Vita Szigetköz védelmérõl

Cséfalvay Attila

2004-03-28

A miniszteri bejelentés, miszerint közös, magyar–szlovák natúrpark lesz a Szigetközben, a helyi polgármesterek között is vitát váltott ki. Többen azt állítják, az itt élõk véleményét figyelmen kívül hagyták.

Szigetköz: A tervezett natúrparkról megoszlanak a vélemények gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok szerint.

Mosonmagyaróvár polgármestere szerint összhangba kell hozni a természetvédelmet a gazdasági fejlõdéssel. Jó néhány polgármester szerint az itt élõket hátrányosan érinti a döntés, miszerint nem nemzeti park, hanem „csak" natúrpark lesz a Szigetközben. Úgy vélik: kevesebb pénz áramolhat ezáltal a térségbe.

„ Nem rendeltek hozzá költségvetést"

Halászi polgármestere, Majthényi Tamás elmondta: a szigetköziek végig kiálltak a nemzeti park ügye mellett. A natúrparkról eddig nem tudtak semmit, csak a sajtóból értesültek feltételrendszerérõl. Majthényi Tamás szerint a mostani döntés mindenképp hátrányosan érinti az itt élõket. Tóth István, Dunasziget elsõ embere úgy véli: több százezer embert érint az itteni környezetvédelem foka.

– A natúrparknak jelenleg nincs törvényi háttere, s minden szempontból elõkészítetlen. Nem rendeltek hozzá költségvetést, s a munkaszervezés kérdése is tisztázatlan. A jelenlegi helyzetben ez a döntés mindenképpen kedvezõtlennek tûnik, s az sem tisztázott még, hogy a natúrpark segítené-e a szigetközi rehabilitációt – állítja Tóth István.

„ Jó szívvel kell fogadni"

– Túldimenzionált ez a vita, a lényeg pedig elveszik benne – állítja Stipkovits Pál, Mosonmagyaróvár elsõ embere. – Azt kell megvizsgálni, hogy a natúrpark milyen elõnyökkel jár. Elsõdlegesen biztosítja a terület ökológiai egyensúlyát és védelmét. A gazdasági fejlõdés szempontjából – mivel a nemzeti park több korlátozással járt volna – rugalmasabb az itt élõ emberek számára. Néhány évvel ezelõtt még, a befizetett személyi jövedelemadó tekintetében, jóval elõbbre álltak a szigetközi települések, most egyre rosszabbak itt a mutatók. A gazdasági erõ növelésével környezetkímélõ fejlõdésre van szükség: a térség fejlesztésére pénzt kell fordítani. Emellett összhangba kell hozni a terület védelmét és a gazdasági növekedést.

Az országban sok a nemzeti park, s a központi pénzeszköz sem áll rendelkezésre ezek fenntartására és fejlesztésre. Alaposan mérlegelni kell, hogy a nemzeti park vagy a natúrpark használ inkább a térségnek, s a minisztériumi döntést jó szívvel kell fogadni – állítja a polgármester.

„ A döntésbõl kihagyták a szigetközieket"

Széles Sándor máriakálnoki polgármester szerint a Szigetközben korábban mindenki kiállt a nemzeti park mellett.

– Az ügyben illetékes szakértõk egy nemzetközi megállapodást akarnak kicsikarni Szlovákiával, holott korábban kiderült: északi szomszédaink a nemzeti park tervét is elfogadnák. A natúrparki döntéskor – akárcsak korábban a dunakiliti duzzasztómû építésekor – a Szigetközben élõk véleményét figyelmen kívül hagyták. Át kell ezután gondolni, hogyan lehet a jövõben a helyi emberek akaratát érvényesíteni – állította a polgármester.

– A natúrpark mint jogi kategória nem is létezik, így ebben a formában annyit jelent, mint a már meglévõ tájvédelmi körzet: egyelõre nem lehet átlátni, mirõl beszélnek az illetékesek. A nemzeti park törvényileg szabályozott, átlátható védelmi forma. Ebben például az illegális szemétlerakók felszámolhatók lennének: nap mint nap küzdünk ezzel a gonddal. Erre a területre pénzt kell áldozni, s ezt a natúrpark formájában nem látjuk biztosítottnak. Szeretnénk megvizsgálni, milyen jogi és erkölcsi lehetõségeink maradtak, s a térség országgyûlési képviselõitõl kérünk segítséget – közölte a Kisalfölddel Máriakálnok vezetõje.