CIKKEK-SZIGETKÖZ /
<<--FŐOLDAL-SZIGETKÖZ
Duna-stratégia – Győr
kisalfold.hu
2010.09.22.
˝A hajózhatóság megteremtése, a vízi utak, a közlekedés fejlesztése lényeges Győr számára: ám ez kizárólag a gönyűi torkolati műtárgy megépítésével valósulhat meg˝ – hangzott el szerdán a konferencián, mely a város és térségének helyét boncolgatta az uniós Duna-stratégiában.
Az előadások első részében elhangzott: Győr számára a térségi együttműködés kulcsfontosságú, akárcsak az, hogy ne mások határozzák meg a város pozícióját. Dunai Ferenc, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság folyamszabályozási osztályvezetője a folyamatban lévő dunai nagyprojektekről beszélt. Elmondta: a győri Iparcsatorna rehabilitációja elsősorban vízminőség-védelmi célokat szolgál, a dunai árvízvédelmi fejlesztések esetében a pályázatok a második fordulónál tartanak. Győr-Likócs árvízvédelméhez töltésszakaszokat kell építeni, de ugyanez a helyzet Dunaszentpál és Mecsér esetében is.
Révi Zsolt városi főépítész szerint a város nincs lemaradva a Duna-stratégiában, hisz azt az integrált városfejlesztési stratégiában korábban ˝akciótervként nevesítették˝. ˝A szerteágazó elképzeléseket összefűzni kényszerít most bennünket a Duna-stratégia˝ – mondta. Hozzátette: a Rábával, Rábcával, Marcallal együtt még inkább felértékelődnek a vízi kapcsolatok. Kiemelte: a gönyűi torkolati műtárgy megépítése a kulcs, anélkül nem lehet vízszintet emelni a Mosoni-Dunán. ˝Márpedig a hajózhatóság megteremtése, a vízi utak, a közlekedés fejlesztése lényeges lenne Győr számára.˝ Ezzel és egy kikötőépítéssel akár a Bécs és Pozsony közötti vízi járat a megyeszékhelyig is ˝kihúzható˝ lenne.
Lados Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa a gazdaságfejlesztés lehetőségeiről beszélt. Elmondta: Győr és környéke az elmúlt húsz évben befektetett a jövőbe. Ezt az ipari park, a gönyűi kikötő, a péri repülőtér és az egyetem fejlesztésével indokolta.