélnek évente. Az úszó, lapátkerekes
megoldást csallóközi oldalon a zöldszervezetek is támogatják, ugyanis
környezetbarát módon valósulhatna meg a vízi energia hasznosítása, ráadásul
harmada lenne a beruházási költség a korábbi „törpe erõmûves"
elképzelésnek.
A miniszter általában helyesnek tartja
Információink szerint korábban a magyar oldalon is
elindultak olyan kezdeményezések, miszerint uniós pályázatokat adnának be
törpeturbinák telepítésére. Mindenesetre 2003 õszén
egy külföldi konzorcium már szeretett volna felállítani Dunakilitin
duzzasztómûbe beépített energiatermelõket.
Három köbméter vizet használtak volna fel, s fél megawattnyi hasznot reméltek a
telepítéstõl: a beruházás akkor a
szakhatóságok hozzájárulása miatt hiúsult meg.
Ugyanakkor Persányi Miklós
környezetvédelmi és vízügyi miniszter õsszel
lapunknak úgy nyilatkozott: általában helyesnek tartja kisvizes részeken törpeerõmûvek telepítését, ha az a
környezetben nem okoz kárt.
Alsószölnöktõl Vasszécsenyig húsz
Egyenként 1,7–1,8 megawatt teljesítményû vízerõmûveket
telepítene három magyarországi folyóra is a Hydro Globus Consulting Kft., amely a
Rábán és a Körösön egy-egy már meglévõ duzzasztómû, míg a Hernádon egy korábban kialakított
fenékküszöbre tervezett gát mellé telepítené az áramtermelõ
létesítményeket. A beruházások egyenként mintegy 1,5
milliárd forintba kerülnének. Hazánk nyugati „végein", Alsószölnöktõl
Vasszécsenyig húsz törpevízerõmû
található, s ezek közül az ikervári a legnagyobb.
Kapcsolódó cikkek:
Hegyeshalmi kishatár:
sétával a nyitásért
Felújítás elõtt a Széchenyi-gimnázium
Báli este akár
ötvenezerért
Elüldözte a rablót az
idõs pár
Kamerarendszer a prostitúció ellen