Mészely Réka - 2011.11.22.
Egy szlovák–magyar projekt keretében rehabilitálták a Dunakiliti közelében lévő Szárazerdei-holtágat. Janák Emil vízügyi igazgató reméli: mielőbb megjelennek itt a vizes élőhelyet kedvelő élőlények és madarak is megtelepednek.
Még 2003-ban írtunk („A Száraz-erdő vízre vár") arról a Kisalföldben, hogy a dunakiliti önkormányzat elkészítette a Szárazerdei-holtág rehabilitációs terveit. Szokoli Sándor polgármester szerint akkor még csak az önkormányzatok pályázhattak erre a célra. Kilenc évet kellett arra várni, hogy a tervek valóra váljanak. Ezúttal azonban már nem a helyi önkormányzat, hanem a vízügy közreműködésével.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a pozsonyi Broz civil szervezettel, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel (Szite) és négy szlovák partnerrel együtt két éve nyert természetvédelmi célú uniós támogatást a Natura 2000-élőhelyek megóvásáról. A beruházás összköltsége 4,5 millió euró, míg a vízügy teljes költségvetése közel 295 ezer euró.
Fotó: A hegyeshalmi Borsos Lajos mintegy másfél hónapot dolgozott a Szárazerdei-holtág medrén, ahová ő engedhette be a folyóvizet.
Amint azt Janák Emil vízügyi igazgató tegnap a meder hivatalos átadásán elmondta, a rehabilitáció még a kétezres évek elején elkezdődött, így akkor többek közt eltávolították a felhalmozódott hulladékot is. A Szárazerdei-holtág a történelmi szigetközi ágrendszer élő része volt, ám az utóbbi évtizedekben csak a talajvízből kapott utánpótlást.
A beavatkozás hatására bekapcsolódott a hullámtéri vízpótlással érintett medrek rendszerébe. – Víz van. Ettől gyors eredményt várunk és reméljük, hogy a vizes élőhelyet kedvelő élőlények mielőbb megjelennek, így madarak is megtelepednek majd itt – szögezte le a vízügyi igazgató.
A Life+ projekt célja, hogy javítson az ártéri erdőkben élő, Natura 2000-program által védett madárfajok élőhelyeinek állapotán a Duna menti ligeterdőkben, Csallóköz és a Szigetköz védett madárélőhelyein egyaránt.
A Szárazerdei-holtág mellett magyar oldalon kisebb medreknél is beavatkoztak, melyekkel az Alsó-Újsziget, Nagy-Szürke-sziget és Kalap-sziget mély fekvésű területeit tudják elárasztani.
Thomas Kusik szlovák projektvezető a holtágak megnyitásának, értékes halfajok visszatelepítésének fontossága mellett kiemelte a tapasztalatcserét, és azt, hogy a későbbiekben a „Dunára vonatkozó revitalizációs problémákat" is sikerül megoldania a két félnek.