Zöld Front a bácsai égetõvel szemben
2004-07-19
A bácsaiak
és a környezetvédõk sok év után pert nyertek a Legfelsõbb
Bíróságon, amely kimondta: a környezet- és vízügyi fõfelügyelõség
által a hulladékégetõre kiadott mûködési engedélyt felül kell
vizsgálni.
Kattitntson a képre >>
Égetõ probléma? Több hulladék megsemmisítésére egyelõre nem
kapott engedélyt a bácsai cég.
Bárány István önkormányzati képviselõ és a Zöld Front
(civil környezetvédõkbõl alakult egyesület) pert nyert az
Országos Környezet- és Vízügyi Fõfelügyelõséggel szemben, amely
engedélyezte a bácsai hulladékégetõ mûködését. A per évek óta
húzódik, megértéséhez tizenöt évet kell visszamenni az idõben: a
gyõri hulladékégetõ egy 1989-ben kiadott – a bácsaiak
részérõl azóta is vitatott – hatósági határozat alapján kezdhette meg
mûködését.
Tizenöt éve még nem léteztek a jelenleg hatályos
környezetvédelmi jogszabályok, így a civileknek sem volt sok esélyük, ha meg
akarták akadályozni mondjuk egy hulladékégetõ
létrejöttét. A fordulat
Négy éve ideiglenesen bezáratták a hulladékégetõt,
mert a megengedett dioxinszint sokszorosát mérték. A
veszélyeshulladék-feldolgozást csak hónapokkal késõbb és jelentõs
átépítés után engedélyezték újból Bácsán. Ezzel
azonban nem ért véget az ügy, sõt, csak most kezdõdött igazán...
A bácsai hulladékégetõ újraindítására engedélyt adó
hatósággal szemben ekkor indított pert az önkormányzati képviselõ és a
Zöld Front – az idõpont 2000 augusztusa. Számukra nem kezdõdött
jól a pereskedés, hiszen elsõ, majd másodfokon is a környezet- és
vízügyi felügyelõségnek adott igazat a bíróság. A felperesek azonban ezt
nem hagyták annyiban, a Legfelsõbb Bíróságon (LB) is beadták a
kérelmüket, ahol felülvizsgálatot kértek. Meglepetés vagy sem, ezt ítélje meg
mindenki maga, ettõl még tény: fordult a kocka. Az LB a közelmúltban a
megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s új eljárást rendelt el –
vagyis újból meg kell vizsgálni az égetõ
mûködési engedélyét.
Nem volt közmeghallgatás
A felperesek azt kifogásolták, hogy az égetõ
létesítésekor és késõbb, a mûködési engedély kiadásakor nem
vonatkozott semmilyen szabályozás a környezeti hatásvizsgálatokra. A
környezetvédelmi törvény másrészt azt is kimondja: ha egy hulladékégetõ
25 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben növelni kívánja a tevékenységét,
akkor az engedélyezéshez részletes hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.
Ennek lényeges mozzanata, hogy az érintett lakosság körében közmeghallgatást
kell tartani, s az itt feltett kérdéseket érdemben elbírálni. Az égetõ
tevékenysége eddig két alkalommal, 1994-ben és 1999-ben növekedett több mint 25
százalékkal, de egyszer sem volt közmeghallgatás.
Az ítélet hatása
A legfelsõbb bírósági ítéletnek, úgy tûnik,
további hatása is van, a civilek ugyanis még egy „csatát" nyertek néhány
napja – ráadásul per nélkül. A bácsai hulladékégetõ a közelmúltban kért
és kapott is engedélyt újabb bõvítésre: évente 11 ezer tonna veszélyes
hulladék feldolgozására. Az engedélyt kiadó környezet- és vízügyi
felügyelõség azonban a saját határozatát visszavonta. Indokként azt
írta: észlelte, hogy az eljárásban elmaradt a részletes környezetvédelmi
hatásvizsgálat. Éppen az, amit az LB is kifogásolt az elsõ perben...
Nem tudtak a döntésekrõl
A hulladékégetõ vezetése hivatalosan még nem értesült
sem a Legfelsõbb Bíróság végzésérõl, sem a visszavont
engedélyrõl. A Kisalföldtõl tudta meg, hogy egyik döntés sem neki
kedvez. Így ezeket nem kívánta kommentálni, annyit azonban elmondott: a
törvényes utat betartja a cég, s ha a mûködési engedélyhez felülvizsgálat
szükséges, azt is vállalja. A bõvítéssel kapcsolatban mindenesetre tény:
egyre több az elégetendõ hulladék, így a bõvítés szükséges lenne.
Még akkor is, ha a civilek ezt most egy idõre biztosan megakadályozták.
Kapcsolódó linkek:
Reflex Környezetvédõ Egyesület