Vízpótlás kell a területfejlesztéshez

Cséfalvay Attila

2005-11-16

Addig nincs értelme a Szigetközben a településfejlesztésnek, amíg nincs végleges és kielégítõ vízpótlás.

Doborgazsziget: itt már megfelelõ a vízhozam az ágrendszerben.

Az Országos Területfejlesztési Hivatal az érintett önkormányzatoknak nemrégiben elküldte a Szigetköz és a Mosoni-Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizált változatát. Az egyeztetési anyagot a szlovák–magyar tárgyalásoknak megfelelõen módosították. A Kisalföld most a helyi önkormányzatok beépített javaslatait gyûjtötte össze: az igényfelmérést a területfejlesztési hivatal megbízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (Vítuki) végezte önkormányzatok, gazdasági és nonprofit szervezetek bevonásával. A mintavételes terület bejárása huszonhét településen történt, majd az elküldött kérdõívet 22 önkormányzat küldte vissza: ezen településfejlesztési igényeket gyûjtötte össze az anyag. A javaslatokat beépítették a korábban elkészített koncepcióba.

Javaslat a kártérítés felosztására

Az önkormányzatok elvárásainak lényeges pontja, hogy addig nincs értelme a Szigetközben a településfejlesztésnek, amíg nincs végleges és kielégítõ vízpótlás. A községek hiányolják az elmaradt kárpótlást, hisz a Duna elterelése miatt a térség több százmilliárd forintos kárt szenvedett. Ennek része a természet romló állapota, a turisztika, a halászat csökkenése, a munkahelyek elvesztése. A nyolc leginkább érintett település (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Püski, Kisbodak, Dunaremete, Ásványráró, Lipót) egymilliárdos állami kártérítést vár. Ennek felosztására is érkezett javaslat: a kárösszeg harmadát lakosságszám-arányosan, második harmadrészét területarányosan, s a harmadik részét a hullámtéri terület arányában osztanák szét.

Közép-szigetköziek sérelmei

Az önkormányzatok a halászati jogot is szeretnék megszerezni. Erre pályáztak a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban: az ügyben döntés még nem született. Az elektromos halászat betiltását minden megkérdezett fél szorgalmazta. A kerékpárutak kiépítése és fejlesztése is fajsúlyos igény: különösen Püski, Kisbodak és Dunaremete „fájlalja" ennek hiányát. Ezek a közép-szigetközi települések azt is sérelmezik, hogy – bár szerintük õket érintette leginkább a Duna elterelése – a rehabilitációból szinte teljesen kimaradtak. Megemlítendõ még egy Mosonmagyaróvár–Jánossomorja közötti aszfaltcsík építése is, mely által csatlakozhatnának a turisták a kedvelt Fertõ tavi útra. A hajózás feltételeinek kialakítása (elvesztették a dunaremeteiek a hajóállomásukat is) mellett javaslat érkezett még az árvízvédelmi mûvek (Ásványráró, Mosonmagyaróvár) biztonságának növelésére.

Több támogatás szükséges

Az Alsó-Szigetközben a belvízelvezetés okoz gondot, a csatornák újbóli kikotrására van szükség. A dunakiliti önkormányzat tervet készíttetett az elterelés miatt szárazzá vált ágak vízhez juttatására: ám a kivitelezés százmilliós költségeit egyedül nem tudja vállalni. Bár a megyei önkormányzat támogatta a Szigetköz-bizottság azon javaslatát, hogy a dunakiliti duzzasztómûvet helyezzék üzembe, a C variáns létesítményeit pedig üzemen kívül, mindez azonban ellentmond a hágai bíróság döntésének. Az anyagban megemlítik: a bejárás utáni tapasztalatok alapján a térségnek nagyobb állami támogatásra lenne szüksége.

Kapcsolódó anyagok >>

Szigetköz: Titkos pályázati anyag (2005-10-12) >>

A nemzeti park ügye leginkább pénzkérdés (2003-09-07) >>

Dunamenti Nemzeti Park: Az érdek közös (2003-02-19) >>

Érvek egy közös nemzeti park mellett (2005-08-26) >>

A Szigetköz Nyugat felé kacsingat (2005-05-03) >>

Kerekasztal beszélgetés Szigetköz ügyében

Két ütés a Szigetköznek

Szigetköz ügye mentehetetlen?